(Reggel. Szoba, tág tér, KAR.)
KAR
Atyánk
mint jól tudod
gabonakereskedő volt
(csönd)
Apánk
(kintről dörgés, ijedten javítanak)
atyánk
(helyeslő morgás, villámlás)
mint jól tudod gabonakereskedő vala
(dörgés, javítás)
volt
(helyeslő villámlás; a dörgések félelmetesek, a villám látványos; könnyű Zeusz-parafrázis; elszórakoznak a mondattal)
(APA görszéken begurul, hatalmas kalucsniban, csöpögő esernyővel, egy béna ember tragikus görszék-balettje)
KAR
Voála
A gabonakalmár
(dörgés, javítás)
kereskedő
(villám)
(A görszékezés lassan, a kalucsni szellemében, eljátékosodik, valcer; KAR dúdol hozzá, fésű mint hangszer stb.; APA aprókat vakkantgat, egyre inkább azt játssza el, hogy viaskodik egy kutyával, kutyussal; csapkod hátra az esernyővel)
KAR
A farkaskaland!
(dörgés)
Bocs az én kurva anyám
(villám)
APA
(megáll a görszékkel)
Ugatni
ugatni
(halkan) ugatni
ugatni jól
ugatni kiválóan
ugatni grandiózusan
(grandiózusan ugat, mintha a Holdra)
ebben verhetetlen vagyok
jó
zörejekben és állathangokban se kutya
megbízható szolid
de ugatásban verhetetlen
fix egyes
(odakerekezik az asztalkához, van tehát asztalka,
melyen pohár víz, telefon)
Előbb egy korty vizet inni
(iszik)
aztán kiabálni orosz közmondás
(hangosan) Telefon?
(hallgatózik)
(hangosabban) Telefon?
(halkan) Hívott valaki?
MENY
(kintről, hangosan) A kutya sem fenség
APA
(tárcsázik) Senki? Biztos?
MENY
(kintről, hangosan) Valami Menyus
APA
(figyelmetlenül) Tóth Menyus
Hát még él?
MENY
Úgy hallatszott
Jön gratulálni
Ha nem zavarja a drága kegyelmes urat
és becses családját
(bejön)
A családfát hogy úgy mondja
a kedves apósát fölteszi
őszinte jóindulattal befejezné a beszélgetést
kívánva minden jót és férfias titoktartást
(KARhoz) Kalucsni
már maga a szó sárcipő
minek
minek ha magán tartja
nem vagyok a cselédje
KAR
(gyáva férj-etűd) Csak halkan
csak halkan
hogy senki meg ne hallja
APA
(küzd a telefonnal, fölnéz, hevesen mutatja az esernyővel, hogy kifelé, kifelé; a nő kimegy)
Más?
más senki?
Annamária
Ó mennyire reméltem
Bíztam hittem vágytam
Számítottam rá
Hogy ennek egyszer csak vége lesz
Hetventájt mégiscsak
Az örökös telefonok bujkálások
Tizenöt éves korom óta
Drága komplikált
Virág ajándék jó hotel
Szoba
Lakosztály meg előjáték
Még még
Ja és még előtte
előelőjáték
hogy akarja-e és a fenébe persze hogy akarja
mindig mindenki akarja
Ó ha még egyszer impotens lehetnék!
APA
Tegnap itt sírt a térdemen
Annamária
Itt nem itt
még inkább itt itt
Hogy szerelmes lett
Hogy nem tehet róla
Hogy bocsássam meg
De hát nincs mit mondtam nagyon nyugodtan
Nincs mit
természetesen ugyan ugyan
Egy táviratot azért megeresztettem
Hogy képzeli hülye picsa
Nagyon nyugodtan
Elhagynak a dolgok
nézés szaglás mozgás
nők
Én már nem fogok megöregedni
Egyszer csak azt vettem észre
Azon kaptam magam
Hogy öreg vagyok
Az öregedés mint pusztulás
Az öregedés mint érés
Az öregedés mint minősíthetetlen semleges változás
Az agg fiatalok az örökifjú aggok
Test és lélek és szellem és idő négyes mozgása
Az ártatlanság is csökken
KAR
Az ártatlanság is csökken
APA
Minden az öregedésről szól
(KARhoz) Nem veszed észre?
Nem
Te ezt még nem veszed észre
Vatertum ist Parodie
Az anyám este mindig megfogta a kezem
és reggel egy szelet csokoládét adott
Egész éjjel fogom a kezedet mondta
ne félj mondta
És egyszer felébredtem
és a maci volt a kezemben a maci
Azóta nem bízom a nőkben
KAR
Ejnye
Nem
nem szeretjük apánk szeretőit
Miért
miért miért nem
Túl azon hogy nem is ismerjük őket
Talán nincsenek is
Na ezt utáljuk apánk szeretőiben a leginkább
APA
Temetésről
nagy fontos temetésről
Illyés? Weöres?
Illyés jelentős
a fiam volt a díszsortűz
valami dísz volt
az egyik
horzsolt a szűk öltöny
szoros feszes
szoros feszes zakó
szoros feszes nadrág
felhorzsolt
Vidáman súlyos dionüszoszi gondolatok
a Németvölgyi úton
Néztem a nőket és bólintottam
Mindenkit! kurjantottam a halál árnyékában
Mindenkit
Kozmikus nadrágérzés
Mégiscsak Weöres
kis madár angyal
Aznap verték agyon a kutyánkat
A két halott a költő meg a puli
Borjú
Egy borjúnyi fekete kutya állt a tetem mellett mozdulatlanul
Talán valami kutyaszokás
A komondorok megbolondulnak
Például
Vagy a kuvaszok
A miénk csak minket támadott meg
A családtagokat
a fiamat a hátán a fogak nyoma
gumós zápfog
a menyemet a vádliján
unokák
csak családtagokat
innét tudjuk hogy rokonok vagyunk
KAR
Mi addig vagyunk mi
Amíg a kutyánk megismer
APA
Virraszt a halott mellett az áldozata mellett
Csak néztük féltem
De reggel már senki
csak a kis kutya
nyirkos és deres
kilátszottak a bordái mint egy gyereknek
vér vérszivárgás
vérszivárgás mindkét fülben
Akkor ez ember
ember volt mondta halkan a szomszéd
Ijesztő fájt
Inkább a puli fájt
Mert tudtam hogy őt el fogom felejteni
Nincs vers meg rokonok meg gyászmise meg fotók
fotó van
a nevesincs pusztulás
Amikor csak a természet parancsol
fölébe kerekedik
mindennek mindenkinek
az alárendelt Isten
alattos
(abbahagyja a telefonozást, kicsit ugat)
Tehetségesen szívből belülről
ugatni egyszerűen tehetségesen
Ruttkay Éva mesélte
mesélte a fiam az egyik
hogy van aki innét
(mutatja hogy torokból)
van aki innét
(mutatja hogy kebelből)
a Karády Katalin meg innét
(az ágyékára szorítja a kezét)
Ugatni
KAR
Ne ugass paraszt
(egyik fiú leüti a másikat)
Miben hisz Maga?, kérdezte a nő a férfit. A férfi
poros, izzadt, inge
Kockás flanel?
nyakig begombolva, de a nadrágból kilóg, kilibben
Libben
A cséplőgép mellől kérették az irodára. A nő
Pestről jött, kiskosztüm, kiselvtársnő, kisminkelt,
cipőhöz illő rúzsozás, mintha skatulyából húzták volna elő.
(Semmi nem idegen a darabtól, ami olcsó. Tehát APA kezében e pillanatban lehet épp a gyufaskatulyája. Ha nem, nem. A továbbiakban igyekszünk írni, s nem rendezni a darabot.)
KAR
A férfi a fáradtságtól kótyagos, akárha spicces volna.
A férfi az apánk… a nő nem az anyánk.
(APA arcot vág, elégedetlenül szemlélgeti az esernyőt, a kalucsnit és a görszéket)
KAR
Évekkel később nekünk is föltette ugyanezt a
kérdést, miben hisz maga?
Beállított és föltette
a kérdést
Vonogattuk a vállunkat
kis burzsujok miben hisztek
sorban mint az orgonasíp
Kit tetszik keresni
Nincsen itthon senki
Édesanyánk légó tanfolyamon
Édesapánk
Édesapánk
(halkan) Édesapánk most éppen nincs
(félre) Elaludt a héven s most viszi a hév
föl s alá
és ő édesen aluszik
Szentendre Margithíd Szentendre Margithíd
Szent István-telep Aquincum Filatorigát
(áhítattal) Filatorigát Fila Tórigát
Tessék nekünk békét hagyni
El is ment kicsikét szentségelt
Nem nagyon akarta amit akart
Nem szóltunk senkinek
anyánknak apánknak
Ez nem volt találkozás
Nekünk nem mondták
a maga édesapja kedvesem egy tróger volt
nem is volt tróger
egy briganti
nem
egy közönséges pribék
nem pribék nem
és műveletlen
nem illetve nagyon intelligensen műveletlen
És most halott
nem!
egy paraszt
nem illetve időszakosan
időszakosan paraszt és időszakosan monogám
Nekünk nem mondták
egy nagyfaszú angyal volt a maga
édesapja
(csönd)
Elragadtattuk magunkat ahogy mondani szokás
Nincs
Nincs találkozás
És akkor mi nem tettük, amit az apánk, nem kértük meg az asszonyt, hogy álljon föl
Álljon föl
mert addig a nő, kis hivatalosság, az íróasztal mögött ült, Rákosi Mátyás képe alatt, olajfestmény, mint egy szigorú Osztályfőnöknő
Álljon föl kérem
Álljon föl kérem
(halkan) Álljon föl kérem
az asszony fölállt és elpirult.
Szunyog szállt, asszonyom, a homlokára! Lássa, pedig meleg nyári délután van. Látom a potrohát. Ahogy a szunyog potroha vérrel megtelik.
(az „apa”, a harmadik fiú, a „nő”, a negyedik fiú homlokához nyúl, elnyomja tenyérrel a szúnyogot)
Csuromvér, lássa!
Mindezt mi nem csináltuk, igaz, mellénk már
nem ugorhatott oda a falurendőr, és nem ütött
le, egy mozdulattal, indulat nélkül, szakszerűen
(első fiú a harmadikat is leüti, két „apa” a földön)
akár egy barmot, ne ugass paraszt!
APA
(„apákat”, kalucsnit, esernyőt, görszéket gusztálva)
Sok
KAR
Kedvenc szava, sok. (parodizálják) Ha elkéstél az iskolából, vagy azt mondod, hogy leszakadt a villamos vezetéke, vagy azt, hogy megtámadott a tigris. De hogy a leszakadt vezetékű villanyost vad tigriscsorda ejtette fogságba, ez – sok. Okkal gyanakszik ilyenkor a szigorú, de igazságos tanári kar.
