Ágacska
Zenés mesejáték két részben
Festőműterem a padláson. Hátul festőállvány, egy nagy kétágú létra, jobbról egy dobkályha, balról kis dobogó, virágállvány. A kályhán teáskanna, a vázában virág.
Jön a festő lihegve, gyalog mászott fel a padlásra. Egy kis csomagot hoz, meg szatyorban különböző teákat.
FESTŐ
Fű, na végre hazaértem! Fű, de elfáradtam! Ez a lift! Ez sose jó! Amikor én jövök, sose működik! Ezt már megfigyeltem! És az én koromban nem könnyű ám felcaplatni ide a tetőre! De nem ám! Hajaj! Brrr, de hideg van itt! A kályha! Persze kialudt, amíg én a városban mászkáltam! Ej, te kályha, megraklak – fával! Így ni! Égjél, égjél, tüzecske, hadd legyen melegecske! Ne fázzanak a barátaim! Ég! A virágaim! Mindjárt meglocsollak, mindjárt! Locsol, magát is. Fú, de melegem van. Mitől van nekem melegem, amikor a kályhában kialudt a tűz? Persze a gyaloglástól! Meg a lépcsőmászástól! Mert amikor én jövök, sose jó a lift! Ezt már megfigyeltem! Hallgassatok ide! Kössünk egy egyezséget! Én kitalálok most nektek egy gyönyörű mesét… én mesemondó vagyok meg költő meg zeneszerző Dúdol., ezt most találtam ki! Egyszóval költök nektek egy gyönyörű mesét, ti pedig ha megnőtök, csináltok nekem egy olyan liftet, amelyik mindig működik! Jó?
Hűha! A teáskanna! A barátaim nagyon szeretnek teázni! Itt a tea! Mindegyiknek megvan a kedvenc teája… mentatea, kamillatea, hársfatea, torokfájós tea… hüm, hashajtó tea… Ezt kinek vettem? Na mindegy, sose lehet tudni!
És itt van a csomagocska. Megvan!
Eltűnt, ellopták, de a rendőrség megtalálta! És visszaadta! De jó, hogy megvan, már úgy unatkoztunk nélküle! Egy öreg festőbarátomtól kaptam, ő meg egy öreg zenész barátjától kapta a messze Keletről, a csodák földjéről! Tudjátok, az Ezeregyéjszakából!
Sss! Ez az egy van belőle a világon! Ez itt! És csodálatos ám! És végre játszhatunk! Sss! Tudjátok-e hogy csinál a kacsa? Háp-háp! És a béka? Brek-brek! És az egér? Cin-cin!
Még a városból felhívtam a barátaimat: halló, megvan, gyertek azonnal! Színészek a barátaim! Még nem mondtam? Színészek! És nagyon szeretnek játszani!
Csöngetnek.
Itt vannak, megjöttek!
Megyek már! Nyitom már! Dehogy megyek, dehogy nyitom, az én ajtóm mindig nyitva van! Leül hátra törökülésben.
Jönnek sorban a színészek, megállnak az ajtóban, hangot adnak: dó-mi-szó-dó! Majd éneklik a köszöntést.
SZÍNÉSZEK
Janó-manó, jó napot! Vegye le a kalapot!
FESTŐ
Nem fáradtatok el, míg felmásztatok a tetőre?
ILDI
Nem fáradtunk el. Liften jöttünk!
ANDRÁS
Biztos, hogy ugyanaz?
KRISZTI
Szia, Janó-manó! Úgy örülök, hogy megvan! Megpuszilhatlak? Hoztam neked valamit!
FESTŐ
Platánlevél! Gyönyörű platánlevél! Megvan a mese! Köszönöm!
ILDI
Bontsd ki a csomagot!
BÉLA
Már hetek óta nem játszottunk!
KRISZTI
Kezdd már el, Janó-manó mester!
FESTŐ
Akkor: pssz! Akkor: sss! Teljes csendet kérek! Hopp! Kibontja, felmutatja a gongot!
FESTŐ
A gong, a varázsgong! Ha megütöm, ha megszólal, kezdődik a varázslat!
FESTŐ
De nincs visszakozás! Felemeli a kezét, de visszateszi.
KRISZTI
Üssed már, Janó-manó!
FESTŐ
Ha megütöm, akkor komolyan megütöm! Ha varázsolok, akkor komolyan varázsolok!
ANDRÁS
Ha nem ütöd meg azonnal, gombává változtatlak!
A festő végre megüti, megszólal [zene] a gong. Énekelnek.
FESTŐ
Gongszó! Gongszó!
Amit megszoktál, mind változzon át! Amit észre se vettél, tündököljön! Gomba, virág, lepke beszéljen! Ágacska énekeljen! Éledjenek meg a tárgyak! Létra! Elmozdul. Kályha! Kinyílik az ajtaja, láng. Teáskanna! Fütyül a gőz.
Énekelve.
Lélektelen legyen lelked,
új életre kell most kelned!
MIND
Énekelve. Gongszó! Gongszó!
FESTŐ
| |
|
Változzatok, ti színészek! |
FESTŐ
| |
|
gyújtsatok ki egy csillagot! |
| |
|
Nincs akadály, nincsen határ, |
FESTŐ
| |
|
Győzz le teret s a vén időt! |
| |
|
Vegyél hozzá nagy levegőt! |
| |
|
Ez a csodás, bűvös játék, |
| |
|
a szívünknek nagy ajándék! |
MIND
| |
|
Játsszuk azt, hogy erdők vagyunk, |
| |
|
zöld levélből van a hajunk! |
Felállnak, középen a színészek nyújtják egymásnak az ujjukat. Próba.
FESTŐ
| |
|
Testből testbe száll a lélek, |
| |
|
ami holt volt, vígan éled! |
Erdőt játszanak, madárfütty, karjukkal csapkodnak, mint az ág. A festő kiosztja a jelmezeket.
FESTŐ
Andrásnak. Gomba leszel, hencegő! Ez a kalapod, illik hozzád! Pipa, esernyő, lámpaernyő!
Egy lavórt előretesz. Ez lesz a tócsa! Tócsa, tócsa, mondd meg nékem, ki a legnagyobb varázsló a környéken?
KRISZTI
Te vagy, Janó-manó!
FESTŐ
Mindig tudtam! Bélához megy. Tócsa mellett virág leszel! Ildinek. Lepke leszel, tarkabarka! Így ni!
KRISZTI
És én mi leszek, Janó-manó?
FESTŐ
Huhuhuhú! Téged hagytalak utoljára! Rólad szól a mese!
KRISZTI
Én játszani szeretnék!
FESTŐ
Játszani fogsz! Te leszel az, ami lenni akar valami! Te leszel, aki elvágyódik, és te leszel, aki visszatér!
KRISZTI
De ki? Mondd már, hogy ki leszek?!
FESTŐ
Te leszel a legszebb!
KRISZTI
Nem akarok a legszebb lenni!
FESTŐ
Te leszel a legtitokzatosabb! Ezeréves öreg fának új hajtása, új reménysége!
Már senki se hitte, hogy megéled a vén platán… és mégis megszülettél, a csodálatos természet csodálatos ajándéka! Gyere! Menj fel oda a csúcsra, és nyújtsd karodat az égre! Gongszó!
A festő vihart varázsol, a szájával fúj, a karjával csapkod.
Hajlonganak a fák. Az ágacska leesik a létráról.
FESTŐ
| |
|
inkább nagyon figyeljetek! |
Ó, az ágacskát letörte a szél! Micsoda vihart csináltam! Úristen! Siuuú! Huuuú!
A vihar elvonul, kisüt a nap. A festő hátraül, figyel. Az ágacska a földön ül, nagyokat sóhajt.
A lepke, a virág, a gomba nézi. A feje felett beszélgetnek.
LEPKE
Nem lepke! Nem is hasonlít rá! Hiszen nincsen szárnya!
VIRÁG
Nem virág! Egész biztos, hogy nem virág!
GOMBA
De nem is gomba! Se hasa, se kalapja!
VIRÁG
Ének.
| |
|
Nem virág, az egész biztos, |
| |
|
Hogyha szellő ringatgat és |
MIND
| |
|
Ó vajon, ó vajon, ó-ó-ó-ó… ki lehet? |
LEPKE
| |
|
Nem is lepke, egész biztos |
MIND
| |
|
Ó vajon, ó vajon, ó-ó-ó-ó… ki lehet? |
GOMBA
| |
|
Nem is gomba, az is biztos, |
| |
|
Láthatjátok, hogy ezt a tényt |
MIND
| |
|
Ó vajon, ó vajon, ó-ó-ó-ó… ki lehet? |
ÁGACSKA
Süt a nap! Már nem is fáj, hogy leestem! Hol vagyok? Hát persze, itt lent, ha egyszer leestem! Megpróbálok felállni! Ho-opp! Hopp! Állok! Állok, állok! Egyenesen állok! Most mit csináljak? Lépek egyet! Most ezzel, most ezzel! Most ezzel, most ezzel! A tócsához ér, belenéz. Mi ez? Mi ez itt? Belenézek, és rám néz valaki! De hiszen ez én vagyok! Látom magamat! Én vagyok! Jaj, de érdekes! De ki vagyok én? Mi vagyok én? Meglátja a virágot. Jaj, itt egy gyönyörű bóbitás! Szervusz, gyönyörű bóbitás!
VIRÁG
Én virág vagyok! Igaz, hogy bóbitás, de azért mégiscsak virág vagyok!
