A teremtő szellem élan vitalja

Az emberi szellem mérhetetlen fejlődési készségét vélem felismerni abban, hogy bármilyen koncepció jelentkezzék is – ha kellő szuggesztivitással jelentkezik –, a szellem készségesen és bőven termi az illető koncepció igazolására szolgáló példát. Megkockáztatnám azt, hogy a freudizmus divatba jötte után az embereknek megszaporodtak a „freudista” álmaik. Révai esztétika-alatti normáinak hajtogatására hány kitűnő költő kapott ihletet! Nem tudnak behozni Magyarországra olyan költői vagy képzőművészeti vagy zenei divatirányzatot ma sem, hogy ne buzduljon rajta a besózott fenekű teremtő fantázia. És a végén mindegy, hogy idiotizmus vagy sületlenség volt-e eredetileg. A fantázia „beszövi”. A magyar költészet első, máris elragadó darabja abból az eksztázisból fakadt, hogy Mária szűzen fiat szült… És ebből a csudából nő ki a hétfájdalmú szűzanya gyásza, a költői nyelv oly tömörítésével („világ világa”), hogy talán még ma is éltető erő ez. Arisztotelész egy félreértett passzusára egy Boileau esztétikája épült és egy Racine életműve. A festékbe beragasztott újságfecni tíz évre irányt jelentett a Párizsi Iskolának, és ez az irány agyonméltatott remekművek sorával dicsekszik. Mert önfeláldozást, ötletet, kritikát, nyüzsgést, üzleti érdekeket támasztott, és így elérte azt az intenzivitást, amely vindikálhatja a jusst a kultúra öntörvényűségéhez: a szellem ott fúj, ahol akar. Kvalitás és érték ettől kezdve már a mozgalmon belül mérendő. (A stíluson belül, a koncepción belül, az elméleten belül.) A kálvinizmus győzelmével elszaporodtak Genfben a gyomorbajos, fonnyadt arcú emberek – a felső vezetésben legalábbis. (Érdemes megnézni A Reformáció Emlékművének a főalakjait.) És mindjárt kialakult Genfben egy olyan esztétikai és etikai értékrend is, amely szerint a hűlt szájú, szürke posztószoknyás háziasszony lett a nőideál, a Németh-hősnőkig, Kurátor Zsófiig tartó bűverővel, amely a férfiakban azt az ambíciót lobbantotta föl libidó gyanánt, hogy az asszony ruházatán megtakarított pénz máris garancia az örök boldogságra kiválasztottságuknak…

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]