APA
Sok görszék és esernyő együtt sok
és kalucsni
színház
(váratlanul fölugrik a görszékből)
Színház mondta
a fiam mondta az egyik
hogy majd képzeljem képzeljem azt
mondta
hogy egy színpadon vagyok
vagyok
(halkan) vagyok
(leveti a kabátját, a KARra mint ruhafogasra akasztja, az esernyőt is, de aztán mégsem)
Szent Péter esernyője
sok
esernyő
lehet bármi mondta a fiam az egyik
bármi mondta
aminek sorsa van a színpadon
esernyősors
elázni alázni megázni kinyílni elveszni
Szeretnek oktatni a fiaim
(visszaül a görszékbe)
KAR
(ünnepélyesen) Vajon
ó hát vajon ki az
ki gyermekeinket körülményesen megfeddi
ha szegény kis pulyák
tévesztenők
(dörgés)
tévesztenék
(villámlás)
valamely nyelv finnyás
der die das
Vajon
ó hát vajon ki az
ki asszonyainkat e derék áldozatos nőket
rigorózus tekintettel méri
écákat ad a főzéshez
és kérdőn vizslatja
az erdélyieknek szánt segélycsomagokat
És ki az
ki minket minket magunkat
eligazít a világ dolgaiban
jelesül tehát hogy le-e járt a személyink vagy se nem
havibérlet súlyadó telefonszámla lottó OTP-részlet
és kitettük-e hétfőn meg csütörtökön a kukát
(halkan)
s vajon ó hát vajon ki az
ki drága anyánkat
(dörgés, csönd)
Ne szólj szám nem fáj fejem
Jobb ma egy túzok
(Megszólal a telefon, MENY be, APÁval versenyfutás szinte, mikor odaérnek, a telefon elhallgat)
MENY
(szemtelenkedve) Áló
APA
Van olyan nő
vagy telefon
beleszól a kagylóba áló
és már tudom hogy hibás vagyok
MENY
(bűbájosan)
Apuka le tetszett
le tetszett venni
(halkan) azt a rohadt
kalucsnit
APA
Tetszettem
le
Lehet hogy még neked Fiam
hogy még neked nem
mondtam
Ne tessél apukázni
(esernyővel hadonászva)
Apuka! Apuka! (halkan) Apuka!
egy országot egy virágzó országot
egy diadalmas nemzetet
tönkre lehet tenni az ilyen apukázással
Ezekkel az apukákkal
micsoda nyelv
Egy egész országot
munkásság parasztság és a velök szolidáris értelmiség
Mondd csak Fiam te
te
te melyik fiam mije is vagy
APA
(bólint) Felesége
felesége a
a
Most mondjak egy nevet
Négy fiú négy darab erős
Vier Stück
(megvakarja a tökét, az értelemszerűen csak kettős)
Négy
Tiszta Ödipusz
(megsimogatja a bokáját)
KAR
Makacs
Makacs bokasérüléssel a maródiak listáján
Sok
fájdalom sok
APA
Az én apámnak is
atyámnak
négy négy darab vier Stück
(csönd)
kalucsni
(Zaj kintről, APA feszülten figyel, MENY jönne, de a férfi az esernyővel mutogatva kizavarja, a nő hanyatt-homlok menekül)
APA
Kalucsni
Ellentétben az apukával
a kalucsnira egy országot lehet építeni
egy virágzó országot egy diadalmas nemzetet
a természetes rendre azaz a szokásra
Péntek halnap
a kereszténység e nélkül még mindig valami
valami regionális szakszervezet volna
helyi helyiérdekeltségű
Áfész
Ki hitte volna
a mai napig létezik Áfész
Áfész örök
(fintorog) Keresztény Magyarország
Régi dicsőségünk halkések az éji homályban
Kalucsni halnap ötórai tea
KAR
(danászik) Tea for two etc.
(Közben MENY beóvakodik, kedvesen APA elé térdel, szedegeti a kalucsnit)
APA
meg ama fű
Nincs ez mind nincs
Tea van csak öt óra nincs
Meg sár
Sár sár az egész ország
Az ország
szép színészi föladat
(az alábbiakat kicsit végigmutogatja MENYen, de nem okvetlenül ordenárén)
Magyarországot úgy kell elképzelni, mint aminek pereme van. Hogy a sár ki ne folyjék belőle. A sár elönti az utcákat, a Kossuth teret, a Petőfi utcát, a Móricz Zsigmond körteret, a Babits sétányt, mindent, mindent, végigszalad a mezőkön, be a fák közé, elönti elébb a mélyebben fekvő területeket – teszem azt Hódmezővásárhely vagy Kalocsa –, majd rendben, sorban mindent. Vagy a házak ablakán folyik be, vagy, valamelyest ellenkezőleg, a lépcsőházban emelkedik lassan a szennyes ár (hallgatózik), hogy roppant erővel azután betörje lakásaink ajtaját, s úgy, átrontva a szobákon, sodorva a könyvespolcokat, az örökölt ezüstvillákat
KAR
(komoran) az örökölt ezüstvillákat
APA
hangos bugyborékolással ömöljék az ablakon át az utcára. Hajszálcsövesség. Az ország, az ország, (halkan) az ország nyugodtan fogadja a mocsok emelkedését, nincs mit tenni. Néhányan, kevesen, a nyakukat nyújtogatják, de ez is inkább a figyelmetlenség, mint a pánik jele. Nyugodt ország. (csönd) Csak a csecsemők kivételek!
(MENY elszaladna, APA visszatartja az esernyőjével, kínozza)
APA
Csak a csecsemők kivételek, ordítanak és kapálóznak. Van, aki azonnal uszonyt fejleszt magának. Vagy kicsin bölcsőjét vakmerőn kormányozza az óhatatlanul kialakuló sodrások mentén. Csecsemők jaja tölti be az országot, fuldoklásuk nem szép – undorító, leheletük büdös. A lenyelt iszapos sár miatt a csecsemők lehelete a lehető legbüdösebb. Ezek már nem is magyarok, olyan büdösek – a csecsemők.
(MENY kiszakítja magát a dulakodásból, állnak egymással szemben)
APA
Ne nézz így rám
(MENY kiszalad)
Szaladgálósak
Manapság szaladgálósak a nők
vagy csak a fiaim ilyen sportosak
(a nő után kiált)
Ne nézz így rám
Ezt tartogasd a fiamnak
az egyiknek
(megszólal a telefon, APA ugrik)
KAR
Annamária
Korunkbéli
korunkbéli!
Nem szeretjük
Pedig hálásnak kéne neki lennünk
De nem vagyunk hálásak
Kellemetlenek vagyunk
Míszek
Mellettünk szól hogy föltehetően
Föltehetően már boldogult anyánk idejében is
Föltehetően
Ellenünk szól hogy apánk boldog
APA
Itatóspapír?
Bálában?
Pillanat
Van itatóspapírunk bálában?
APA
Van van bálában
Kérem (leteszi a kagylót)
Tegnap itt sírt a térdemen
Itt nem itt
A kelet-európai telefon mint a sors keze
A sors mint kivehető ajtós NDK turmixgép
Nem tehet róla azt mondta
És higgyem el nem a korkülönbség
Itt zokogott
nem itt nem
Mindegy
nem foglalkoztat ez engem
fáj a nagy csuklyásizmom
KAR
Kéri fiát ne üsse
ne rugdalja
noha szempontjait megérti
KAR
A megértést részletezi
a görög mitológiából hozott példákkal színesíti
Indokai főleg fizikaiak
APA
Fáj fiacskám
fáj az izmomnak fáj a csontomnak
nem esik jól
megöregedtem megváltozott a testem
tessék öregfoltok a csuklyásizom
KAR
Mindazonáltal idézhetne ellenkező véleményeket is
gyökeresen ellenkezőket
APA
(utánoz) Micuka
Micuka magában van valami
őriz
a saját ifjúságából
a maga teste sosem lesz öreg
mindig emlékeztetni fog a fiatalra
KAR
(vihogva) Pelyhes és törékeny mint az őzsuta (szün)
a nádasban
(komolyan) Emlékezteti fiát a gyerekkorára
konkrét pozitív eseteket sorol fel
APA
A nyalóka a búcsúban 53-ban
a
a ringlispil a a
KAR
Csak nyugodtan édesapám
Hát satöbbi satöbbi
(csönd)
Egyszer fölnézett csodálkozva figyelmesen
rám rám
bólintott és biztatóan
azt mondta nocsak
Nocsak
Vagyis édes fiam te zseniális vagy fantasztikus
tehetséges és izmos
hálát adok az Égnek hogy apád lehetek
Nocsak
(csönd)
Külön kiemeli a rendszeres folytatásos esti mesét
a három fenyőről
Frédiről Béniről Gézáról
APA
Géza volt a legerősebb
daliás
KAR
Szilnüj kak dub
Micsoda kiejtés
Kiejtettük
APA
A levelük nem hullott
illetve
KAR
Megzavarodik
Lehetséges hogy ezt már az unokájának
Összefoglalva mégegyszer kérelmének indokait
nem hivatkozik a szeretet parancsára
nem hivatkozik a köteles szülői tiszteletre
se a szokásokra
se az illemre
Kéri
arra kéri fiát fontolná meg
érdemes-e a fájdalmat szaporítani a világban
APA
Érdemes-e a fájdalmat szaporítani a világban
KAR
Ezt az egyet kéri tőle
És egy korty pálinkát
(csönd)
APA
Elhagynak a dolgok
Itt nem itt
itt itt
Hát csak sírjon
Már nem sír tegnap sírt
ma már nem sír
(kalucsnihoz, -val) Nem a sár
KAR
Sarat vissza nem veszünk
(dörgés, behúzzák a nyakukat)
APA
Nem a sár vetett véget az országnak
hanem ez a szag
a csecsemők új szaga
Hogy így megváltoztak az emberek!
Kalucsni halnap gyep négyszáz év tea öt óra
Mozdulatok koptak ki
Vannak mozdulatok amelyek nincsenek
(eldobja a kalucsnit) Ah repülősót
ilyen már nincs
ah repü… ez az ív
vagy az órazseb
nincs mellény
azt a fideszes fiút leszámítva
nincs mellény nincs órazseb
Mert mi volt a legjobb az esszenciális
a Gellért Szállóban?
Az órazseb
Mert az ember megállt ott délelőtt az ajtóban
előtte az elegáns veres szőnyeg
mit szőnyeg előtte a nap az élet a tejút
mert az ember fogta az ő hüvelykujját
az ő hüvelykujját
beakasztotta két felől az ő órazsebébe
és akkor
akkor
azonnal megváltozott a világ
esszenciálisan
kicsit megemelkedett az ember megdaliásodott
APA
Más lett a nap
amikor így végig azon a veres szőnyegen
más szavakat mondasz
más embereknek
más nőknek
más lesz a feleséged mások a gyerekeid
Az órazseb nincs
(visszaül a görszékbe)
Színház
ezt mondja a fiam ajánlja kommendálja dedikálja
úri fiú a fiam az egyik
egynegyed Ödipusz nullahuszonöt
Mért mondja
én nem kérdeztem
hogy én hogy fogjam föl ezt az estét az ünnepséget
én mit fogjak föl
Én meg a színház
feleúton
mindenütt feleúton
elindultam és nem érkeztem meg
egy ideig az apám fia aztán a fiaim apja
Szinkronművész
én most mit fogjak föl
mi közöm
Én csak hetvenéves lettem
fogják fel ők
(nevet) megijedtek hogy elfelejtik
(ugat) hogy úgy járnak mint a puli
a természet gyermekei
beszartak
nem a tagjainak a családnak van vagy nincs emlékezete
okos kölykök ezek igazuk van hogy beszartak
a családregényeknek nincs vége
a család regényének van vége
(nevet, ugat)
Megijedtek hogy elfelejtik a születésnapomat
és akkor ők is elfelejtődnek
Puli riksa autó sárkányszekér
Ki húz riksa?
Ki húz autó?
Ki húz sárkányszekér?
Ha kuli meghal
Kuli meghal
Kuli neem tud meghal
Kuli örök
csak guri-guri
(csönd, csak a görszék csikorog)
nullahuszonöt
Méghogy színház
és ki a színház és ki a néző
csak nevetgél a fiam az egyik
a nők sprintelnek a férfiak nevetgélnek
ez régebben fordítva volt
modern darab
a néző játszik a színésznek a kép nézi a nézőt
naja az ember teremti az Istent
(megáll a görszékkel)
Engem nem szeretett az apám
APA
Attól tartok valóban
Idegenkedett tőlem
Kedvére való volt ha nyaraltam
Hajóutakra küldött Skagerrak Kattegat
down the Danube Széchenyi Stefi nyomán
Örvendezett ha kimentem a szobából
vidám lett és anekdotákat kezdett mesélni
Nem fenség
adtam meg a választ a császárnak és királynak
ez nem kompetenciám
Károly elfojtott egy mosolyt
Második Vilmos dúlt-fúlt
magyar úr nagy úr évszázadok
mondják régi család
(derűsen) méghogy régi
minden család régi
minthogy
apja s anyja mindenkinek
s annak megint szintúgy
csak számon kell tartani
ennyi
az emlékezet lehetősége és fényűzése
(közben masszírozza a lábfejét)
Húst nem
húslevest nem
belsőségeket nem
máj velő
(ordít) Mindent amit szeretek listára tettek
Skagerrak Kattegat teniszpálya a fedélzeten
Hogyan lesz az emberből másodosztályú?