ÁGACSKA
Virág? És én is virág vagyok?
VIRÁG
Nem, te nem vagy virág!
ÁGACSKA
Hát akkor mi vagyok?
VIRÁG
Nem tudom. Csak azt tudom, hogy nem vagy virág!
Arra lebeg, fut kiterjesztett szárnnyal a lepke.
ÁGACSKA
Levegőben reppenő, szép szárnyakkal lebegő! Várj meg!
LEPKE
Tessék, mit kívánsz? Én vagyok a lepke!
ÁGACSKA
Lepke! Lepke! Én is lepke akarok lenni! Ugye én is lepke vagyok?
LEPKE
Sajnálom, de te nem vagy lepke! Nincs is szárnyad!
ÁGACSKA
Hát akkor mi vagyok?
LEPKE
Nem tudom, de azt biztosan tudom, hogy nem vagy lepke!
A lepke ellebeg. Ágacska fut utána, nekiütközik a sarokban ülő gombának.
ÁGACSKA
Jaj! Bocsánat! Megütöttelek?
GOMBA
Nem tesz semmit! Hm. Vagyis biztos nem vettél észre itt a fűben! Khm, vagyis nem néztél a lábad alá! Különben én vagyok a gomba! Galócai galócai galóca! Igen!
ÁGACSKA
De szép vagy te galócai galóca! De szép a kalapod! Én is gomba szeretnék lenni! Ugye én is gomba vagyok? A virág azt mondta, hogy nem vagyok virág, a lepke azt mondta, hogy nem vagyok lepke, akkor csakis gomba lehetek!
GOMBA
Sajnálom, izé, khm, mert igazán rokonszenves vagy! De hát meg kell mondanom, hogy nem vagy gomba!
ÁGACSKA
Hát akkor mi vagyok? Senki se mondja meg nekem, hogy mi vagyok? Valaminek csak kell lennem! Te olyan okosnak látszol!
GOMBA
Hm, hm, én nemcsak látszom, hanem okos is vagyok! Habár ezt sokan nem hiszik el, mivelhogy nem szoktam mozogni, mászkálni meg tekeregni! Meg efféléket! De nagyon tévednek a mászkálók meg a tekergők, ha azt hiszik, hogy egy helyben nem lehet semmit se látni! Pssz, figyelj csak! A múltkor is, ahogy itt egy helyben ülök, fölfedeztem egy új gombafajtát! Itt mászkáltak föl-alá, én meg jól fölfedeztem őket! Az egyik olyan alacsony volt, a negyediknek meg nagy lapátfüle! De mindnek volt kalapja, vagyis világos, hogy gombafélék voltak! Hüm! – mondom magamban, ha gombafélék is, mégsem egészen gombák! És elneveztem őket embernek! Mert mindenkit el kell nevezni valahogy! Bár azok az emberek is olyan mászkálók meg tekergők, de a név jár nekik! Biztos azért mászkálnak, mert nem találják a helyüket! Hm, izé, egy kicsit elkalandoztam! Hol is tartottunk, miről is beszélgettünk? Tudom már. Hogy én milyen okosnak látszom! Nemcsak látszom, hanem okos is vagyok! Bizony! Bárkitől megkérdezheted, de legjobb, ha engem kérdezel!
ÁGACSKA
Akkor mondd meg, hogy én ki vagyok?
GOMBA
Ne légy türelmetlen! Hm, nézzük csak, menj csak arrébb! Úgy! Te nagyon is hasonlítasz valamire!
ÁGACSKA
Mire hasonlítok? Mondd már!
GOMBA
Ne értsd félre a szavamat! Én csak azt mondom, hogy hasonlítasz! Ennyit és nem mást! Nem azt mondom, hogy az vagy, hanem csak hogy olyasféle!
ÁGACSKA
Milyenféle? Mondd már meg!
GOMBA
Hát ahogy így elnézlek, még legjobban az emberre hasonlítasz!
ÁGACSKA
Jaj de jó! Akkor ember vagyok!
GOMBA
Nem, nem, nem vagy ember! Mondtam, hogy figyelj jól! Csak hasonlítasz! De ne búsulj, az is valami! Nem olyan nagy dolog, mint gombának lenni, de azért valami!
ÁGACSKA
Hát azért köszönöm, galócai galóca…
GOMBA
Szívesen! És ha erre jársz, keress meg, s majd jól elbeszélgetünk!
Ágacska a tócsa-tükörhöz lépked, a színpad elsötétül, kimegy a lepke, a gomba és a virág. Ágacska énekel.
ÁGACSKA
| |
|
Ó, ki vagyok? Tócsa-tükör, |
| |
|
Nagy viharban a vén fáról |
| |
|
Nem lepke és nem gomba és |
| |
|
Ó, ha tudnám, hogy az ember |
| |
|
Nem lepke és nem gomba és |
| |
|
Merre menjek, merre nyílik |
| |
|
Lesz-e, aki elkísér majd, |
Milyen lehet az ember? Olyan, mint én? Mondd meg, tócsa! Nem beszél, csak a képemet mutatja…
Nagy hápogással bevonul Rezső kacsa, Manci kacsa és Dani kacsa. Megtorpannak.
REZSŐ
Állj! Ott van valaki! Fedezékbe! Gyorsan, háp-háp!
A nagy állólétrát lefektetik, mögé bújnak.
ÁGACSKA
De szép vagy, tócsa! Nemcsak engem mutat, hanem az eget is és az égen a felhőket…
DANI
Pssz! Ott! Nem látod?
MANCI
Háp-háp, parancsnok! Én azt javaslom, hogy menjen oda valaki, és nézze meg közelről!
REZSŐ
Javaslok, javaslok! Ne kotyogj már annyit! Itt én vagyok a parancsnok! Megparancsolom, hogy menjen oda valaki, és nézze meg közelről!
MANCI
De kicsoda? Te nem mehetsz, mert te vagy a parancsnok! Én megint nem mehetek, mert én vagyok a helyettesed! Megvan! Menjen Dani közkacsa! Igaz, hogy kancsal, de majd befogja az egyik szemét!
REZSŐ
Lárifári! Már megint sokat jártatod a pampuládat! Háp-háp! Itt én vagyok a parancsnok! Megparancsolom, hogy menjen Dani közkacsa! És fogd be az egyik szemedet, akkor majd eltakarod a kancsalságodat! Ez parancs! Háp-háp!
DANI
Átmászik a létrán, majd visszabújik. Értettem! Megyek! A szememet nem érdemes befogni, mert akkor nem látok! De azért befogja a szemét, Ágacskához kúszik, fülel.
ÁGACSKA
Énekel.
| |
|
Ó, ki vagyok? Tócsa-tükör, |
| |
|
Nagy viharban a vén fáról |
| |
|
Nem lepke és nem gomba és |
DANI
Nem lepke, nem gomba és nem virág és nem virág… Visszakúszik a létrához, jelenti.
DANI
Nem lepke, nem gomba és nem virág, nem virág! De nem is béka, mert nem brekeg! Nem kell félni!
REZSŐ
Ki fél? Ki fél?! Kiadom a parancsot: közelítsük meg! Te menj elöl, Dani közkacsa, te már tudod az utat!
Megközelítik kúszva Ágacskát.
REZSŐ
Hm, hm! Állj, ki vagy?!
REZSŐ
Nem béka vagy, aki alattomosan letagadja magát, azt már látom! Sőt: megállapítom! Ugye nem vagy béka?
DANI
Feltehetek neki egy keresztkérdést?
DANI
Ha azt hallod, hogy brekeke – ez nem mond neked semmit?
REZSŐ
Helyes! Ide figyelj! Legegyszerűbb, ha beállsz közénk, és kacsa leszel! Itt a kezem, nem békaláb, csapj bele! Nincs bátrabb és vitézebb a kacsánál! Nézz rám! Én vagyok a Rezső kacsa!
MANCI
Manci kacsa vagyok!
DANI
Nincs szebb és okosabb a kacsánál! Nézz rám! Én vagyok a Dani kacsa!
REZSŐ
Hm! Őrá nem muszáj nézned! Elég, ha rólam veszel példát! Legyél kacsa!
MANCI
Sőt! Egyszerre nemcsak kacsa leszel, hanem kacsa-katona!
REZSŐ
Lárifári! Ne osztogasd itt a rangokat! Én vagyok a parancsnok! Egyszerre nemcsak kacsa leszel, hanem kacsa-katona! Na? Velünk jössz?
ÁGACSKA
Veletek megyek, Rezső kacsa, Manci kacsa és Dani kacsa! Köszönöm, hogy befogadtatok!
REZSŐ
Dani közkacsa! Tereprendezés! Dani a helyére viszi a létrát. Régi kacsák és új kacsa! Sorakozó! Te állj Dani közkacsa mögé! Szakasz, vigyázz! Lépés, indulj!
Elindulnak, menetelnek hápogva, hátul Ágacska és Dani. Lemaradnak, előrekanyarodnak. Rezső és Manci kacsa kimegy.
ÁGACSKA
És mit kell csinálnom, hogy kacsa legyek?
DANI
Hápogni! Erről lehet felismerni a kacsát! Figyelj: háp-háp!