Én voltam a „trón” várományosa
és hirtelen azt vettem észre hogy már nincsen
semmim
Köszvény
elegáns arisztokratikus irodalmi
nem is betegség: kór
Köszvényes ember sokat gondolkodik
Magyar szólások és közmondások
Alkat kérdése
öröklés
APA
(halkan) Ma nincs reggeli?
hetvenen túl nem jár?
(hangosan) Tudom hogy hallja
Múltak az évek de hogy hová lettek nem tudnám
megmondani
(kicsit görszékezik) Színház
Szeretem én szeretem
Nekem a színház olyan mint Makó Jeruzsálemtől
Engem maga Major Tamás
(mutatja) tanácsolt el
(utánozza) Most éppen most
grófom
most méltóztatol akarni színész lenni
Akarni mondtam
ha akarhatnék
akkor nem akarnék én semmit
én jól megvoltam
Az élet mint a viadukt
szólt Matuska Szilveszter
KAR
(kifütyüli a rossz viccet)
APA
(mutatja) Egyszer fönt egyszer lent
Voltam én minden
majdnem minden
majdnem minden voltam
KAR
1943-ban katonai szolgálatra hívták be a 72. légvédelmi tüzérosztályhoz. Budapesten, Nyírbogdányban, Tokajban, Pétervásárán és Rábakovácsin teljesített szolgálatot. 1945 februárjában alakulatával együtt Németországba került, Hall városa mellé. Ez év májusában amerikai fogságba került, a München melletti fürstenfeldbrucki táborba. Innen rövid időre Pockingba, majd 1945 szeptemberében hazakerült. Legmagasabb rendfokozata hadapródőrmester volt.
1945 novemberében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alkalmazta, előbb a Belvárosi Fiókban, majd a Levelezési Osztályon, ahol hamarosan a meghitelezési csoportra került, ahol angol, német és francia nyelvű levelezést folytatott. Tagja az Önkéntes Színházi Csoportnak.
APA
Komppal át a Kerbankba
A bátyám a Kossuth-hídért Gerőtől kitüntetést
KAR
A bankok államosítása után hamarosan csoportfőnökhelyettes lett. Feladata volt az ügyfelekkel tárgyalni – mind nőkkel, mind férfiakkal –, interurbán (külföldi) telefonbeszélgetéseket lebonyolítani, export- és importokmányokat vizsgálni, a csoport levelezésének egy részét revideálni s komplikáltabb esetekben idegen nyelvű leveleket megírni. Ugyanebbe a munkakörbe vette át 1950-ben a Magyar Nemzeti Bank. 1950 decemberében állását hat hónapra fölmondták. Célszemély szóbeli közlések alapján úgy tudja, származása miatt. 1951 nyarán családjával együtt a heves megyei Hort községbe telepítették ki, ahol cséplőmunkás, napszámos, majd az 1. számú Mélyépítő Vállalat segédmunkása. A kitelepítés után a békásmegyeri Vörös Csillag Tsz-nél egy idényen át részes dinnyekertész.
Az árvíz
az árvíz áttörte a nyúlgátat
és elöntötte a dinnyeföldet
Úszkáltak a görögdinnyék Wassermelone
Mintha száz meg száz futball-labda
Ez a berni futballvébé döntőjének évében volt
a döntőt Magyarország
a kis Magyarország
nyerte meg 3:2-re az NSZK ellen
Régebben tudniillik
kettő darab Németország létezett
Meleg volt a víz mint egy fürdőkádban
Ültünk a gáton
gyerekbanda
és halásztuk a dinnyéket
Ugyanez évben átköltözött Csobánkára (Pest megye), ahol előbb alkalmi fizikai munkát végzett, majd a Budapesti Útfenntartó Vállalatnál lett segédmunkás.
APA
(derűsen) Útkaparó
(csönd) Az ellenforradalom alatt is itt voltam, magatartásomra vonatkozóan illetékes hatóságok ismételten kihallgattak
KAR
(őrjöngve) Beszélj a kurva anyád te mert te szétcsaplak
APA
s kivetni valót nem találtak
KAR
Külsősként, eseti megbízások formájában kapcsolatban állt a Magyar Rádióval (Bródy Sándor u. 5–7), valamint a Magyar Filmgyártó Vállalattal (Lumumba u. 174). 1957 óta Budapesten lakik; egy évig a Budapesti Műanyagfeldolgozó Htsz-nél volt bedolgozó. 48-ban nősült, négy fiúgyermekük van. Szülei földbirtokos családból származnak, édesapjának 56 000 hold földje volt.
Anyja neve kérdezték a katonaságnál
mért nem hagyják az anyámat békén
persze mért épp az anyámat hagynák békén
be kellett írni hogy mennyi földje
föld hold
volt
nekünk
Mért kezdtek üvöltözni
vajon mért
mikor mondtam hogy nincs hely az íven a nulláknak
Tényleg nem volt
Sok
Ismételten volt képviselő, 1944-ben a nyilasok Kőhidára, majd Németországba deportálták, 1956-ban disszidált, büntetlen előéletű.
APA
Resztli
Mädchen für alles
Mindent csináltam amit lehetett
(Majort utánozza) Grófom te nem tudsz olyan
tehetséges lenni hogy mi fölvegyünk
De mondta nem is vagy olyan tehetséges
Te egy darab orgánum vagy
orgánum
szinkronripacs rádióripacs arc nélküli ripacs
(vonyít) de nem csak emlősök
(kukorékol) egyáltalán hangkulissza
egy egész rezesbanda
putakesz putakesz ott lakom én
ott csinál a tejet tehén meg én
Soha még nem volt korona a fejemen
voltam Lear
voltam Ödipusz
Tudom, óh, hogyne tudnám, szegény fiaim,
mily epedéssel jöttök. Jól látom, hogyan
szenvedtek mind; de bár szenvedtek, senki sincs
köztetek, aki úgy szenvedne, ahogy én.
Mert mindenik gyötrelme csak egyé, csak az
övé magáé, senki másé; de az én
szívem egyként nyög rajtam, rajtad, s a hazán.
Na de aztán rossz vége lett
Voltam III. Richárd
korona nélkül
király korona nélkül
nevetséges nevetséges
(halkan) nevetséges
abszolút magyar
én vagyok az abszolút magyar
királyság király nélkül
Horthy (legyint)
druszám druszának drusza
vadászni együtt azt igen
Nem volt rossz ember
lötyögött rajta a kabát
vagy nagyobb ember vagy kisebb kabát
a politika fantázia kérdése
Andersen
Hogy az az ázsiai horda
hogy azok a mieink
ezt nehéz volt elképzelni
apámnak jó borai voltak
érettségire egy 1787-es Château Margaux-t bontott fel
Ettem már bort
olyan régi volt
késsel villával
zselés
Lementek a pincébe
de már nem volt idejük
inni
így csak tra-ta-ta-ta
(mutatja az esernyővel)
a mieink
nehéz volt és el is buktuk
Apám ironikus megjegyzései Sopronkőhida
kevés
úri keresztény micsoda középmicsoda
kevés
(a tükörhöz kerekezik) kevésnek bizonyult
pechünk volt
KAR
Peches nő Sári hogy a divat a hosszú szoknya lett
APA
Penis sinister
(nézi magát a tükörben) Milyen ország ez?
milyen az arca?
itt nem
itt körülbelül itt
itt unom el nagyon
a borotválkozást
tokatájt Rex vinorum
KAR
(kifütyüli a rossz viccet) Tokafogyott
ó a család híres tokái!
Lásd Toka és szabadság tractatus
Metternich titkos naplója
Haus- Hof- und Staatsarchiv Wien
APA
Csődkormányzó
a csőd a csőd a csődkalappal
csődháború csődbéke csődfelszabadulás
Lötyög az ország rajtunk
jóllehet
jóllehet nem nagy ország
Vörös Október Ruhagyár Kleider Bauer
(nézi az arcát a tükörben)
kicsi fantasztikus és jelentéktelen
ország
(görszékezik) abszolút magyar abszolút magyar
(halkan) abszolút magyar
királyság király nélkül
földbirtokos föld nélkül
mert paraszt föld nélkül
az csak egy szociális probléma
nebich
De király korona nélkül
az nem dráma az nevetséges
röhej
nem is király csak egy színész
szinkron
egy öregember röhej
öregember koronával öregember korona nélkül
röhej
negyven év korona nélkül
egy Lear korona nélkül
sowieso
egy III. Richárd korona nélkül
mi volt még
APA
Vadászni vadászott
(oroszlánt utánoz, majd kecskét) a kormányzó igen
de küszöböt átlépni nem
fasisztának nem
nem fasiszta
hülyeség ez a negyven év hülyesége
nem fasiszta
elején végén félfasiszta közepén konzervatív
rendőrállam
szociális vakság plusz németbarátság
sárgacsillag plusz biciklihasználat
területi revízió
(csönd) hát igen
csak hát azután benyújtják a számlát
az úgynevezett nagyhatalmak mindig benyújtják
a számlát
áfásszámla
A kínai éttermekben is
(utánozza) áfás számlát tetszik
áfás áfás mintha pálócok volnának áfás áfás
ávás szálonná
Két évig palóc is voltam
(számolja) három
kiskábaot nágykábaot ápád fászáot
(csönd)
Az én apám ha szigorúan ránézett valakire
a tekintete valahonnét a XVI. századból jött
lövellt
az rögvest kővé vált
Még ma is ott vannak a kövek a kastély udvarán
Mezőgazdasági Szakközépiskola
(borzongva) szakközép
(Megszólal a telefon, APA ugrana, aztán mégsem, MENY jön be reggelivel, tálcával)
MENY
Mért nem
mért nem tetszik
mért nem tetszik fölvenni
APA
(duzzogva) Nem engem hívnak
MENY
Mindig magát hívják
(fölveszi a telefont)
Bálában?!
(lecsapja, az azonnal csöng, fölveszi)
Nem ápic nincs bála
és ha lenne se annák
(csönd) Elnézést
(APA felugrik)
(APA azonnal visszaül, de rögtön fölugrik, az erotika nem ismer határokat, várakozón a nőre néz, aki legyintve leülteti, ne szórakozzék vele)
MENY
Velem igen
Szemétfajzat?
Ki a szemétfajzat?
(csönd) Patkánybanda?
(csönd) Micsoda a korzikai fiskus fattyúja?
Adom az apósom
(csönd) Igen férfias titoktartás
(leteszi)
Ez a maga Tóth Menyusa volt az
Sajátos
APA
Inas volt nálunk
Mindenes
Egy kincs
(hangsúlyosan) Nagyon rendes ember
sokat köszönhetek neki
(csönd)
Én magát az előbb megbántottam?
(meglóbálja az esernyőt) Megbántottam
És én akkor most bocsánatot kérek?
MENY
(utánozza apósát) Mérsékelten valószínű
(leteszi a tálcát a férfi elé)
APA
Maga szereti a fiamat?
Szereti
Már tizenöt éve szereti
(MENY mutatja, hogy emelje a tétet)
APA
Locsoljam?
Az már mindegy
Milyen rettenetes is ez
Ha ránéz az ember egy feleségre
férje secko jedno
a másikat már nem látni
tudja mit látni
Maga mit lát?
(MENY vigyorog)
APA
Nem most mafla
tudja mit
csak és kizárólag a saját végességünket látjuk
ne vágjon pofákat
Mondja inkább meg
mi szükség van erre a közelségre
mi az értelme
a veleje
mért kell mindent tudni előre
mikor emelem a hangom mitől hisztériázok
mikor csalok mikor vagyok pontos
Mire való ez a siralmas tükör
Legalább a végességünkben legyen metafizika
Egy csipetnyi
Most min gondolkodik
MENY
(szeretettel) Hogy elküldjem-e magát a picsába
(csönd)
APA
És mit szeret rajta
Mit eszik rajta
(a nő mutatja)
A haját? A fejbőrét?
Az eszét
Igen az van
olykor túlzásba is viszi
A kulcscsontját? Az ütőerét?