DANI
Nagyon jó! Kezdetnek nem rossz… De már rengetegféleképpen lehet hápogni! Gyorsan: hápháphápháp! Magasan: hápháphápháp! Mélyen: hápháphápháp! Bízd rám magadat! Én megtanítalak mindenre, amit egy kacsának tudnia kell! Hiába, hogy én csak közkacsa vagyok, ne félj, tudok annyit, mint egyesek, akik parancsnokok, vagy parancsnokhelyettesek! Dani kacsa mindent tud! Elhiszed? Elhiszed…
DANI
Elhiszed?! Ez nagyon fontos! Mert most háború van; és a háborúban engedelmeskedni kell!
ÁGACSKA
Háború? Az micsoda?
DANI
Nagyon harcias. Csihi-puhi! Piff-puff! Bimm-bumm!
ÁGACSKA
És miért háborúztok?
DANI
A tóért! A békákkal! Vízen, víz alatt és a levegőben! Tudsz úszni? Tudsz repülni? Tudsz víz alá bukni?
ÁGACSKA
Nem tudom… Még sose próbáltam.
DANI
Semmi vész! Majd én megtanítalak mindenre! Én mindenben bajnok vagyok! Sőt: világbajnok! Elhiszed?
ÁGACSKA
Elhiszem, Dani kacsa! Te nagyszerű kacsa lehetsz!
DANI
Hm, hm, helyes… Fő a lelkesedés! Hálából megtanítalak a kacsa-indulóra! Figyelj! Három, négy! Énekel. Háp-háp, háp-háp, háp-háp, háp-háp…
| |
|
nem kap háp-háp, estére! Háp! |
| |
|
zengjen bátran: háp-háp-háp, |
| |
|
Háp-háp, háp-háp, háp-háp, háp-háp… |
| |
|
Égen-földön, víz alatt, háp! |
| |
|
Vár miránk a jó falat! Háp! |
| |
|
Háp-háp, háp-háp, háp-háp, háp-háp… |
| |
|
Süthet a nap, fúhat a szél, háp! |
| |
|
Aki kacsa, sose fél, háp! |
| |
|
Háp, háp, háp, háp, háááá, há-ááá, háááá-háp! |
Berobog Rezső kacsa és Manci kacsa, hasra vágódnak.
REZSŐ
Állj! Csend legyen! Ellenséges terület!
Daniék is hasra vágódnak, Ágacska még gyönyörködik, majd lerántják.
ÁGACSKA
De szép tó! De gyönyörű tó!
DANI
Szép, szép! Csak kár, hogy tele van békával!
ÁGACSKA
Nem látok egyet se!
DANI
Biztosan rossz a szemed! Ott kuksolnak a vízben meg a tó fenekén!
ÁGACSKA
De hát akkor elférnétek! Ti fent, ők lent!
DANI
Elférnénk, éppen elférnénk, csak ne csúfolnának folyton!
DANI
A ronda rekedt hangjukkal utánozzák a mi gyönyörű hápogásunkat! Háp-háp! Éppen ezért nincs irgalom! Nincs kegyelem! Harc az utolsó pihéig!
REZSŐ
Ssss! Ne sugdolózzatok! A víz viszi a hangot! Kiadom a parancsot! Mi majd innen támadunk Manci kacsával! Srégen és vizavi! Vagyis srégvizavi! Illetve majd jól bekerítjük őket!
REZSŐ
Ne hurrázz itt összevissza! Majd ha hármat számolok! De előbb még elmegyünk Manci kacsával, és jól felderítjük a terepet!
Elkúsznak Manci kacsával. Dani dohog utánuk.
DANI
Jól van, jól van, csak számolgass! A végén még számolóművész leszel! Vagy számtantanár! Aztán csodálkozik, hogy elmegy a kedvem a támadástól! Hogy kiesek a lendületből! De te ne törődj ezzel a matematikussal! Mindig csak rám figyelj! S ha támadunk, gyere szorosan mellettem. Ha lesz egyáltalán még támadás! Ha nem számtanozzuk át az egész délutánt!
ÁGACSKA
A gomba azt mondta…
DANI
Mit mondott a gomba?
ÁGACSKA
Hogy hasonlítok valakire!
ÁGACSKA
Nem, nem a kacsára! Azt mondta, hogy az emberre!
DANI
Biztos bolondgomba volt!
ÁGACSKA
Milyen lehet az ember? Szeretnék ember lenni…
ÁGACSKA
De, kacsa is szeretnék lenni… de ember is… vagy legalább jól megnézni közelről!
DANI
Megnézni közelről? Érdekes lehet… De most nem lehet! Most háború van! Világos?! De egyszer majd, esetleg… nem is lenne rossz, úgy értem, hogy világot látni!
Berobog Rezső kacsa és Manci kacsa.
REZSŐ
Csend! Hozzám! Támadás! Háromra beugrunk a tóba! Egy! Kettő! Három! Utánam!
DANI
Nézd a számolóművészt!
Beugranak a vízbe, úszó mozdulatokkal, kapálózva eveznek. A festő békajelmezzel a fején, beugrik, nagyot brekeg.
Feléje úsznak, eveznek. A festő a másik helyre fut, ott brekeg.
Üldözik, Rezső és Manci kacsa ki is szalad a színről. A festő még egy helyben fut, brekeg.
Már csak Dani és Ágacska üldözi, a festő kimegy. Daniék eltévedve kóvályognak.
ÁGACSKA
Nem merülök el! Úszok!
DANI
Nagyon jól úszol! Mint egy született kacsa! Mondtam, hogy bízd rám magad! Ronda varancsok! Te csak gyere mindig utánam! Randa hüllők! Háp-háp!
ÁGACSKA
Háp-háp! Jól mondom?
DANI
Jól! Megállnak tétován. Nem látom az ellenséget! Lehet, hogy szem elől tévesztettük őket? Mit gondolsz, hogy az emberek, izé, hm, meg tudnák gyógyítani a kancsalságomat? Na mindegy! Majd visszatérünk rá a háború után!
Béka Berci lopakodik be, lerántja Ágacskát a víz alá. Dani nem veszi észre.
DANI
Hol vagy? Hé, hol vagy?
ÁGACSKA
Jaj, Dani kacsa! Hol vagy?! Lehúznak a víz alá! Már lent van a lábam, a derekam, lent vagyok egészen!
DANI
Hé, hé! Hol vagy? Nincs sehol! Vagyis csak a víz alatt lehet, ha fent nincs!
Beugrik a vízbe, úszik a víz alatt, keresi Ágacskát. Ágacska felmegy a létrára – a víz fölé. Nem találják egymást.
ÁGACSKA
Hol vagy, Dani kacsa? Eltűnt. Lemegy a víz alá.
DANI
Újra felbukkan, körülnéz a létra tetején. Lehúzták a tó fenekére a rusnya békák! Hajaj! Szevasz pajtás! Még alig ismerkedtünk meg, és máris válni kell! De ne félj, bosszút állok érted! Üsd-vágd!
Dani kimegy a színről úszva. Ágacska lent a víz fenekén. Berci béka közelről nézi, vigyáz rá, hogy meg ne szökjön.
ÁGACSKA
Itt is látok mindent, csak egy kicsit homályosabban. És milyen zöld minden! Pedig nincs is fű, csak víz van. Mindenhol víz! Alul is, felül is, oldalt is. Még sose voltam a víz alatt! És már nem is félek!
Ebben a pillanatban újra elkapja Berci béka, diadalmasan röhög, nagyhangú.
BÉKA BERCI
Hadifogoly vagy! Én húztalak le a víz alá! Az én foglyom vagy! Bruhahahaha! Béka Berci foglya vagy, ezt jegyezd meg jól, és nem lesz semmi baj!
BERCI
Hm. Bruhahaha! Gyerünk a fővezérhez! És nincs értelme a szökésnek! Ez itt a mi birodalmunk, hős békáké! Indulj!
Menetelnek. Megjelenik a fővezér: egy nő, egy démon, nagy szipkával, persze: békanő, békadémon!
BERCI
Hahó, Fővezér! Hoztam egy hadifoglyot! Én, egyedül! Bruhahahaha! Szakasz, vigyázz! Állj vigyázzba te is: ő a Fővezér! Bruhahahahaha!
FŐVEZÉR
Jól van, jól van, csak ne röhögj!!
BERCI
Jelentem, fogtam és hoztam egy hadifoglyot! Én egyedül! Kapok érte kitüntetést? Bruhahaha!
FŐVEZÉR
Kapsz, kapsz, csak ne röhögj! Kapsz majd egy békalencsét!
BERCI
Köszönöm, Fővezér! Ez a tizedik békalencsém! Bruhahaha!
FŐVEZÉR
Jöjjön közelebb, gyermekem!
Ágacska közelebb lép.
De hiszen ez nem kacsa! Ki vagy?!
FŐVEZÉR
Na, ha nem tudod, én megmondom: béka vagy, és punktum!
BERCI
Béka vagy, és punktum! Bruhahaha!
FŐVEZÉR
Ne röhögj! Eddig nem tudta, de én most megmondtam neki: béka, és punktum!
ÁGACSKA
Béka? De én nem tudom, hogy milyen a béka…
FŐVEZÉR
Berci! Magyarázd meg neki!
BERCI
Értettem, Fővezér! Bruhahaha!
FŐVEZÉR
Ne röhögj, ha én beszélek! Tanítsd egy kicsit! A gondjaidra bízom! Én visszamegyek a csatába! Utánam! Pipiskedő léptekkel kimegy.
Szemből bejön a festő, békaszemüvegben ellenkező irányba kimegy mint hadsereg.