Ja hogy a nyakát
Nyakas kálvinista? Azt talán mégsem
Itten a kezdeti
financiális megfontolásoktól nem mentes
hezitálás után jó háromszáz éve egyfolytában
pápista mindenki
Mit még
APA
(szkeptikusan) A mindenét
akkor engem is szeret benne
ne válaszoljon nincs jelentősége
Maguk nekem valahogy nem nők
mutassa magát
inkább gyerekek a fiaim játszópajtásai
erre csörög a dió
arra meg a
mert egyébként szemem mint a sasé
bármilyen női tájrészlet mindig
tájkép csata után
csön-csön gyűrű
inkább az van hogy átnézek magukon
(jól megnézi) Különbség van
különbség van nagy segg és terjedelmes segg közt
kardinális különbség
pápista család mondom
Azért a születésnapjukat tudom
maga június 13-án született
két gyereke van kik nékem onokáim
Dániel tizenkettő Miklós nyolc
vagy
Miklós tizenkettő Dániel nyolc
mindenesetre június tíz és március három
a kis Miklóst különösen kedveljük
a név szentsége
maga olasz regényeket fordít
mi van még
APA
A maga férjének a nagyapja
ő tudott átnézni embereken
Egy akkora kastély
böhöm
tele lett volna idegenekkel
de ha csak annyi akár egy bútorszeglet
Louis-quatorze
quinze
seize
KAR
Van tú szrí van tú szrí
APA
Egy kastélyban nem lehet mindenkit
emberszámba venni
mert akkor kicsi lesz a kastély
túlzsúfolt
kastélytelep
nagyobb kastély viszont nagyobb személyzet
Gőg kevélység
ehhez idő kell évszázadok
nem olyan könnyű valakit emberszámba se venni
azt hiszik mostanság ez olyan könnyű
ripsz-ropsz hozomra
lenézésből és nagyképűségből próbálják kikeverni
és dühből indulatból
pedig a gőg és a kevélység alján nem ez van
nem
hanem magány meg félelem
nem szociális félelem
hogy a víz az úr
hanem hogy mi ez az egész
a tenger meg a gálya
aki fölül van
azt nem érdekli a fönt meg a lent
(„Matuska-Szilveszter-mozdulat”)
Mindent birtokolni
hatalmat embereket nyelvet
vagy semmit
állni a tűző napon egy dinnyeföldön
az majdnem ugyanaz
majdnem
(csönd)
Mint a tűztől
Menyus úgy félt apámtól
Ott fű nem termett
ha az apám fölhúzta a szemöldökét
Így
A maga gyereke is tudja
Látom
Csak ez már nincs befolyással a gyöpre
Mint a tűztől
Az apám
úgynevezett jó gróf volt
nem erről van szó
nem arról a két emberről
(csönd)
Mikor hozzám került
alám
én már egy direkt megváltás voltam neki
egy szakszervezet
egy szakszervezeti gróf
Alig öregebb mint én
de fiatal embereknél ez sokat számít
mint egy felnőtt úgy beszélt velem
kicsit úgy mintha az apám
Szeretett
volt egy felesége
(nagy csönd)
Te már csaltad meg a fiamat?
hagymát is kellett volna alávágnia
Mit tartanak rólam
Vagy mit hisznek
én mit tartok róluk
Egyszer volt hol nem volt
tátogjon csak angyalom majd én leszinkronizálom
tizenkét másodperc hajnali férfibeszélgetés
(El lehet esetleg Bartók hangjával játszani, tényleg szinkronizálni)
APA
Volt egy Öregapó,
volt néki, volt néki
négyen szép szál fia,
testéből sarjadzott
szép szál négyen fia.
Nem nevelte őket
semmi mesterségre,
szántásra-vetésre
ménesterelésre,
hanem csak nevelte
hegyet-völgyet járni,
szarvasra vadászni.
KAR
Kedves édesapánk,
ránk te sose célozz!
Mert téged mi tűzünk
a szarvunk hegyére,
és úgy hajigálunk
téged rétről rétre,
téged kőről kőre,
téged hegyről hegyre,
s téged hozzávágunk
éles kősziklához:
ízzé-porrá zúzódsz
kedves édesapánk!
APA
Hagyma
az kellett volna még
én hagymát bárhogy és bármikor
az nem büdös
az hagymaszag
A Menyus felesége
akkor még nem volt a Menyus felesége
Pestről jött
KAR
(súg, mint az iskolában) Skatulya
mintha skatulyából
APA
Nett
Valamit ellenőriznie kellett
minket
a haza ellenségeit
vagy a könyvtárat
Ismertem régebbről mindegy
(csönd)
aztán én hoztam össze őket
(csönd)
királyok hercegek grófok
naplopók és burzsoááá
indeed
csépléskor lefogytam hatvan kila
télen meg hízik a paraszt nyolcvan kila
cséplés le
tél föl
(legyint)
Tél tábornok utolsó támadása
(csönd)
Ibsent
mért Ibsent olvasott
erősen rövidlátó volt
szeretett olvasni
a vak norvég öregasszony mondogattam neki
Antónia
Tóni maga mondogattam neki
magázódtunk
végig magázódtunk
(csönd)
A szeretkezés
nyelvileg
érdekes helyzeteket teremthet
Éppenséggel magát is magázom
téged
(MENY ráteszi az ujját a férfi ajkára, hallgasson)
APA
Jól tudok hallgatni
bocsáss meg
úgy beszélek veled mintha ismernélek
hiba
(fölemelkedik a székből, maga alól kéziratot húzkod elő, lapozza)
Én csak játszom
ne figyelj rám
figyelmed homlokteréből
de bármikor szívesen szinkronizállak
Nem én vagyok a legjobb
Láng József
Simon Templar magyar hangja Láng József
nincs nála nagyobb
a Kern se rossz Woody Allen
nem rossz a Kern
(nyújtja a tálcát)
hagyma
de azért a Kern mégiscsak
végtére
szí-ínész
az más
(MENY ki, APA kerekezik, nézegeti a kéziratot)
APA
(játszik, súgja mintha színházi közvetítéskor)
A herceg
visszafordul az ablaktól hangosan gondolkodik
Hibbant ön ezt kérdezte
hogy elveszítettem-e az eszem ezt kérdezte
és hogy hogyan képzelem ezt kérdezte
mit hogyan kérdeztem én
hogy kigombolom a blúzát mondta ő
(fölnéz a kéziratból)
de én kigomboltam a blúzát és nem képzeltem semmit
ő igenis szereti a testét azt mondta
mondtam ez összeköt minket
szoros szálakkal mondtam
mert én is szeretem az ő testét
(csönd)
Ibsen komedie i tre akter
(játszik tovább)
Mondta ne hagyjam figyelmem homlokteréből elűzni
a melleit
jó mondtam elűzni nem hagyom
elűzni semmiképp
(lapoz)
Nem szeretem
nem
azt túlzás volna mondani hogy utálnám
utálni nem
nem utálni
hogy kiváltképp undorodnék
nem
undorodni kiváltképp azt nem
de szeretni sem
nem szeretem
(fölnéz a kéziratból)
Meinen Schwanz
den
den liebe ich
(csönd)
tiszta szívemből ténylegesen
(játszva tovább)
már a neve is
milyen név ez
Haydn hajdn hajden
Morgen morgen nur nicht hajden
(próbálgatja) dn, dn, dn, dnn, ddn
osztrák osztrák osztrák
az ember ne legyen
osztrák
ha csak nem kényszerítik
(fölnéz)
magyar
az ember ne legyen
magyar
ha csak nem kényszerítik
KAR
(danászva, figyelmeztetően) No no no no
(APA háttal a bejáratnak, bejön BOLOND, esernyővel, kalucsniban, negyven körüli, kissé ütődött férfi, tátott szájjal, rajongva hallgatja APÁt, mindig APA háta mögött van)
APA
Mindegy
magyar nem magyar
De ha lehet egyik se
Úgyis
(próbálgatja) Herceg herceg herceg
birodalmi
(súgva) nem irodalmi birodalmi
Birodalmi herceg
pompa
pompakedvelő
(súgva) legyint
Etcetera főleg etcetera
birodalmi pompakedvelő zenebarát etcetera
(csönd)
Itt vagy
tudom hogy itt vagy
Menyus
(BOLOND hevesen bólint)
(BOLOND vigyorog)
APA
Most meg
halványan
bazsalyogsz
Vén csont
nagyon örülök
Öreg bútordarab
Louis-quatorze quinze seize
Ha volnának bútorok
(Megfordul, hogy üdvözölje a vendéget; az számára ismeretlen)
APA
(ingerülten, undorodva) Ki ez?
(BOLOND lelkesen vigyorog)
Maga kicsoda?
(Függöny)
(Függöny váratlanul föl)
KAR
Sok
Maga kicsoda és függöny
sok
Ennyi nincs ebben
dráma
Egy Molnár Ferencbe ojtott Aiszkhülosz
Ki volna az
akihez ez kérdés lehetne
Maga kicsoda Zagson
Az új szomszéd?
Rossz szomszédság török átok
Török
török osztrák orosz
Most meg magyar
Itt maradtunk magnak
Elmentek az oroszok mi meg itt maradtunk
Ez most nem érdekes
Szóval nem az új szomszéd
Zagson
Jézus Krisztus Ugyan
laza színházi metafora a hatvanas évek végéről
Na!
Plusz Dosztojevszkij Félkegyelmű rájátszás
Sok
A testvérünk
(csönd)
az ismeretlen testvérünk
(csönd)
Csönd Zagson
Nagy család
itt már minden volt
nem tudja a bal kéz mit csinál a jobb
Mi nem tudunk semmit
bármit tudhatunk
Atyánk
ki mint jól tudod gabonakereskedő volt
sötét ló
Semmit
még csak nem is kapizsgáljuk
Apánk hallgat
az apák hallgatnak
aki apa az hallgat
Mi inkább csak a gyerekek anyjának férje
Nem apa
(csönd)
Pedig próbálom szóra bírni
kitartóan fortéllyal hízelgéssel hazugsággal
mondaná el
milyen volt Magyarország egyik
leggazdagabb legbefolyásosabb legnagyobb
családjában élni
milyen jó vagy milyen nehéz
mennyi könnyűség és mennyi felelősség
És a nagypapa tényleg másodosztályon utazott Bécsbe
IV. Károlyhoz
Ugyanoda visz mondta volna
És hogy volt az amikor bejöttek a németek
És hogy volt az amikor megjelentek a nyilasok
És hogy volt az amikor eltűntek a zsidók
És hogy volt az amikor bejöttek az oroszok
és eltűntek (vihog) az órák
És hogy volt az amikor 51. június 16-án
huszonnégy órán belül
ami ráfér a teherautóra
Az ami Proustnak a madeleine-darabka íze a teában
az nekem a Csepel teherautó szaga a diesel
És igaz hogy a Fürstenberg dédmama taxin
követte a teherautót
és egész idő alatt simpfolt
hogy semmit se lát a tájból
ebben a hajnali szürkeségben
Igaz
És apámnak bocsánatot is kellett kérnie
hogy ilyen ügyetlen organizálta a kirándulást
Még ehhez is volt ereje
BOLOND
(hajlong maga körül, próbálja „megnézni” magát, öndefiníciós tornagyakorlat; olykor nehezen forog a nyelve: a gróf úr például így hangzik: goffú)
Olykor néha hébe-hóba
széjjelesik a testem
nem sejtekre
nagyobb darabokra adagokra
de nem is funkciók szerint
kar fej belek
ó goffú belső elválasztású mirigyek
nem valami modern
(vihog) találkozások a boncasztalon
nagylábujjam meg a fülcimpám
hajkorona a heregolyókkal
Le kell fejtenem a testem
mert ha egy darabban marad egy tömbben
akkor megsavanyodik besavanyodik
elpimpósodik
kár volna legalább hatvan kiló
APA
cséplés
cséplés le hatvan kila tél föl nyolcvan kila
BOLOND
Kár kidobni ennyi kilót
népgazdaság
akkor már inkább a babramunka
(kiáltja) a pepecs
Ami üres üveg van a házban
összegyűjteni össze össze
borosüveg sörösüveg pálinkásüveg vegyespálinka
cseresznye barack konyakosüveg viszkisüveg rum
stampedli
meg a nagy tízliteres
KAR
Eltört a fejemen
kisgyerek
a szilánkok meg bele a szemembe
szám szerint meg lehet mondani mennyi
ott álldogált körbe a megannyi deklasszált éceszgéber
éppenséggel el is veszthettem volna
a szemem világát
holott az nagy kincs
BOLOND
Anyukám kovászos uborkát tart benne
megirdalja végiket levágja bővén kaprot ejt hozzá
mintha apró ejtőernyősök
szegények
estek volna fogságba
tetejébe kenyeret! kovász! és ki a napra!