BERCI
Te maradj itt Berci bácsival! Ezek csak hadd ordítozzanak odafönt! És tedd össze kezed-lábad örömödben, hogy béka lehetsz! Mert nincs szebb, okosabb és bátrabb a békánál! Nézz rám, bruhaha! Na várj csak, megtanítalak brekegni, mert azt muszáj tudnod, ha a dicső békák között élsz, bruhahah…
BERCI
Jól van, jól van, ez nem brekegés! Ez csak röhögés! Mivel állandóan jókedvem van, na mindegy, hahahaha… Szidnak is, hogy komolytalan vagyok, de nem baj! Hm, khm, hm, figyelj! Koax-koax-brekeke! Koax-koax-brekeke!
ÁGACSKA
Köhög egyet. Köhö…
BERCI
Nagyon jó! Született béka vagy! Várj csak, megtanítalak az indulónkra is!
| |
|
Brek, brek, brek, brek, brek, brek, brek, brek! |
| |
|
Aki nem lép, brekeke, brek, |
| |
|
nem kap rétest, brekeke, brek, |
| |
|
éjjel minden fekete! Fekete! |
| |
|
Szúnyog száll a hold alatt, brek, |
| |
|
züm-züm, hű de jó falat, brek! |
| |
|
a gyomromba gyere be, gyere be! |
| |
|
brek, azért van az arcon lyuk, brek! |
| |
|
zeng a békák éneke, éneke, |
| |
|
Brekek, brekek, brekeke-kekke-brekeke-kekbe, brek! |
Jó dal, mi? Na milyen érzés békának lenni? Mert nincs szebb, mint a béka! És nincs jobb, mint a béka! És nincs okosabb, mint a béka! És nincs erősebb, mint a béka! Bruhahaha!
ÁGACSKA
Nincs szebb, nincs jobb, nincs okosabb… bár a gomba azt mondta…
Zene: futam a nagybőgőn.
BERCI
Mit mondott a gomba?
ÁGACSKA
Hogy hasonlítok valakire! Nagyon hasonlítok valakire!
BERCI
Őrá hasonlítasz, a gombára?
ÁGACSKA
Nem, nem a gombára! Az emberre… És én nagyon szeretném megtudni… és én nagyon szeretném meglátni…
BERCI
Hát akkor rajta! Nyomás! Mért nem nézed meg, illetve mért nem tudod meg? Bruhahaha! Hm. Mondd meg csak, mi a véleményed, az emberek nem tudnának kigyógyítani a röhögésből? Vagy legalább egy kicsit megtanítanának sírni… mivel unom már ezt az állandó röhögést! Mit gondolsz?
ÁGACSKA
Talán… meg kellene próbálni…
BERCI
Veled mehetek? Nagyot néznek majd, hogy Béka Berci eltűnt, hopp, felszívódott, plutty, megszökött a háborúból, zumm, zitty! Úgyis unom már ezt az állandó háborút meg csihi-puhit, mindig görbe szemmel néznek rám a röhögés miatt! Többet voltam dutyiban, mint szabadlábon! És elárulok neked egy titkot! Pssz! Én nem is gyűlölöm a kacsákat! Gyerünk, lógjunk meg innen a víz alól! Ne vacakoljunk sokáig! Gyere mindig a nyomomban!
Elindulnak úszó mozdulatokkal fölfelé.
ÁGACSKA
Milyen könnyű fölfelé menni! Könnyebb, mint lefelé! Szinte suhanok!
BERCI
Persze hogy könnyebb! Persze hogy suhansz! Feldob a víz, csak elengeded magad, és már fent is vagy a víz színén! Hoppá! Hó, hahó! Suhanunk! Repülünk! Plutty! Már kint is vagyunk a jó levegőn! Dugd ki a fejed bátran! De ne nagyon! Előbb körülnézek, hogy mi a nagy helyzet!
BERCI
Arra szabad az út! Emerre püfölik egymást kegyetlenül!
Kilépnek, kiugranak a vízből.
BERCI
Gyere, gyere, pssz, ne félj! Erre nincs ellenség!
DANI
Bejön, lesekszik, levesz a falról egy tükröt, mögé bújik, kiszól remegő hangon. Állj, ki vagy?!
BERCI
Tévedtem. Mégis van ellenség, a nyavalya törje ki! Most nekem is gorombának kell lennem! Te állj, s felelj: ki vagy? Add meg magad!
DANI
Állj, ki vagy? Te add meg magad! Én szóltam először!
Egymás szavába vágva elmondanak egy kiolvasót: megfogtam egy szúnyogot stb. Berci meg egy másikat: cérnára, cinegére stb.
ÁGACSKA
De hiszen ez Dani! Dani kacsa!
ÁGACSKA
Igen! Mi vagyunk, Dani!
BERCI
Fegyverszünet! Békatárgyalás! Illetve béketárgyalás! Nincs nálad egy fehér zsebkendő? Na nem baj, így is jó! Különben én vagyok Berci béka, éppen most szökünk, szökdösünk, nem akarsz velünk tartani?
DANI
Hova mentek? Hova szökdöstök?
ÁGACSKA
Keressük az embereket. Nem jössz velünk?
DANI
Örömmel! Úgysincs egy nyugodt percem se e miatt a vacak háború miatt! Erről jut eszembe, hogy mégse mehetek, hiszen mi ellenségek vagyunk!
BERCI
Azok vagyunk! De majd útközben kibékülünk! Nyomás! Mert erre tart mind a két hadsereg! Hűha! Futás!
Futnak, kívülről fenyegető hangok.
BERCI
Szedd a lábad! Fürgén!
ÁGACSKA
Szedem, szedem! Először futok életemben! Milyen érdekes!
BERCI
Mindent el kell kezdeni egyszer! Bruhahahal Ahhoz képest, hogy először csinálod, elég jól csinálod! De azért még csak fussunk egy kicsit! Biztos, ami biztos!
Megkerülik a kályhát, kimerülve, lihegve brekegnek, hápognak, jajgatnak. A létrán áll a pösze egér, rájuk pisszeg.
A pösze egér egy csúzlival megcélozza Dani kacsát, lő. Dani kacsa eldől, Berci elkapja.
DANI
Azt hiszem, meglőttek!
EGÉR
Pssz! Hé! Hát hiába piccegek?! Mi?!
BERCI
Egy foghíjas egér, bruhaha! Egy pösze egér!
EGÉR
Moszt ne a pöszeszégemmel foglalkozzatok! Mondjátok meg, hogy nem láttatok-e erre egy mackát?!
DANI
Nem láttunk! Semmiféle macskát nem láttunk!
BERCI
Én se láttam, bruhaha! És te mit csinálsz itt, amikor éppen nem pöszögsz?
EGÉR
Őrszégben vagyok! Én vagyok az őrszég! Ész a pöszeszégem isz hőszi hadiszérülész! Mivel egy macka kiverte itt elöl egy fogamat! Ész ninc eszen szemmi nevetnivaló! Attól én még teljesz értékű katona vagyok, a híresz-neveszetesz egérhadszereg dicő katonája! Bisztosz, hogy kapok egy kitüntetészt isz a kivert fogamért! Bár, szajnosz, attól még pösze maradok…
BERCI
Szajnosz… Tudod, mit? Hagyd itt a kitüntetést meg ezt az egész csihi-puhit, ne várd meg, míg minden fogadat kiverik, mert a kitüntetéssel nem tudod megrágni a szalonnabőrt, és ehetsz tejbepapit!
EGÉR
Dani elé áll. Te isz aszt mondod?
DANI
Én is! Tudsz titkot tartani?
EGÉR
Esküre feltartja a csúzliját. Cin-cin!
DANI
Mi is megszöktünk egy másik háborúból!
BERCI
Ágacskára mutatnak. Őt kísérjük!
EGÉR
Megszagolja Ágacskát. Ész te ki vagy?
ÁGACSKA
Nem tudom… de a gomba azt mondta, hogy nagyon hasonlítok valakire…
ÁGACSKA
Nem, nem a macskára…
ÁGACSKA
Nem, nem az egérre…
EGÉR
Kár! Hát akkor kire?
ÁGACSKA
A gomba azt mondta, hogy az emberre!
EGÉR
Értem, értem! Ész moszt kereszitek az embert! Mit gondolsz, hogy az emberek tudnának nekem ide fogat cinálni?
ÁGACSKA
Biztosan tudnának!
EGÉR
Mert egy egérnek rettenetesz capász, ha pont itt elöl ninc foga! Rettenetesz! Vagyisz én isz veletek megyek! Majd visszajövök, ha lesz fogam, ész jól befűtök a mackáknak!
BERCI
Bruhahaha, gyerünk már! Ne hallgassuk itt ezt a pöszögőt!
EGÉR
Ész tudjátok, hogy merre kell menni?
BERCI
Egymásra néznek tétován. Nem tudjuk…
ÁGACSKA
Csak vándorlunk erre-arra…
EGÉR
Hallottam a pocoktól, aki az ürgétől hallotta, az ürge a hörcögtől, hörcög a cickánytól, cickány az üregi nyúltól, aki egy átutazó városzi egértől tudja, ész asz szosze hazudik…
BERCI
Csak te hazudsz! Már zúg a fejem a sok rágcsálótól!
EGÉR
Vedd tudornászul, hogy mi rágcálók szosze hazudunk! Te buta béka! Buta vagy!
Egymásnak ugranának, az egér ráfogja a csúzliját, a béka bokszol. Ágacska szétválasztja őket.
ÁGACSKA
Megálljatok! Ha valaki nem ismer valamit, azért még nem buta! Azt mondd, hogy mit hallottál!
EGÉR
Mondom… Jaj, nem szabad!
EGÉR
Mert szigorú rágcálótitok!
EGÉR
A városzi egér megtiltotta a nyúlnak, a nyúl a cickánynak, cickány a hörcögnek, hörcög az ürgének, ürge a pocoknak, aki az egészet elmeszélte nekem…
BERCI
Hagyjuk itt ezt a pösze fecegőt!
DANI
Hová rohansz, te heves vérű hüllő? Te se tudod az utat!
BERCI
Te se tudod! Te se tudod!
ÁGACSKA
Ne veszekedjetek!
EGÉR
Állj! Mondani nem szabad, de mutatni szabad! Asz ninc tiltva! Cak fecegni nem szabad!
BERCI
Akkor ne fecsegj, hanem mutogass, de szaporán!
Az egér elölre áll, a többiek utána sorba. Megfogják az egér farkát, mint az óvodások a vezetőkötelet.
Elindulnak. A festő bejön nagy kalapban, kezében egy útjelző nyíl, mutatja az utat, egyszer erre, egyszer arra. Követik a nyilat menetelve. Majd a festő elölre mutat, előre jönnek. A festő kimegy.
BERCI
Itt már nyugodtan énekelhetünk, nincs semmiféle ellenség! Egy-két-hár!
Danival egyszerre énekelnek, zavarosan, hamisan, majd megállnak, hirtelen elhallgatnak.
BERCI
Aki nem lép, brekeke…
DANI
Nem kap rétest, háp-háp, háp…
BERCI
Egy-két-hár! Aki nem lép, brekeke…
DANI
Nem kap rétest, háp-háp-háp…
EGÉR
Állj, állj, állj! Mi esz a születlenszég?!!
BERCI, DANI
Ez nem születlenség! Ez induló! Kacsa-béka-induló!
EGÉR
Hallgassátok meg az egérindulót! Énekel.
EGÉR
| |
|
nincen bátrabb, cin-cin-cin! |
| |
|
Sze kutyától, sze mackától, |
| |
|
sze tigrisztől, sze cápától, |
| |
|
sze kígyótól, sze vadásztól, |
| |
|
sze tevétől, sze rókától, |
| |
|
sze farkasztól, sze bagolytól, |
| |
|
sze verébtől, sze békától, |
| |
|
sze a tűztől, sze a víztől, |
| |
|
sze autótól, sze motortól, |
| |
|
sze puszkától, sze a kardtól, |
| |
|
sze lándzsától, sze cúzlitól, |
| |
|
sze bickától, sze dörgésztől, |
| |
|
sze villámtól szosze fél! |
A festő egy macskabábut hozva a kezén, az egér mögé megy, nagyot nyávog.
Az egér hanyatt vágódik az ijedségtől.
DANI
De szép ez az egérinduló!
EGÉR
Örvendezve feláll. Ugye, ugye?
BERCI
Gyerünk már, mert ránk esteledik!
ÁGACSKA
És akkor mi van, ha ránk esteledik?
DANI
Várj, megmutatom! Befogja Ágacska szemét.
Elsötétül a színpad!
Na, milyen?
DANI
Na, ez a sötét! Elveszi a kezét.
Kivilágosodik a színpad.
És most milyen?
ÁGACSKA
Most káprázik a szemem!
BERCI
Nini, ezek szembekötősdit játszanak! Bruhaha! Erre csörög a dió! Erre meg a mogyoró!
EGÉR
Sziesszünk, sziesszünk! Moszt nem érünk rá játszani!
DANI
Nem játszunk, csak megmutattam, hogy milyen a sötét.
Újra sorba állnak, az egér elöl, a többi utána, fogják a farkát. Bejön a festő az útjelző táblával, mutatja az utat. Megkerülik a kályhát. Elfáradva elölre jönnek, ledőlnek, meglátják a sínt!
DANI
Mi ez? De szép hosszú! Nem is látom a végét!
EGÉR
De hiszen esz a szín! A hörcögtől hallottam, aki a városzi egértől hallotta, hogy esz a szín!
DANI
Azt akarta mondani, hogy: sín! Majd én lefordítom!
BERCI
Kocogtatja. De szépen szól! Olyan, mint mikor a béka brekeg!
DANI
Kocogtatja.Olyan, mint mikor a kacsa hápog!
EGÉR
Pssz! Pssz! Pssz! Figyuzz! Figyuzz! Ez olyan, mint a cincin.
Ritmusban kopognak: pam-param-papa-pam-pam-pam! Sorban, mindegyik egy-egy hangot. Majd visszafele is elkopogják. Zene szól, táncolnak örvendezve, Berci az egérrel gyorsan, Dani Ágacskával lassan: A zene átvált dobogó vonatzakatolásba. Berobog a festő nagy körtőkalapban. A kalapon szalagfátyol, húzza maga után a levegőben, mint a vonatfüst. Dohog, zakatol, a kályhához megy, megfogja a teáskanna forró fülét, felsikolt: huuuuuuú! Kirobog. Ijedten eldőltek, lefeküdtek. Most tápászkodnak, felnézve.
EGÉR
Megvagytok? Mind megvagytok?
BERCI
Én megvagyok, bruhaha!
DANI
Komótosan megnézi mindenét. Megvagyok! Megvan mindenem! Kezem-lábam, úszóhártyám…
ÁGACSKA
Mi volt ez? Ő volt az ember?!
DANI
Nem hiszem, illetve nem valószínű, mivel a gomba azt mondta, hogy hasonlítasz rá! Márpedig erre a fénylő, mennydörgő tűzokádóra egyáltalán nem hasonlítasz! Nem, nem, egy cseppet se, akárhonnan nézlek! Vagyis ez valami olyan lehetett, amit az ember csinált!
ÁGACSKA
Ó, ha ilyen hatalmas, amit az ember csinált, akkor milyen hatalmas lehet az ember?
EGÉR
Hatalmasz, hatalmasz! Cak annyira legyen hatalmasz, hogy nekem itt elöl be tudjon tenni egy műfogat!
BERCI
Bruhaha! Aki egy ilyen mennydörgő micsodát tud csinálni, mi annak egy egér-műfog!
EGÉR
Akkor sziesszünk, akkor sziesszünk! Nem akarok egész életemben pöszíteni!
DANI
Háp-háp! Én is azt mondom, hogy szedjük a lábunkat! Nem akarok egész életemben kancsalítani!
BERCI
Bruhahaha, rohanjunk! Nem akarok egész életemben röhögni!
ÁGACSKA
Menjünk, menjünk! Szeretném végre megtudni, hogy ki vagyok!
Elöl az egér, utána a többiek, tesznek egy kört, az emelvényhez érnek. Megállnak, szimatolnak.
DANI
Szm, szm! Mi ez? Füstöt érzek? Odamegyek, megnézem.
EGÉR
Én isz érzem! Sz-sz-sz! Ez az elsző jel!
BERCI
Bruhaha, milyen jel! Talán ez is titkos jel?!
EGÉR
Jel! Ész egyáltalán nem titkosz! Ész aszt jelenti, hogy itt emberek jártak! Hallottam a cickánytól, aki a hörcögtől hallotta, a hörcög meg a városzi egértől…
A nagy magyarázásban nem veszik észre, hogy Ágacska a tűzhöz ment. A festő fújja rá a tüzet. Meggyullad.
ÁGACSKA
Jaj, jaj, mi ez?! Melegem van! Forró vagyok! Csupa tűz vagyok! Jaj, jaj!
DANI
Gyere el onnan, megégsz! Megégeti a tűz! Jaj! Segítsünk neki!
EGÉR
Te béka, fussz vízért! Fussz! Hozz a szádban!
Berci elrohan, visszajön felfújt képpel.
EGÉR
Á, a békák iszmernek minden vizet! Cupa locpoc mindegyik! Itt isz van! Fújd rá! Fújd rá! Ez nem tud szprickolni! Pumpáljuk!
Két karjánál fogva pumpálják, Berci sprickol, eloltja a tüzet.
BERCI
Kész! Nincs több víz a számban! Bruhahah! Berci béka a főcsővezető!
Körülveszik Ágacskát, simogatják, babusgatják.
ÁGACSKA
Egy kicsit. Ez volt a tűz?
DANI
Ez volt! És vigyázni kell vele, most már tudod! Háp-háp! Mi kacsák egyáltalán nem szeretjük a tüzet! Egyáltalán nem! Mi a vizet szeretjük!
BERCI
Bruhaha, mi békák is a vizet szeretjük!
ÁGACSKA
Most már tudom, mi a tűz! És vigyázni fogok! Köszönöm neked, Berci béka, és köszönöm neked, pösze egér, és neked is köszönöm, Dani kacsa, hogy eloltottatok! És bár eloltottátok a tüzet, mégis úgy érzem, hogy itt bent mintha melegebb lenne! Úgy érzem, hogy sokkal jobban szeretlek benneteket! És úgy érzem, hogy énekelnem kell!
ÁGACSKA
Énekel.
| |
|
azt dúdolja, azt dalolja, |
| |
|
s azt dúdolja, azt dalolja, |
| |
|
nincs szebb, mint a barátság! |
Majd sürgeti őket. De Berci béka, Dani kacsa és a pösze egér komoran leül a földre, elölre, hátat fordít Ágacskának.