(vihog) ilyenekbe
ilyenekbe leszívni lefejteni magam
lopó is jó lopótök
arra kell csak ügyelnem
hogy magasabban legyek mint az üveg
akkor aztán szívogathatom magam cseppenként
BOLOND
Semmi adalék
efficiens
csakis a királyi többes
ezüsthernyó vérvörös patkánypalást hermelinszag
hiába higanymilliméter meg hajszálcsövesség
félrenyelek aprózom
De ha kész mehet a fridzsibe
Szaratov
káefté merverstajjer
Szeretném
szeretném ha látnának ilyenkor
mikor ilyen sok vagyok
értékes és időtálló
főként sok
BOLOND
Sok sok
hogy nálam legyek több
hogy én több magamnál
De nem akarás ez
Nem valami jó valami stramm
Én csak azt szeretném
elviselni
hogy egy napon
(ordít) egy! napon!
megszülettem
(csönd, derűsen)
A csillagokat gyomlálom
MENY
És név szerint
Név szerint kicsoda
BOLOND
(APÁnak) Mondani tetszett a Menyus
BOLOND
Tóth
ifjabb Tóth Menyus
KAR
Puffneki hát mégis
Zagson
APA
Nohiszen
(csönd, várakozás, majd APA halkan ugatni kezd, ugatgat, csönd, BOLOND óvatosan visszaugat)
APA
(lecsap rá) Sipirc a helyedre
(bezavarja BOLONDot a KARba)
MENY
(akár egy őrmester) Kalocsni
(A férfiak, a háziak, összerezzennek, BOLOND boldogan húzza le a kalucsnit, ahonnan elképzelhetetlenül sok ajándék szóródik elő)
BOLOND
Engedelmével goffú
a becses családnak
a gyerekeknek
Az ékszer nemesít
már bocsánat
Az ön gyermekei magasak erősek teltek
de
az arcuk arányos előkelő és tekintélyt parancsoló
Második Miklós emlékérme
Nyikolaj Alekszandrovics Romanov!
Raszputyin!
(vihog) Alekszandra Fjodorovna?!
Kifogyott belőlem az idő
ahogy egy mustárosdobozból
ott nemdebár a mustár a dizsoni
Franciaország
ott helyezkedik el
Ajánlanám a franciát
és az angol és német nyelveket
kezdetben nehéz
Vulé vu kusé ávek moá
(vihog) Tante Elza
később azonban kamatozik
Fülönfüggők a kisasszonyoknak
nyakékek kösöntyűk
Figyelmességek és ásvány kőzetek
Labradorit!
az kutya is
(szaval) mikor pedig a gazdihoz ápportírozza az
elejtett fácánt még vágtában is oly finoman tartja
mint miként a komornyik a porcelánnal teli
ezüsttálcát
Antimonit!
Pirit ungarit rózsakvarc lapis lazuli
Achát!
Jade!
APA
(körbenéz, megszámolja a fiúkat)
Nullaegészkéttized
Rend van akkor itt most
vagy
rendetlenség
Rend nincs rendetlenség nincs
Csak a kérdés
hogy
rend van akkor itt most vagy rendetlenség
(Függöny)
(A felvonás rövid jelenetekkel kezdődik. Ezeket aggályosan megkomponált képeknek képzelem el, melyek mintegy a sötétből vannak kivájva, fénykubusok. Épp mert túl határozott képek vannak bennem, a színleírásnál ezeket éppen csak jelzem. A jelenetek a színen egymástól távol, a sötétben váratlanul felbukkanva követik egymást. APA hajszoltan fut egyik helyszínről a másikra, halljuk őt a sötétben, de maguk a jelenetek nem „gyorsak”. „Valóságosaknak” képzelem, azaz pl. a szeparé szeparé, nőkkel, férfiakkal, pezsgővel, a XVI. század mintha időutazás volna, és egy kis sziklás sivatag is jól jönne, de mindez egészen másképp is lehet, például hogy „csak” felolvasódik [KAR? APA?] egy-egy jelenet.
APA itt végig teljes királyi pompában, méltóságban, zugehörben, koronával ám/és kalucsniban.)
(Amikor fölmegy a függöny, a szín hosszan sötét. Ígéretemhez híven, nem kezdem el részletezni, hogy APÁt fokozatosan pillanthatnánk meg, korona, arc, palást, kalucsni és hogy a KAR esetleg nincs is a színen, csak halljuk őket stb. Azt megjegyezni pedig, hogy az első jelenet idegen toll, A nagy Gatsby Fitzgerald-regény kezdő passzusa, a fölöslegesnél is fölöslegesebb.)
KAR
Amikor még fiatalabb és sebezhetőbb voltam, apám néhány tanáccsal látott el. Azóta is sokszor elgondolkoztam rajtuk.
APA
Ha netán megítélnél valakit
APA
jusson eszedbe, hogy ezen a világon nincs mindenki olyan előnyös helyzetben, mint te.
(Sötét; majd: APA némán hallgatja a NŐt, akinek csak a lábát látjuk, két hosszú, szép lábszárat, vádlit, egymáson átvetve, fenyegetőn hintázva stb.; lábpantomim; föltűnő szandált visel, a szandálon elöl nagy üveggomb)
NŐ
(hosszú csönd után) Maga egy intelligens ember. Magának magyarázzam, hogy mi az érdeke a pártnak? az országnak, a hazának? A maguk családjában, nemde, szoktak erre gondolni. Magunk közt szólva. Egy nevet kérünk. Maga is tudja, én is tudom. (csönd) Értem. Azt hiszed, hogy a fájdalom valami alsóbbrendű, testi dolog? Tévedsz. Ha tört üveggel átmossuk a húgyvezetéked, akkor majd érezni fogod a faszod metafizikai dimenzióit. Fogod akkor te érteni ezt az egész seint meg sollent… És fogadj el egy jó tanácsot éntőlem, ingyen adom. Féljél, most igazán féljél…
(Sötét; majd)
NŐ
A kukucskálón át ma egész délelőtt téged néztelek. Siralmas állapotban vagy… a véraláfutások… a duzzadmányok… Azt is láttam, hogy késsel feszítették szét az állkapcsodat, hogy beléd tudják nyomni a vizes kenyeret. Te nem látod magadat, de én látlak téged. Nagyon szép vagy. Tudom, hogy tudod. Látom a szemeden. Érdekes, hogy ez mennyire megtéveszt. Pedig mi egy név? Betűsorrend. Vagy nem?
(Sötét; majd)
(Csönd, sötét, a sötétben)
(Világos)
(Sötét, majd)
NŐ
Higgye el, én is fáradt vagyok, nemcsak maga. Mondanám, nézzen ki az ablakon, de hát az alagsorban ez rossz vicc volna. Vagy azt hinné, heccelem… Én is csalódott vagyok, nemcsak maga. Én is rosszkedvű vagyok, nemcsak maga… Gondolom, most már megértette – ha a vártnál lassabban is –, hogy itt, az alagsorban, nincs jelentősége a kiemelkedő erkölcsi erőnek és a kiemelkedő fizikai erőnek. Nem ott különbözünk, ahol szeretné. Jelzem, egyedül élek. Valami mást kell kitalálnia. Én nem mondom, hogy nem lehet. De látni még nem láttam. Innét ember úgy még nem ment ki… Aki megúszta, az belehalt… Kár ezért az ablakhistóriáért… A tetőerdő, akár Párizsban… Európa… Tudom, hogy elcsigázott. Majd én mondok nevet, maga csak bólintson. Ne féljen.
(Sötét; majd)
NŐ
Ez is Budapest. Itt az alagsorban nincs különbség férfi és nő közt, üldöző és üldözött közt, itt csak a pillanat van. Ne tegyen szemrehányást magának, csupán az történt, ami történhetett. Nekem se tegyen szemrehányást, ez nem harc, ahol győztes és vesztes van, ez inkább olyan, mint amikor esik az eső vagy süt a nap. Az igaz, hogy van aszály és van árvíz. Ezt nem figyelmeztetésül mondom… Jobb lett volna, ha beszél. Maga is jobban érezné magát. De legalább biztosan tudná, hogy beszélt-e vagy nem beszélt. És nekem nem fog hinni. Én már a maga oldalán állok. Én nem számítok… Már nem fogják bántani. Holnapután ki fogják telepíteni… Nem veszélyes. Meglátogathatom?
(Sötét; sötétben hangok)
FÉRFIHANG
Ne ugass paraszt
(Ütés, zaj, csönd)
NŐ
Maga most menjen ki tizedes elvtárs
FÉRFIHANG
De hát elvtársnő a doktor úr
A doktor úr színtiszta reakciós
NŐ
A tizedes elvtárs sose féltse a munkásosztályt
FÉRFIHANG
Nem is az
csak gondoltam
(Kivilágosodik, a színen egyedül az APA, összegörnyedve fekszik, a NŐ árnyéka vetődik rá)
APA
Milyen szép árnyéka van
NŐ
Csak nem a nyers férfierővel akar hatni
(Sötét; majd XVII. századi belső, AJTÓNÁLLÓ [egynegyed KAR], fáklyák, ha kell apródok, úgynevezett tréfával szólva: a bal fenéken húszezer török [főiskolások], APA levelet diktál az íródeáknak)
APA
Nem volt volna csoda, egynéhányszor szörnyű halált holtam volna, (szün) azonban az lábom hövelkéről az köröm, méreg miatt, az körmem is eleji essék, kinek rettenetes kínját vallám. Adja Isten, az hagymáz is reám nem essék az nagy nyughatatlan fájdalmak miatt. Az szentmiklósi jószágot ez héten reménlem örökben nekünk adják, immár megkináltak vele. Bizonyos légy benne, édes atyámfia, nem leszen kölönben, csak 2000 forinton vagyon immár az veszekedés.
Csak Markgraf von Badent várjuk, mingyárt átalmegyünk az Murán s megütközünk az törökkel derekasan, ha az németség, előbbi szokása szerént szaladóra nem vészi az dolgot. Egyátallyában harcot akar Montecuculi uram próbálni
(deák haja kibomlik a sapkája alól: nő; APA diktál és tapperol)
Éjjel-nappal mennék bizony azután hozzád édes
Atyámfia, allerliebste Muzerle, kedves imádott
Mimikém
AJTÓNÁLLÓ
Mikszáth Mauks Ilonának
APA
(diktál, dolgozik) drága kis bogárkám
AJTÓNÁLLÓ
Tóth Árpád Lichtmann Annának
AJTÓNÁLLÓ
Attila Vágó Mártának
APA
feketecukrom arany Gyurikám
AJTÓNÁLLÓ
Itóka Bölöni Györgynek
AJTÓNÁLLÓ
Brüll Adél! Álmom ébrenlétem szenvedésem
Csókollak szorítlak vágyammal benned vagyok
te édes egyetlen Asszony!
APA
(döbbenten nézi AJTÓNÁLLÓt, aztán civilben elröhögi magát)
(Sötét; majd APA kádban ül, borotválkozik; és imádkozik)
APA
Én Istenem, e világon ostorozz, e világon látogass csapásiddal, csak az örökkévaló jóktul meg ne fossz, és az örök kárhozatra ne vess. Meg szoktad Uram ostorozni, akit kedvedbe fogadsz, és a nyavalyának kemencéjében próbálod a tiéidet. Légyek azért, én Istenem, azok közül én is, kiket te szeretsz: mivel azok közül való vagyok, kiket ostorozsz.