ÁGACSKA
Gyerünk, siessünk! Keressük meg az embert! Sorban odamegy hozzájuk. Dani kacsa, pösze egér, Berci béka, mi bajotok van?
BERCI
Én nem megyek sehova! És főleg nem keresem meg az embert! Minden okom megvan, sok okom van, de csak egyet mondok! A horog, ami itt van a számban, itt van beletörve! Amitől mindig nevetni muszáj. Mert csiklandoz. A horogra piros rongyot tűzött az ember, én meg bekaptam, mert fiatal voltam és tapasztalatlan. A horog meg beletört. És ezért nem megyek! Nem fér el több horog! Énekel.
| |
|
Nem megyek, mert az ember |
| |
|
Nem megyek egy lépést sem, |
| |
|
nem megyek egy lépést sem, |
| |
|
s azt súgja, hogy nem, nem! |
DANI
Én se megyek. Ne is haragudj. Idáig jöttem, mert nem féltem, meg olyan jó volt a társaság, de most már nem megyek, mert félek! Túl közel merészkedtünk az emberhez. És ilyen közel hirtelen eszembe jut, hogy mitől vagyok én kancsal! Mert egyszer egy ember eltalált egy kővel! Itt! Énekel, Bercivel együtt.
| |
|
Nem megyek, mert az ember |
| |
|
Nem megyek egy lépést sem, |
| |
|
nem megyek egy lépést sem, |
| |
|
s azt súgja, hogy nem, nem! |
EGÉR
Én sze megyek! Szehova sze megyek! Pedig én nem félek, cak eszembe jutott valami! Az egérfogó jutott az eszembe. Egy nagy ronda egérfogó! Ide capódott a lábomra! Alig tudtam kihúzni! Ész ne hidd, hogy azért nem megyek, mert félek, én még a mackától sze félek! Hanem azért nem megyek, mert az emberek nem szeretik az egeret! Ész én sze szeretem őket! Énekel, Bercivel, Danival.
| |
|
Nem megyek, mert az ember |
| |
|
Nem megyek egy lépést sem, |
| |
|
nem megyek egy lépést sem, |
| |
|
s azt súgja, hogy nem, nem! |
ÁGACSKA
Megsimogatja őket. Szervusztok! Azért köszönök mindent! Köszönöm, hogy idáig elkísértetek! És köszönöm itt ezt a meleget a szívemben! És nem foglak elfelejteni benneteket sohasem! És nem haragszom! De nekem mennem kell, meg kell tudnom, hogy ki vagyok! Ég veletek! Elmegy, kimegy lassan, integetve.
Ülnek komoran, utánapislognak.
DANI
Elmegy! Nézd elmegy!
BERCI
Nem vagyok vak! Én is látom, hogy elmegy!
EGÉR
Hadd menjen! Nem őt cípték meg az egérfogóval!
DANI
De egyedül megy! Nem látod? Egyedül megy, és mindjárt itt az éjszaka!
BERCI
Mondtam már, hogy látom! Én is jól tudom, hogy itt van az éjszaka! Ne oktass! És azt is látom, hogy egyedül megy! Egy ilyen tapasztalatlan, egy ilyen védtelen, egy ilyen gyámoltalan!
DANI
De mi lesz vele egyedül?! Semmihez se ért! Kacsának se volt jó!
EGÉR
Mi lesz vele, mi lesz vele?! Lárifári! Szemmi sze lesz vele! Ész mi közünk hozzá?! Még ha egér lenne! Cin-cin!
BERCI
Ne pöszögj itt a fülembe! Békának se volt jó! Mert ha béka lenne, az más! Egy béka mehetne egyedül még a legsötétebb éjszakában is! De egy ilyen gyámoltalan! Most égett meg éppen! Azt se tudta, mi a tűz…
DANI
De háp-ha, de háp-ha baj éri, háp-ha…
BERCI
Ne hápogj már! Ne idegeskedj! Az egyik pöszög, a másik meg hápog! Meg vagyok én veletek áldva! Mert például még azt se tudja, hogy merre kell menni!
EGÉR
Mit törődtök vele? Mi nem megyünk, ész kész! Mi itt maradunk, ész kész! Mi nem félünk, ész kész!
DANI
Feláll, utána megy. Én nem tudnék többet a saját szemembe nézni, ha valami baj éri! Háp-háp!
BERCI
Feláll, ő is kimegy. Senki se mondja, hogy egy Béka Berci egyedül elengedett egy védtelent! Akárki a szemembe röhöghetne! És én is kiröhögném magamat!
EGÉR
Egyedül maradt középen, még nem veszi észre, fintorog, mutogat előre. Még hogy kiröhögnéd magadat! Meg hogy nem tudnál a szaját szemedbe nézni! Nahát, ilyen comó születlenszéget sze hallottam még! Most körülnéz, felugrik ijedten, fut kifele, kiabálva, ijedten. Hé! Hé!!! Ne hagyjatok itt egyedül! Várjatok meg! Várjatok meg!
Függöny
Az egész második rész egy hatalmas háztetőn játszódik. A széle a színpad elején van, egy esőcsatornában végződik. A gerince valahol hátul, nincs eleje, nincs vége. Egyik oldalt egy nyitható ablak. Középen hátul egy nagy, alacsony kémény, feljáróval. Fölötte a magasban egy kerek ablak, téglalépcső vezet fel a tetejére. A függöny után betáncol a festő a zenére, dúdol, mutogat a színpadra felvezető lépcsőre. Majd kitáncol némán. A nézőtérről indul a kis csapat: elöl a pösze egér, utána Berci, utána Ágacska, leghátul Dani, egy kicsit el is téved. Megállnak, megtorpannak a lépcsőn.
EGÉR
Cak gyertek utánam! Cak mindig bátran gyertek utánam! Cak ne féljetek!
BERCI
Nem félünk, te egerek gyöngye, csak nem tudunk tőled menni! Elzártad az utat! Nyáuuuú!
A nyávogásra nagyot ugrik az egér, felszalad a színpadra, méltatlankodva szót vissza.
BERCI
Na látod, Dani kacsa! Milyen jó, ha tud az ember egy idegen nyelvet!
EGÉR
Micoda hülye vicceid vannak! Idecődíted az összesz mackát!
Felmennek a többiek is a színpadra. Nézelődnek, csodálkoznak, álmélkodnak.
DANI, BERCI
Hol vagyunk? Hol vagyunk?
EGÉR
Megérkeztünk! Itt lakik az ember!
BERCI
Kering. Szédülők, mint a muslinca a murciban!
DANI
A holdat nézi. De gyönyörű hold! És engem néz! Közelebb megyek, várj! Felmászik a középső kéményre, bűvöli a holdat! Nagy vagyok, nagy vagyok! És engem néz a hold! Észrevett! Szia, Hold! Én vagyok a Dani kacsa!
BERCI
Szia, én vagyok a béka Berci!
EGÉR
Szia, én vagyok a pösze egér!
ÁGACSKA
Szia, én nem tudom, hogy ki vagyok…
EGÉR
Dani, gyere le! Mert holdkórosz leszel! Szimatol körbe. Arra kell menni, érzem!
Gongszó – ijedten a sarokba menekülnek, s néznek fel a magasba. Kinyílik a kerek ablak, feltűnik benne a festő asztalossapkában, fűrésszel.
ÁGACSKA
Jaj, de szép forgácsok!
DANI
Ez biztos valami varázsló! Én már hallottam ilyet!
ÁGACSKA
És mit csinál egy ilyen varázsló?
BERCI
Látod, nem? Bruhahaha! Csinálja azokat a szép kunkori forgácsokat!
EGÉR
Figyusz! Idenézett! Ránk nézett! Fusszunk, fusszunk!
BERCI
Ne fussunk! Mosolyog. És aki mosolyog, az nem bánt! Én csak tudom!
FESTŐ
Bújjatok elő! Na, gyertek bátran!
FESTŐ
Ni, egy egér! Meg egy kacsa! Meg egy béka! Hát te ki vagy? Nicsak, hogy hasonlít! Igazán hogy hasonlít! Gyertek közelebb, ne féljetek!
EGÉR
Már nem isz félek! Tudsz fogat cinálni?
FESTŐ
Nem, nem, fogat nem tudok!
BERCI
Itt vagyunk, brek-brek, bruhahaha!
DANI
Itt vagyok, háp-háp!
FESTŐ
Ágacskához. És te? Te nem mondasz semmit?
ÁGACSKA
Igaz, hogy hasonlítok?
FESTŐ
Hm. Igaz. Nagyon hasonlítasz. Na várj csak, egy kicsit kicsinosítalak! Ágacska fellép az emelvényre, a Festő úgy tesz, mintha gyalulná stb. Meg helyrehozlak meg lesimítalak, hogy jobban hasonlíts! Ha már ez a szíved vágya! Mert ugye, ez a szíved vágya? De hát én csak egy egyszerű asztalos vagyok, nem tudok többet, mint itt ezt a kis karcolást eltüntetni, sitty-sutty! Az orrocskát egy kicsit megfaragni, sim-sum! A hajacskádat lesimítani, zim-zum! Így ni! Na, kész! Nézzétek meg! Na, milyen?
BERCI
Borzasztóan szép vagy, bruhahaha!
ÁGACSKA
És most már én is ember vagyok?
FESTŐ
Énekel.
| |
|
Csak a külső, csak a külső, |
| |
|
Lehet helyes az orrocska, |
| |
|
ez nem elég, nem elég, nem elég! |
| |
|
Szívecskédben fény gyúlhat, |
| |
|
Vaj, ki tudja, ó, ki tudja, |
| |
|
Testből testbe száll a lélek, |
ÁGACSKA
Lement az emelvényről, oldalt áll, külön. Szóval még csak hasonlítok? Csak hasonlítok?
DANI
Olyan gyönyörű vagy, hogy ha kacsa lennél, megkérném a lábad, hogy gyere hozzám feleségül! Csak ne légy szomorú!
EGÉR
Te! Akarod a cúzlimat?
BERCI
Igazán szépen helyrehozott ez a forgácsvarázsló!
ÁGACSKA
Odamegy hozzájuk. Kösz, Dani! Kösz, Béka Berci! És neked is köszönöm, pösze egér!
EGÉR
A fogához kap jajgatva. Jaj! Jaj!
ÁGACSKA
Pösze egér! Neked meg mi bajod?
EGÉR
Jó lenne már megtalálni azt a fogcináló varázslót, mert szajnosz, úgy érzem, mintha lötyögne a mászik fogam isz itt elöl! Ha így moszgatom, határozottan úgy érzem, mintha lötyögne! Jaj nekem, jaj nekem! A végén még teljeszen foghíjasz leszek!
BERCI
Hát akkor ne mozgasd! Inkább szorítsd össze a szád, így! Csak arra vigyázz, hogy le ne nyeld, ha kiesik! Illetve, ha beesik!
EGÉR
Hiába cúfolódsz, ez nem vicc! Ninc nagyobb capász egy egérnek, mintha lötyög a foga! Ó, hol van az a fogcináló varázsló?
Gong – ijedten elmenekülnek. A nagy ablakon kilép a festő fehér köpenyben. Most fogorvos.
FESTŐ
Kérem a következőt! Nincs senki? Mindenkinek jó a foga?
EGÉR
Előrelép. Tesszék várni! Itt vagyok!
FESTŐ
Ni, egy egér! Neked rossz a fogad? Hiszen az egereknek csodálatosan jó foguk van!
EGÉR
Nekem isz codálatoszan jó a többi fogam, cak ez az egy eszett ki elöl! Á! Mutatja.
FESTŐ
Aha, látom! És hogy esett ki?
EGÉR
Kiütötte egy macka! A háborúban!
FESTŐ
Aha, értem, értem, nagyszerű! Meglátja Daniékat. És ők kicsodák ott?
EGÉR
A barátaim! De nekik jó a foguk!
FESTŐ
Aha, helyes! Nagyszerű! Na, ülj le ide a kéményre, úgy! Tátsd ki a szád! Úgy! Nagyszerű! Ne félj, nem fog fájni!
EGÉR
Tátott szájjal. Nem félek! Az egerek szosze félnek!
A festő benyúl az ablakon, előszed egy kézi fúrógépet, a fúró végén egy margaréta-tárcsa van. Zümmög, rázkódva ratatázik a fúrógép helyett: ratatata, ratatata, ziu-ziú, ratata! A többi a középső kémény mögül lesi az egeret.
DANI
Hű! Ez az egér egy hős! Meg se nyikkan!
BERCI
Nem is tudna, tele van a szája margarétaszirommal!
FESTŐ
Na kész! Csukd össze! Úgy! Nagyszerű!
EGÉR
Összecsukja a száját, kattanás. Már nem pöszög. És jó ez a fog?!
FESTŐ
Ez? Ezzel még a vasat is elharaphatod! Benyúl, elővesz egy kanalat. Tessék, itt egy kanál, harapj rá!
Az egér felmutatja a kanalat, körbevonul, majd látványosan kettéharapja.
DANI
Odanézz! Elharapta a kanalat!
BERCI
És már nem is pöszög, hahaha!
EGÉR
Jó fog! Egészen jó fog! Énekel, nyelvgyakorló dal.
| |
|
Szellő szisszen, száraz szájjal szél süvölt, |
| |
|
szikkadt, szomjas sárga lett már, ami zöld! |
| |
|
Van már fogam! Van már fogam! Van már fogam, |
| |
|
sokkal, sokkal, sokkal, sokkal jobb, mint ami |
| |
|
Szablya szabdal, szabó szaggat, |
| |
|
szamár szaglász, szalmát számol, |
| |
|
szalag szállong, szálka szurkál, |
| |
|
szarka szárnyal, szappan szárad, |
| |
|
szarvas szánkáz, szuka szűköl, |
| |
|
szeplős szeder, szardínia és szüret és szüret, |
| |
|
nem pöszítek már többet, már többet, már többet! |
| |
|
Szellő szisszen, száraz szájjal szél süvölt stb. |
Első strófa.
Kezet ráz a festővel. Köszönöm, hogy új fogat varázsoltál a régi helyébe! Szájához kap, mozgatja a fogát. És már a másik sem lötyög! Megtartja az új! Még egyszer nagyon-nagyon köszönöm!
FESTŐ
Szívesen! És ha megint kicsapja a macska, gyere vissza, csinálok egy másikat! Szervusz! Szervusz! Kezet ráz velük.
Elköszönnek, középre mennek, megnézik útközben az egér új fogát, majd egymás mellé állnak, énekelnek, a festő is.
MIND
| |
|
Nem selypít és nem pöszög! |
EGÉR
Kiugorva szólózik.
| |
|
Ham, ham! Kat, kat! Hol egy szög? |
| |
|
Du-duri-duri-du-du, hol egy szög? |
MIND
| |
|
Nem kell kés és villa se! |
EGÉR
Szóló.
| |
|
Ham, ham! Kat, kat! Hol egy szög? |
| |
|
Du-duri-duri-duri, hol egy szög? |
EGÉR
Szóló.
| |
|
Ham, ham! Kat, kat! Hol egy szög? |
| |
|
Du-dur-duri-duri, hol egy szög? |
Tovább szól a zene, szétoszlanak, a festő eltűnik. Táncolnak a zenére, az egér Berci békával, Dani Ágacskával. Majd Dani elindul, kóvályog, felmászik a kéményre, és belepottyan. Nem veszik észre rögtön, táncolnak tovább. Végre észreveszik, keresik, kiabálnak.
ÁGACSKA
Dani, Dani! Hol vagy, Dani?
BERCI
Hová tűnt? Dani! Dani!
DANI
A kéményből énekel mély hangon. Ha a szájban jó a fog…
A kéményhez mennek, belenéznek, lekiáltanak neki örvendezve.
ÁGACSKA
Lenyújtja a fél lábát. Várj, Dani, lenyújtom a lábamat! Kapaszkodj!
DANI
Nem érem el! Valami hosszabb kellene!
EGÉR
Idegesen jár föl-alá, a farkát pörgeti. Micsi-micsi… micsináljunk?!
BERCI
Meglátja a farkat, odahívja az egeret. Gyere ide, gyere ide, nyújtsd le neki!
Az egér ráüt a kéményre, lenyújtja a farkát. A többi fogja az egeret, emelik, az egér kétszer még visszahuppan.
EGÉR
Kapaszkodj! Hó-rukk! Hó-rukk! Hóóóóóó.....
Elindulnak lefelé a kéményről, mennek, mennek, a farok jön utánuk, már a színpad szélénél járnak, lemennek a nézőtérre a lépcsőn, a farok nyúlik utánuk! Dani kicserélte, egy hosszút csatolt az egér derekára.
Dani kiugrik a kéményből, leül, szétnéz, húzza vissza a farkat, feltekeri a karjára.
DANI
Azt hiszem, hogy rossz felé mentem. Ez egy kicsit megnyúlt!
Visszaértek a többiek. Dani átnyújtja az egérnek a feltekert farokcsomót. Az egér bőg, sír, toporzékol. Ekkor mentővisítás hangzik: viú-viú! Berobog a festő mentősapkában, egy autókormány-játékot forgat, fékez, megáll.
A bömbölő egérre mutatnak, átadják á megnyúlt farkat. A festő előhúz a nadrágzsebéből egy új, rövid egérfarkat, masni van a végén.
FESTŐ
Ne bőgj! Óriási szerencséd, hogy van nálam egy vadonat új egérfarok! A legújabb divat! Nem fog fájni! Így ni! Kiautózik. Viú-viú-viú!
Az Egér örvendezve nézegeti új, masnis farkát, mutogatja büszkén.
BERCI
Daninak. Elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, Dániel?
BERCI
Keressünk neked is egy varázslót, aki segít a látásodon!
Gongszó – ijedten lapulnak a középső kéményre vezető lépcső fokaira. Felül Ágacska, utána Berci, utána az egér s legalul Dani. A kerek ablaknál megjelenik a festő, szemorvosnak öltözve, a homlokán egy tükör. Tapogatva, mint a rövidlátók, felmászik a téglafokokon. Legfelül egy csomó szemüveg van, sorban felrakja őket.
FESTŐ
Kérem a következőt! Nincs senki? Mindenkinek jó a szeme?
Sorban felnéznek a lépcsőn lapulók, ritmusra, kattogásra. Legvégül Dani. Tuszkolják az orvos felé. Dani oldalazva, félve, rövidlátóan megy.
FESTŐ
Forgatja a fejét. Hol vagy? Hol vagy? Felrakja a szemüveget. Nem látlak! Ennyire romlott volna a látásom? Felteszem ezt is.
DANI
Egészen közel. Háp-háp! Egy kicsit lejjebb!
FESTŐ
Lejjebb tapogat, lejjebb jön. Hol vagy? Hol vagy?