Te vagy, Uram, háborúságinknak vigasztalása, gyarlóságunknak erőssége. Azért vagy könnyebbítsd nyavalyáimat, vagy Szentlelked által erősítsed szívemet, hogy békességgel szenvedjem látogatásidat.
(Besompolyog a KAR, a gyerekek, kajánul figyelik apjukat, egyikőjük kezében papucs, az ima közben, mely olykor mintha nekik szólna, próbálják a papuccsal fejbe vágni apjukat, de nem férnek hozzá, a homlokhoz, próbálják becserkészni)
APA
Hála néked, Uram, hogy az örökkévaló büntetést, melyet érdemlettem, ideigvaló fájlalmokra változtattad, s mint szerelmes Atyám s jó gondviselő orvosom, ostorozsz: hogy a büdös testhez és csalárd világhoz ne bízzam, hanem hozzád térítsem minden kívánságimat… Adjad, én Istenem, hogy a te látogatásidat oly csendesen szenvedjem, mint te hív szolgáid: Jób, Tóbiás, József, Dávid; és az bátorítson engem minden nyavalyáimban, aki énérettem nagy békességgel szenvedé a keresztfának iszonyú kínját, a mi Urunk, Jézus Krisztus. Amen.
KAR
Úgy legyen
(most lehetőséget látnak a „támadásra”)
Üsd vágd
nem
(Zavarba jönnek, de végül is, szép, lassított mozdulattal iszonyatosan fejbe kúrják a papuccsal apjukat, és elszelelnek)
APA
(megigazítván a koronát, halkan) Miért
(Sötét; majd sziklás táj, sivatag; két kőszikla, egyik mögött a KAR, másik mögött APA, és lövöldöznek egymásra)
KAR
Az ott az apám ágya. Az meg ott benne az apám. Szárnyaszegett póz. Méltóságteljes, akár az egyszeri fülesszarvas, ugyanazok a nagy fülek! Egy törpe mosoly villan. Bolondozik velem. Emlékszem, egyszer vadászni mentünk a vadnyugati hepehupákra, messze a keselyű tanyán is túlra… Elég unalmas volt mesquit-bokrokra lövöldözni, így hát lekuporodtunk valami sziklák mögé, apám lekuporodott az ő sziklája mögé, én lekuporodtam az én kősziklám mögé, és elkezdtünk egymásra lőni. Az érdekes volt. (csönd)
(Sötét; majd)
RIPORTER
Kezdjük talán a féléssel. Ha-ha, nem lévén demokraták…
Félt?
APA
Nos, ha figyelembe vesszük, hogy a hölgy, ki a tárgyalandó esetkor velem lehetni szerencsés volt, nem a feleségem, akkor igenlő válaszom nem fogja önt meglepni.
RIPORTER
Ez jó… kár, hogy nem mehet adásba… höhöhö… hogy maga a feleségétől félt és nem a… höhöhö… haláltól… nem mehet adásba…
APA
Téved. Én attól ijedtem meg, hogy valamit talán egészen rosszul csinálok. Arra gondoltam, hogy fölül kellene vizsgálnom a szeretetről való elgondolásaimat, meg arra, hogy – talán – nem lehet minden nőt teljes szívből szeretni.
RIPORTER
Tessék csak nyugodtan beszélni, majd legföljebb megvágjuk, nyisz-nyisz, bűvös olló. Az úttörő ott segít, ahol tud. Szóval hogyan is történt?
APA
A csöngetésre én nyitottam ajtót. Az asszony épp fürdézett. Tudja, én még nem találkoztam nővel, aki ennyiszer fürdézett volna. És az a sok kencefice: Palmolive, Lux, Fa, na igen: die frische Fa, Rexona.
RIPORTER
Igen, igen, igen. Szóval kinyitotta az ajtót.
APA
Persze. És rögtön pisztoly a mellemnek: kuss, pofa be, öregem, és hátrálj csöndben, úgy. A hangja rekedt volt, de szinte babusgatva küldött be a szobába.
APA
A nő, a nő… A nő, amikor fürdézik, se lát, se hall: a víz meg csobog meg zubog a két mellének kemény szirtjein.
RIPORTER
Jó… ez nagyon jó… majd elmondja később. Előbb a munka. Ez tényleg jó: mellének kemény szirtje. Szavát ne felejtse. De hogyan fegyverezte le, azt mesélje el.
APA
Nézze, amikor az az úr a pisztollyal a pénzemet kérte, én elhatároztam, nem adok. Ezt közöltem vele. Érvelésemet makulátlannak láttam. Röviden, ám érzékletesen vázoltam esélytelenségét… mondtam, a legszerencsésebb esetben le kell lőnie, uram – kevésbé szerencsés esetben, nemdebár, én magam… –, illetve azt mondtam, le kell lőnie, mint egy kutyát, uram, mert kissé dramatizáltam a helyzetünket, hogy ne kelljen röhögnöm, nos, és a lövés, uram, mondtam, zajjal jár.
RIPORTER
Nem félt, hogy tényleg lelövi – zajjal?
APA
Nem lett volna logikus. Én mindent rendben elmagyaráztam.
RIPORTER
Óriási. Szóval ott csevegett a szoba közepén, nála a pisztoly, és Ön dumál, dumál, dumál.
APA
Több helyt pontatlan tetszik lenni. Beszélgettünk.
RIPORTER
És hogy került önhöz a pisztoly?
APA
Mikor elkezdte pörgetni az ujja körül, nekem eszembe jutottak a westernek, és ahogy megint perdült volna a pisztoly, odanyúltam, és mintegy kivettem a kezéből.
RIPORTER
De hát azt nagyon gyorsan kellett csinálnia!
RIPORTER
És ha nem sikerül?
APA
Ezek a westernek hepiendre vannak szerkesztve. Erre gondoltam. De ahogy a kezembe került a pisztoly, a kelleténél jobban rántottam vissza a kezem, és így a fegyver elsült. Hasba lőttem.
RIPORTER
Igen. Sikerült ártalmatlanná tennie a betolakodót. És amint tudjuk, a férfit, amint megsebesült, bekötözte…
APA
Na semmi amint. Dehogyis tettem ártalmatlanná. Ráesett a vízipálmára, annak a nőnek az a kedvenc növénye.
RIPORTER
Igen, igen, igen, de miért segített?
APA
Vége volt a játéknak. Amikor ő balgán becsöngetett, elkezdtünk egy játékot többé-kevésbé fix szabályokkal, köztük a legszigorúbb, a játék éltető eleme, hogy gyűlöljük egymást. Ellenkező esetben, ugye, a konyhában söröztünk volna. De vége lett a játéknak, mert nagyon vérzett. Innét, a vérzésből tudtam meg, hogy vége. Elég ügyetlenül kötöztem be.
RIPORTER
És ha ő lövi le önt?
APA
Akkor egyáltalán nem kötöztem volna be őt.
RIPORTER
Ön sajnálta a betörőt?
APA
Dehogy. Rosszul játszott és unalmasan.
RIPORTER
Tehát ön végig unta magát?
APA
Nem. Nem, kérem. Szégyelltem magam.
KAR
Ripacs. Hogy volt képes mindenfajta szerepet fölvállalni, csak azért, hogy érzékelhesse a saját létét?
Mi az, hogy csak, nagyokos…
(Sötét; majd: elegáns szeparé, nők, KAR, APA, zene)
KAR
Apámnak illemtanórája van.
APA
Felállunk-e mi, férfiak, amikor barátok üdvözölnek, miközben szeparéban ülünk? A férfiak nem szoktak felállni, ha szeparéban ülnek, bár félig fölemelkedhetnek, és bocsánatot kérhetnek, amiért nem emelkednek föl teljesen.
(Sötét, majd a III. Felvonás színe, plusz csecsemő, zene, idill, belép APA, csontrészeg; botrány, sértődés, kínosság)
KAR
És ott akkor egyszerre, mikor ránéztem erre a… hirtelen valami nyugalom szállt meg, a jókedvnél, derűnél több is, meg kevesebb is, valahogy annak a nem várt belátása, hogy itt most semmi baj nem történhetik, ez itt én vagyok, az ott az apám, és bizony be van rúgva, mint az albán szamár, és akkor mi van? Keresztelik az unokáját. Rendben van ez így. Ha énekelni fog, vele énekelek. Ha nekiindul az éjszakának, vele megyek, mint még sose. És ha majd öklendezve hányni fog, letérdelek, és fölmosom, azért vagyok a fia, és aztán hazakísérem, és levetkőztetem, megiszunk még egy langyos sört közösen, és megvárom míg elalszik.
(fölsír a csecsemő)
(Sötét; majd a III. Felvonás színe)
KAR
Isten éltesse, édesapámat. Érdemei, bárhogyis, elévülhetetlenek.
(megszólal Komár László: Mondd, kis kócos, hol van a mamád)
(Sötét, vége a „jelenetnek”)
(Kivilágosodik, a színen: KAR, APA [civilben] ül a görszékben, újságot olvas, távolabb egy asztalnál MENY és BOLOND, aki eszik; dél)
(Csönd, illetve szürcsölés)
(Csönd, szürcsölés)
MENY
Tóth
(BOLOND bólogat)
Tóth Menyus
(jobban bólogat)
ifjabb Tóth Menyus
(még jobban bólogat)
MENY
Randán eszik
(BOLOND bólogat)
zabál
(jobban bólogat)
jaj Istenem
(még jobban bólogat)
APA
Megérezték Baresi hiányát
hátul megérezték
Is a Kunst
Ki az aki ne érezné meg Baresi hiányát
hátul
Én hetven éve érzem Baresi hiányát
(hirtelen a telefonhoz ugrik, vadul tárcsáz)
Már nem szeretem a Milánt
(fölkiált) De hát nincs is vonal!
A Barcelonát szeretem!
KAR
Sztojcskov, te Isten!
APA
Nincs nincs
(halkan) nincs
(csönd)
(ordít) Nincs vonal
KAR
A beázott vonalhibás háromperhármas iker
APA
Engem csak a nők foglalkoztattak
Hogy mi egy nő
Mint olyan
Egész életemben
Díszmagyarban
volt díszmagyarom
érettségi memoriter
(játszik) Csak hódolat illet meg nem bírálat.
Nem adhatok mást, csak mi lényegem.
(halkan) Az angyalokra mutatva
(a KARra mutat) Dícsér eléggé e hitvány sereg,
És illik is, hogy ők dícsérjenek.
Te szülted őket, mint árnyát a fény,
De mindöröktől fogva élek én.
Díszmagyarban klakkban frakkban cejgnadrágban
hülyeség mindig
Erre az egyre kerestem a választ
hohó azám
Mert erre vonatkozóan tettem föl a kérdéseket
Saját magamra nézve
például
nem tettem föl kérdéseket
Semmilyen rendű s rangú kérdést nem tettem föl e
tárgyban
És most már nem is fogok
Jól szépen ünnepeltek
Jó gyerekek vagytok
(ridegen) Kis hülye
sosem fogod ezt megérteni
Van négy gyereked
élsz boldogan
és hülyeségeket irkálsz a nőkről
KAR
Magának is négy gyereke van édesapám
APA
(meglepődve, vigyoran) Tényleg annyi
(csönd)
De nekem telefonoznom kell
(őrjöngve el)
KAR
Évek óta ki sem ejti
halott anyánk nevét
Egyszerűen
más mondatokat mond
(csönd)
(KAR méregeti BOLONDot, érdeklődve, fenyegetve)
MENY
Ha ezeket látná
(BOLOND bólogat)
hogy ezek hogy esznek
(jobban bólogat)
Jaj Istenem
(még jobban bólogat)
APA
(dérrel-durral vissza)
Mért kéne telefonoznom
Nem kell telefonoznom
Mért kéne telefonoznom
Nem kell telefonoznom
(beül a görszékbe, újságot olvas, olyan, mintha újrakezdenék – próbálnák? – a jelenetet)
(Csönd, illetve szürcsölés)
MENY
(gyorsan) Tóth
(BOLOND bólogat)
KAR
(gyorsan) Sztojcskov
(BOLOND jobban bólogat)
BOLOND
(gyorsan) Isten
(BOLOND még jobban bólogat)
(Csönd)
APA
(újság mögül, nyugodtan) Nincs vonal
KAR
Évek óta ki sem ejti
halott anyánk nevét
Egyszerűen más mondatokat mond
APA
Mit tudsz te erről
kis hülye
KAR
Mit magyaráz nekem édesapám
Mi a faszt tetszik magyarázni
Most
már
Elmúltam negyvenéves
Van négy gyerekem satöbbi
APA
Én is elmúltam negyvenéves
Van négy gyerekem satöbbi
(BOLOND feláll, APA oda se nézve leülteti, az leül)
APA
(duzzogva) Ő mért kap enni
(odakerekezik, megnézi a BOLONDot)
Eszel?
Eszel
Egyél
(visszakerekezik)
Mi az esti mönü
APA
(fölkiált) Garnírung?
(csönd) Esterházy-rostélyos lesz tudom
APA
És rossz
nem is rossz
közepes
erre a közepesre bizton lehet számítani
rezsimek jönnek szakácsok mennek
de az Esterházy-rostélyost mindig eltolják
elidétlenkedik
Micsoda firma!
Egy ételt nem lehet róluk elnevezni
Ez velünk nem fordulhatna elő
Nem egy Wellingtonék
Cote de boef à la
Elkapkodják
sápadt lesz a szósz
pedig az mélysárga és vad és
(legyint)
KAR
Az Esterházy-rostélyos
Bächer Iván nyomán
(helyet foglalnak, mint egy vonósnégyes, elhegedülik a szöveget)
APA
(a telefonhoz kerekezik)
Szép volt jó volt elég volt
Itt tegnap
nem itt itt
Vagy mégis inkább itt
sírt
Nem érdekel a telefon
(de azonnal ölébe veszi a készüléket, amely végig ott is marad)
KAR
Sós Ede ötvennégy éves történelemtanár délelőtt tíz órakor tért haza. Négy darab csomagot dobott az asztalra. Mi van? (félre) Sósné. – Semmi. (félre) Sós. – Rostélyos. A francba, s nyolc, gyönyörű, hatalmas érett rostélyos csattant a virágmintás viaszkosvásznon. Megőrültél? Kuss. Francba. Rostélyos lesz. Cote de Etcetera.
(A KARból az egyik fiú föláll, lábujjhegyen kimegy – a szöveget most ő mondja a BOLOND közbeszólásáig)
Azzal miután gondosan leszedegette az inas részeket, a csontot, a szeleteket kiveregette, sózta, borsozta, lisztbe mártotta és kevés zsíron elősütötte. Közben bort ivott.
BOLOND
A sors végtelen hatalmára!
KAR
Közben bort ivott és beszélt. Asszony. Fogalmad sincs, hogy melyikről nevezték el ezt a nyavalyás kosztot. Nyilván fölteszed, sötét nyavalyás, hogy az alapítóról, ama Miklósról… Gyökerek… Egy másodperc alatt minden az övék volt… Atyafiságos szeretet: senkinek semmi esélye. Okosan át jó ritmusban pápistának, okosan át jó ritmusban a Mágocsy özvegyén… Bethlennel szemben Habsburg segítséggel gondolta kiverni a törököt… Pázmány, Zrínyi, Bethlen, ő – mennyi igaz magyar és mind mást akart… Vagy tán a fiáról, Pálról, az első hercegről, nádorról – művészféle – jobb híján lett családfő – beugrott, mert meghalt a bátyja, Vezekénynél – csatát ennyire fölöslegesen még nem nyertek meg – négy szép szál levente a családból ott maradt, a rohadt életbe, mégiscsak a hazáért. Sok. A birtokot nagy figyelemmel, odaadással, körültekintéssel és vadsággal lépésről lépésre… Anyai féltestvérünk az anyósunk, apai féltestvérünk az apósunk… persze Rómában kibulizva… Donna Olympia Maldachini asszonynak, X. Ince rokonának, ezer arany. Te ész nélkül való asszonybarom, persze ezt gondolod, mi?! ugye?! A franc. Miközben (félre) Sós – a maradék
zsiradékon megfonnyasztott két fej apróra vágott hagymát, megszórta liszttel, felöntötte egy jótékony hatású fehér nagyfröccsel, beledobott két leveskockát, a mártást simára keverte és pár babérlevél kíséretében belehajigálta a hússzeleteket.
(A második fiú is kimegy, mint fent)
Nem. Nem Miklós, nem Pál. És nem is Antal. Kuruc! Úgy ám, buta fehércseléd. Még kuruc is van. Kurucuk. Majdnem elfogta Rákóczinak József császárt – le kellett mégis váltani, annyit ivott.
BOLOND
A sors végtelen hatalmára!
KAR
Hűséggel elkísérte urát Rodostóba. Nem is az egri püspök, aki a líceumra felrakta a csillagdát. Ho-Si-Minh Főiskola. Nem is Imre, az esztergomi érsek, és nem is a Haydn-es, az az énektanár tyúkeszed! nem birodalmi pompakedvelő, nem is a fia, szintén Miklós, akihez a nagy Ludwig a C-dúr misét írta, és nem is Puskin, az istenit ennek a nyavalyás életnek – és megtisztított egy jó adag leveszöldséget, répát, gyökeret, zellert, hagymát, ződjét, zsíron megpárolta, jótékony hatású kis fröccsel fölengedte – sóval, borssal, citrommal, mustárral, cukorral, kovászos uborkával ízesítette, belelöttyintett másfél pohár tejfölt, hozzáadta a húshoz, és föltette a tésztát főzni – és kortyolt is hozzá.
(BOLOND emelné nemlétező borospoharát, mint eddig, de várja, hogy a harmadik fiú is kimenjen)
BOLOND
A sors – a végtelen – a sors – a végtelen
KAR
(eszmél a harmadik, zsebéből egy kéziratlapot vesz elő, olvassa) A rostélyos-jelenet alatt a KAR egyenként leleményesen távozik. Oldjam meg. Zárójel: megoldja, kirepül, zárójel bezárva. (kirepül)
BOLOND
A sors végtelen hatalmára!
KAR
Bizony ő az. Ő, akiről minden hülyegyerek tud. Az a bizonyos, azt a jó keserves hétszázát ennek a széjjelcseszett világnak, igen, a király személye körüli miniszter, a Batthyánynak a kormányában, Pál Antal. Nagy hólyag volt, majdnem elherdálta a családi vagyont, róla nevezték el a rostélyost, te sápadt, büdös, csúnya, szegény asszony – mondta szinte sírva a történelemtanár, és az asztalra tálalta a mélysárga, gőzölgő, pikáns szósszal lepett, omlós, sötét húst és a vajjal locsolt obligát hófehér vaskos csigatésztát. Nesze! Ez a rostélyos! Aztán kivágott a zsebéből egy köteg ötezrest – ez meg a végkielégítés.
(KAR, a maradék, nem mozdul)
MENY
Randán eszik
(BOLOND bólogat)
zabál
(jobban bólogat)
jaj Istenem
(még jobban)
ha ezeket látná
(körbenéznek, csak a maradék egyet láthatják)
MENY
Az ízlelőbimbóikat a talpukon hordják
persze századok óta
ebben a szobában az anyjuk volt az utolsó finom lény
(csönd)
egy idegen
még az anyjuk is idegen
idegennek tekintették kicsit
az apám fél tőlük
(BOLOND bólogat)
azonnal félni kezdett
meglátta apósomat és usgyi
pedig kedves ember
az apósom
a maga módján
módosak ezek
az anyám meg utálta őket
(BOLOND jobban bólogat)
legfőképpen a férjemet
(BOLOND még jobban bólogat)
Mit bólogatsz
APA
Pusmogtok?
Pusmogtok
Pusmogjatok csak
MENY
A legyőzhetetlen apa
(BOLOND bólogat)
És tudod mért legyőzhetetlen
(BOLOND jobban bólogat)
Mert nem is akarják legyőzni
(váratlanul elmarad a bólogatás)
(Csönd)
(BOLOND megijed, a hirtelen mozdulattól leesik a tányér, eltörik)
BOLOND
A Richter-skálát jobban szeretem mint a Mercalit
Én cukrász vagyok
Az első főnököm egy szakács volt
Rokonszakma de annál félrevezetőbb
Mert egy szakács elveszik a cukrászat zegzugaiban
(MENY szedegeti a cserepeket, s közben a BOLOND kalucsnijában talál egy marcipánpisztolyt)
BOLOND
Hogy mi a deka például
Én az egész Magyarországot
el tudom tortának gondolni
Vagy marcipánból
Édes hazám
BOLOND
Csokiduna marcipán vízierőmű
Esztergomnál pirított mandula berakással
BOLOND
Marcipánpisztoly
(durván elveszi)
Eredetileg szintén ajándék
KAR
Óh!
Görszék esernyő mordály
mindegy
csak sorsa legyen a színpadon
(BOLOND a pisztollyal fenyegetve mutatja, hogy tűnjön el, a férfi hanyatt-homlok menekül; MENY is kiszalad)
APA
Már nálad is szaladgálnak?
BOLOND
Ja ja
futkároznak mint holmi kiscsibék
(csönd)
Oh goffú hogy én milyen boldog vagyok
APA
Vajon
Nincs vonal
De jó
Én se senkit
Engem se senki
(csönd)
A jövő megszűnt a vágyálmok
korlátlanul fosztogatható tartománya lenni
(BOLOND hevesen bólogat)
BOLOND
Olyan lámpalázas vagyok
A seggemben dobog a szívem (vihog)
Ez nem úri kifejezés
nem klasszikus
Inkább modern
(körbenéz)
A szoba
(csalódott)
nem így képzeltem el
Fészek utolsó végvár
Háromszáz év népnyúzás után (vihog)
Ó hát meg sem kérdeztem
van-e goffúnak tenger bánata
(APA olvas)
BOLOND
Annyit él az ember
amennyit örömmel él
Ami jólesik essen jól
ezt mondja anyuka
anyuka nem mindig kedves
de van amikor kedves
Amikor nem kedves arról nincs mit mondani
Amikor kedves akkor fokhagymaszagú
Ilyenkor rám teszi a kezét
a fejemre a homlokomra a nyakamra a vállamra
Nyugodj meg kisfiam mondja
(csönd, BOLOND várakozón APÁra néz; semmi)
Nyugodj meg kisfiam mondja
És én akkor elébb izgatott leszek
remegni kezd a testem
azután megnyugszom
ahogy kéri anyuka
Találkoztam a Gyulával
akitől a moslékot tetszettek hozni a kutyának
Szívem szerint be nem áll az agyam gondolkodni
a boldogságról
meg a világ értelméről
Ugyanis ha a világnak nincsen értelme
Goffú érti
ha a világ csupán
egy szarszagú szőrös segglyuk
akkor én ott hiába próbálok boldog lenni
akkor
már megengedi
a sziklányi szarcsimbókokkal kell küzdenem
(láthatatlan ellenféllel hadakozik, majd bebújik az asztal alá)
meg rejthelyet találnom
védelmet e segglyuk barna redőzetében
hamikor Isten bélszelei fölénk elviharzanak
APA
Nálunk mindig sok kutya volt
állat
őz strucc kutya macska
Ha nem figyeltem a macskák beleettek a levesbe
De ha elkaptam
(mutatja, hogy a farkuknál fogva megpörgetve, mint egy parittyát, kivágta)
Miauuu-puff
(utánozza az anyját) Miklós
Miklós kérem a macska is lény
Kérjen tőle bocsánatot
(csönd)
Anyám szerette az állatokat
Apám nem szerette az állatokat
(csönd)
Egyszercsak elkezdett körbe-körbejárni
Nem tudott megállni
Ment körbe-körbe mint a cirkuszban
Mintha vak volna
Egy vak norvég cirkuszi ló
Sok
Egészen szűk helyekre próbált bebújni
ahonnét azután nem bírt kijönni
És hangosan sírt
Sírt
Anyám aztán utána mászott és kihúzta
Megint bebújt
megint kihúzta
Maggie kicsi kutyám
Maggie kicsi kutyám
Sima foxi
De már összekeverem a többi foxival
A pulival nem
Azokat megint egymás közt keverem
Mellérendelt téboly
Az ősz szebb mint a nyár
de Weöres Sándor nem több mint a puli
Keringve halt
csak az anyámat engedte magához
(vicsorog)
a Menyust se
Mialatt keringett
teljesen emberszerű volt
mint egy szenilis öregasszony
BOLOND
Első Erzsébet
Első Erzsébethez szeretnék hasonlítani
aki lefejezte Stuart Máriát
Vagy Katalin
Pedig nagyzási hóbortban nem szenvedek
Vivaldit hallgatok
(kimászik, szemrevételezi a szobát)
Háromszáz év népnyúzás
Ezt már mondtam
Egy szobának lelke van
A sógorom az a szemétfajzat
Ott csak sörözni meg tévézni lehet
Belépek és rögtön azt mondom
Hol az a rohadt sör meg a távirányító
Csak utána köszönök
(föllelkesedik)
Szépen kiszolgálnám
Engem Menyusapa mindenre kitanított
Mindent tudok
Egy förszt klássz komornyik
ha úgy hozza az élet
Mért ne?
például kárpótlási jegyért
(Hippolit-Csortos-Kabos utánzás)
Hányra parancsolja a fürdőt
Nyolc nyolcra
És a hééét többi napján
A hagymát is hagymával
APA
A hagyma nagyon egészséges
Kitisztít
(megnézi BOLONDot, magához inti)
Arc
(megérinti BOLOND arcát, követi a vonalakat)
Így könnyű
Szem szemöldök az ördögi pillák
Test! Színház!
(halkan) Úgy könnyű
(csönd; majd hirtelen maga alól kibányássza a kéziratot)
De csak hanggal
a puszta orgánummal
Egy egész világot
deszkák nélkül
Próbálunk?
Próbálunk
(mutatja a BOLONDnak, összehajolnak, közel vannak egymáshoz)
Itt nem itt
itt
(hirtelen megfogja a térdét, majd elengedi)
nem
(leteszi az öléből a telefont is)
itt itt van az
hogy birodalmi pompakedvelő zenebarát etcetera
akkor aztán az hogy ne beszéljél annyit
(fölnevet)
vagy rukkoljál át a Festetichékhez
igen Jozefot
itt
(súgja) hanem most hirtelen szél kerekedik
s fehér lovon
(leteszi a kéziratot)
fehér lovon
ez egy utasítás a rádióban
(utánozza a lópata csattogását a flaszteron)
hogyan lesz ebből fehér
Egy forgatókönyvben olvastam
hogy a két férfi
egymásra néz
(egymásra néznek)
és arra gondolnak milyen jó lesz otthon
a fölmelegített gulyás
APA
Így nézni
fölmelegített gulyás
mir gesagt
(csönd)
Illyés szerint a paprikás csirke
BOLOND
Tejföllel galuskával
APA
tejföllel galuskával
műveltségünk kiemelkedő csúcsa
(a kéziratból folytatja)
Hirtelen szél kerekedik
BOLOND
Fúúú (utánozza a szelet)
APA
Nem rossz
És fehér lovon bevágtat maga Joseph Haydn
és így kiált föl
BOLOND
Én József Attila itt vagyok!
(Csönd)
APA
(elmegy a kedve az egésztől) Hagyjuk
(BOLOND arrébb menne, APA visszahúzza az esernyővel)
APA
Hagyjuk
majd
(elengedi, elgörszékezik, BOLOND félénken követi)
BOLOND
Én
nem akarok én semmit
Ma egész nap nem akartam semmit
Reggel sírtam
és nem akartam semmit
Gonosz és fösvény
anyuka
A pénz engem
mint minden úriembert
hidegen hagy
De a kamatok!
(a monológ alatt valahol APA megáll, BOLOND becserkészi, kezét kezébe fogja)
Az én agyamban nincsenek rekeszek
minden ember agyában rekeszek vannak
Goffú
Arisztotelész az aktakukac
különbözőt különbözőnek
azonost azonosnak mondani
Európa Európa (halkan) mindig csak Európa
elválasztanak és rakosgatnak
ezt hívják az emberek gondolkodásnak
az agyuk tele van
cellákkal odúkkal fiókokkal rekeszekkel
sufnikkal ólakkal
ott gurnyasztanak a saját agyukban
(hirtelen ráordít APÁra)
Állj már meg!
(mintha misem történt volna)
gurnyasztanak a budin
nyögnek erőlködnek leizzadnak megkönnyülnek
Egyedül vannak
mindegyik cellában egyedül
magukban
úgy hiszik az egész világ a reterátjuk
pedig mellettük is ül valaki
és amellett is
És ez mind én vagyok
én én nem én nem
Mert az én agyam nincsen fölparcellázva
nagybirtok Goffú na-agy birtok
Végtelen jégmező és én a jégmező lovagja
színes szovjet film
(vidáman) Összeütöttem egy himnuszt
(danászva) Isten áldd meg a magyart
Jó kedvvel bőséggel
Nyújts feléje védőkart
Ha küzd ellenséggel;
Balsors akit régen tép
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhődte már e nép
A múltat s jövendőt
Szerintem elég jó
A zenét még vidámítom
Remélhetőleg
beveszi az Isten a cehhet
evvel a múlttal
s
jövendővel
Most jönnek
tisztelt Uram
a víg esztendők
És ezért jó a himnuszom
Egybe van szakadva minden
Minden miként a klasszikusoknál
nyugalom és tűz
együtt az egész család
a nagypapa ezüstórája
és kurva kishúgunk véres tamponja
A klasszikus a mindenem
név szerint Alain Delon és Vivaldi
Vagy a Karcsi a dobostortakirály
Meg az Eta
Az minden porcogójában klasszikus
Van egy bozót a szoknyám alatt súgta
a kis hülye
azt hiszi nem tudom
mikor pedig tudom
Minden nő klasszikus
Nincsen egy se akivel találkoztam
és ne lett volna klasszikus
Egy
Egy van
De az nem is nő goffú
Az az én anyukám
(fejét APA kezére hajtja)
az én kis anyukám
Gonosz
Gonosz szemét önző irigy
(APA hirtelen undorodva lesöpri magáról BOLONDot, aki beiszkol az asztal alá)
(Csönd; BOLOND előveszi a pisztolyt, ráfogja APÁra, aki ezt nem látja)
BOLOND
Ki oldozza ki a kezem
Ki szabadítja ki a hajamat
Szétfoszlok
minden mozdulatom csak kijjebb húzza
a fejemből hajgyökereimet
Lehetetlen
hogy létem
egyetlen óra falát is átalüsse
Jöjjön valaki
metssze el torkom
egy éles kaviccsal
Egy éles kaviccsal
(csönd)
A szakácsok
én láttam a szakácsok disznóságait
az országos disznóságokat
azt a rengeteg kegyetlenséget körülöttem
Ma voltam Patyolatban és vettem Trisót is
A történelemben jó lenni
erősnek hatalmasnak gazdagnak
okosnak ravasznak számítónak és kegyetlennek
Ez a legfőbb a kegyetlenség
(vihog)
Én például kegyetlen vagyok
Azt mondtam együtt kell üvöltené a farkasokkal
Nemde együtt kell
BOLOND
Együtt kell a farkasokkal
Tudom
De én nem és nem bírtam
Mondtam berekedtem
mondtam a hangszálak
A szakácsok őrültnek tartottak
A maguk szempontjából igazuk van
Hogy egy bogár a falhoz dől
Hogy a tócsa befagy
Ezt én érzem
Én csupán lemondtam az eszemről
Nem veszem figyelembe az emberi haladást
Fáradt vagyok
Mert nehéz az életem mint az ólom
Már reggel
(vihog)
Mint a seggem
Én csak az Isten fiát veszem figyelembe
és Alain Delont meg Vivaldit
Nevetek és sírok
ez változik
Nem az a komoly aki nem tud nevetni
APA
Hogy van
nem te
hanem a Menyus
az én öreg Menyusom
BOLOND
(ordít) Rohadtul!
Hát beleszart az életébe!
Mindig mondta
hát mért nem rendelkezik a goffú rólam
Hányszor mondta ezt
Miből állna a goffúnak odaépíteni
egy kalyibát egy ólat
az öreg Menyusnak
Szolgáltam volna
szolgáltam volna halálomig
De nem kellett
Mindig ilyen volt a goffú
a sütemény se kellett
a pite a béles
Zokogott a szakácsné
a pite se kellett a béles se
Ilyen hiú
Hát akkor most kit szolgáljak
A goffú nem rendes gróf
A rendes gróf
nem hagyja el így az embereit
El vannak hagyva itt az emberek
Ezért rossz ez
rossz ország
APA
(mintha mi sem történt volna) És anyád
BOLOND
(ordít) Még kérdi?!
(gúnyosan) Tél tábornok utolsó támadása
Tudok mindent
mindent tudok magáról
Csokit tett az ablakba
ha megcsalta az anyámat
Engem maga nem tud korlátozni
Semmiben semmiben
Legföljebb nehezíteni
Nagy szerelem mondta anyuka
világlapok címoldalára való
Világlap ugyan
Egy üzemi újság levelezési rovata
Miszlikbe gyűlöli
APA
Jól van
Mindenki rendben lényegében
Szakma van a kezedben
ez a legfontosabb
Hidegkonyha édesség dolce
arra mindig szükség van
Cukrász nélkül nincs
nincs semmi
Ha bármiben
(visszabújik az újságjába)
BOLOND
Miszlikbe
(kimászik)
(Csönd)
BOLOND
Jöjjön el
jöjjön el egyszer
jöjjön el egyszer mihozzánk
(halkan) Miklós bácsi
ha eljönne egyszer hozzánk
az anyu rögtön gondjaiba venné
nem kevesebb mint hatvannyolc éves
de azt a kegyelmes úr
(halkan) Miklós bácsi
nem is érzékelné
csak a kényeztetésnek örülne
Van egy kötött pulcsija
rövid ujjú széles csíkokkal
zöld és piros arasznyi vastagságban
a jugóiaktól vette
Hát a hasa az előregyűrődik
A lába az förszt klássz
ahogy ingázza
a vádlija fényesen barna
Néha kipikkelyesedik
meg van hogy eltörik az ér
akkor ott kék mintha áradás volna folyón
És a rüszt
a rüsztje
Direkte a rüsztjére veszi a szandálokat
Fehér szandál piros szandál
ezüst csat arany csat
Az egyiken még egy nagy üveggömb
(belép MENY, majdnem elneveti magát, BOLOND int a pisztollyal, hogy ne mozduljon, a nő belemegy a játékba)
Isten szeme mindent lát
és megfeszíti a lábfejét
A rüszt
Goffú
Arany dolga volna nálunk
Az én szobámban üldögélhetne napestig
Este meg elvinné anyámat
meg a két dög szomszédasszonyt
pacalt enni a Bandulához
(csönd)
Még annyit hogy tessék az egészet az Alföldre tenni
poros világ legyes világ meleg
A meleg nem föntről jön
hanem a földből
A föld okádja ki a forróságot
A Nap az csak világít
Aranyféreg
Ez az okádék
poros nehéz fullasztó tömb
Belemegy a testbe
a fülbe az orrlyukakba
lyukasak vagyunk!
folyó ólom
az agyba
És aztán lassan kitölti elzárja a vérereket
APA
(megpillantja a pisztolyt)
Nocsak
(BOLOND lő, a pisztoly elsül, mint egy rendes [színházi] pisztoly, APA élettelenül előrezuhan)
(BOLOND lassan majszolni kezdi a marcipánpisztolyt)
KAR
(hirtelen ott-terem; kis finálé)
(félre) A hallgatag apák
(énekelve)
Jól begyakott nekünk a szentkúti bucsú
Ellopták a csacsink összes szerszámostul
Nem maradt más nekünk csak az apánk fasza
Azt szerszámoztuk föl. Azon mentünk haza
(Függöny)