DANI
Még lejjebb! Egy kicsit jobbra! Háp-háp!
FESTŐ
Egyvonalban, végre meglátja Danit, leszedi a szemüvegeket az orráról. Világosan látlak! Akkor mégsem a szememmel van baj! Nagyszerű! Nézz rám! Aha! Szemtengelyferdülés!
DANI
Nem! Dani kacsa! Úgy hívnak!
FESTŐ
Örvendek! De azért ne vitatkozz velem, én vagyok a szemorvos, és jól látom, hogy szemtengelyferdülésed van!
DANI
Nem vitatkozom, csak azt tudom, hogy nem látok jól! Tessék mondani, az a tengely gyógyítható?
FESTŐ
Semmiség! Persze hogy gyógyítható! Mindjárt meg is gyógyítom! Kapsz egy szemüveget! Így ni! Átnyújt neki egy szemüveget. Még rajta fityeg az árcédula is!
Dani felteszi, fordítva, a szemüveget, az arcába lóg az árcédula. Tétován tesz egy pár lépést, most sem lát!
FESTŐ
A többire mutat. Ők kicsodák?
DANI
Feléjük fordul, megnézi őket, a fejét rázza. Sose láttam őket!
FESTŐ
Fordítsd meg a szemüveget!
DANI
Megfordítja, felismeri őket. A barátaim! Tisztán látom őket! Nahát, nem is tudtam, hogy így néznek ki!
FESTŐ
A falra akaszt egy betűs táblát. Nagyszerű, nagyszerű! Olvasd el!
DANI
A falhoz megy, odanyomja az orrát, és kattogó dobszóra végigfutja a sorokat. Kész.
FESTŐ
És mi van oda írva?
FESTŐ
Nem baj, adok még egy szemüveget! S akkor majd jól látod!
DANI
Nem az a baj, hanem az, hogy én egyáltalán nem tudok olvasni! Nem jártam iskolába, csak tánciskolába!
FESTŐ
Legyint. Sose tudom meg, mi van oda írva! De a rajzokat felismered? Na, gyere, rajzolok neked!
A festő egy táblára rajzol krétával, figyelik, mikor kész megmutatja: egy lovat rajzolt.
DANI
Jól megnézi. Ló! Lovat ábrázol!
FESTŐ
Nagyszerű! Egy sast rajzol. És ez?
DANI
Sas! Sast ábrázol! Távoli rokon!
FESTŐ
Aha! Világos! Távoli rokon! Na mindegy! Egy békát rajzol. És ez itt?
DANI
Béka Berci, a barátom!
BERCI
Én vagyok, bruhaha!
FESTŐ
Neked is rossz a szemed?
BERCI
Olyan a szemem, mint a sasnak!
FESTŐ
Aha! Világos! A távoli rokon!
DANI
Köszönöm szépen a szemüveget! Most már jól látok! Minden egyes csillagot látok! És ha laknának a csillagokon, azt is látnám! És ellátnék a világ végére, ha nem lenne sötét!
BERCI
Dani kacsa, a messzelátó! Bruhaha!
Dani elöl énekel, a többiek oldalt éneklik a refrént, és egymás kezét fogva táncolnak. Dani szólóban táncol, topogva a ritmusra.
DANI
Ének.
| |
|
Csillog-villog a szemüveg, |
| |
|
Nem kancsalít, nem hunyorog, |
| |
|
nem kancsalít, nem hunyorog, |
MIND
| |
|
Csillog-villog a szemüveg, |
| |
|
Nem kancsalít, nem hunyorog, |
DANI
| |
|
Mint a sasnak és hiúznak, |
| |
|
Itt van közel már a világ, |
| |
|
itt van közel már a világ, |
MIND
| |
|
Csillog-villog a szemüveg! |
| |
|
Nem kancsalít, nem hunyorog, |
MIND
| |
|
Csillog-villog a szemüveg, |
| |
|
Nem kancsalít, nem hunyorog, |
Dani boldogan törölgeti, leveszi meg felteszi a szemüvegét. A másik oldalról Berci röhög, mintha rajta röhögne. Dani szégyenlősen felrakja, lekapja a szemüvegét, Berci röhög.
BERCI
Bruhaha! Ne haragudj, nem téged nevettelek! Bruhaha! Csak úgy rám jött! Bruhahaha!
DANI
Elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, Bertalan? Találhatnánk már egy olyan varázslót, aki rajtad is segít! Hátranéz. Már itt is van! Látom! Jól látom, hogy közeledik! Te milyen varázsló vagy?
FESTŐ
Nagy kalapban, szegényember-ruhában. Jó szemed van, Dani kacsa! Én nagy varázsló vagyok! Én vagyok itt a környéken a legnagyobb varázsló! Minden rendben van? Teljesült minden kívánságotok?
DANI
Teljesült! Nézd meg a szemüvegemet! Úgy látok vele, mint a sas!
FESTŐ
És nagyon jól áll neked a szemüveg, Dani kacsa!
EGÉR
Mutatja a fogát. Nézd meg a fogamat! Elharaptam vele a kanalat!
FESTŐ
Olyan a fogad, mint a vas!
EGÉR
És már nem is pöszítek! Figyelj! Nagy levegőt vesz, és hosszan sziszeg. Sssssssssz! Zzzzzzzz!
Dani kacsa a kezébe fogja az egér farkát, majd teker-csavar rajta egyet, a sziszegés abbamaradt.
FESTŐ
És a kiejtésed is tökéletes!
A sarokban Berci röhög. Összebújnak a festő körül, mutogatnak Bercire. A festő bólint, odamegy.
FESTŐ
És neked is teljesült minden vágyad?
BERCI
Egyáltalán nem teljesült! Komoran röhög. Bruhaha! Itt van ni! Most is röhögök, pedig sírni lenne kedvem! Bruhaha! És éppen a röhögés miatt lenne sírni kedvem! Hahaha! Mert nem tudom abbahagyni! Mert ez a vacak itt a számban belülről folyton csiklandoz! Bruhaha!
BERCI
Mégpedig egy olyan horog, amit az ember csinált! És a buta béka meg bekapta! Ó, hogy haragszom az emberekre!
FESTŐ
Ami sebet az egyik ember ütött, a másik meggyógyítja! Dani kacsának szemüveget csinált, a pösze egérnek vasfogat! Én pedig szépen kiveszem a horgot! Tátsd ki a szád, á! Hopp! Itt van! Felmutatja a horgot. Nézd meg, ez csiklandozott! Ettől nevettél akaratod ellenére! Kéménybe vele! Beledobja a kéménybe.
BERCI
Köszönöm neked! Felugrik, boldogan mászkál. Már nem csiklandoz, már nem kell nevetni, és mégis nevetek, de most az örömtől nevetek! Bruhaha! Ezután akkor nevetek, amikor akarok! És akkor sírok, amikor kedvem tartja! Bizony! Berci béka szabadon nevet és szabadon sír!
Énekel.
| |
|
Berci béka nem röhög már, |
| |
|
a szeméből folyik a könny, |
| |
|
jaj de jó a sírás, ne kérdjétek, |
| |
|
Hüpp-hüpp, szipp-szipp, hüpp-hüpp, szipp-szipp, |
| |
|
hihihi, hahaha, hihihi, hahaha, |
| |
|
hüpp-hüpp, szipp-szipp, hüpp-hüpp, szipp-szipp, |
| |
|
hihihihi, hahahaha, hihi-hahaha! |
| |
|
Eddig mi volt? Tudjátok jól, |
| |
|
bruhaha, bruhaha, hihihi, hahaha, |
| |
|
nevettem, bár nem volt kedvem, |
| |
|
mégiscsak röhögtem, folyton, |
| |
|
mint egy, folyton, mint egy fakutya! |
| |
|
Hüpp-hüpp, szipp-szipp stb. |
Refrén.
| |
|
Ennek vége! Hull a könnyem! |
| |
|
Bruhaha, bruhaha, hihihi, hahaha! |
| |
|
Úgy örülök, amért sírok, nézzétek, hogy pottyan, |
| |
|
mintha eső, mintha eső hullana! |
Az utolsó versszaknál Dani és Pösze egér Bercihez megy, az egér egy lavórt tart elé, Dani egy zsebkendővel törölgeti Berci szemét, kicsavarja. Majd Berci a kezébe fogja a lavórt, és a végén a közönségre önti a könnyeket: csillogó papírokat. A szám után a festő a félre-előreülő Ágacskához megy, leül mellé.
FESTŐ
És te? Tudom, hogy neked nem teljesült a vágyad! Ej, ej, ne szomorkodj, nézz rám!
ÁGACSKA
Mondd meg nekem, nagy varázsló, ki vagyok én? Kezem van, lábam van, szemem lát, szám beszél, olyan vagyok, mint az ember, de nem vagyok ember, ki vagyok hát? Ki legyek hát? Mi legyek hát? Hol a helyem a világban?
FESTŐ
Öreg fának reménysége, tavaszi zöld ékessége, tudom, letört a vihar, s te hánykódtál a világban! Megégetett a tűz, de barátokat szereztél! Nem vagy kacsa, nem vagy béka, de azért elkísértek a barátaid! És nem vagy ember sem! De ez nem olyan nagy baj! Az életet nem csak az ember birtokolja! De nem ám! Élet van fűben, fában, virágban, kicsikben és nagyokban, bogarakban és a csillagokban! Így kerek a világ! Együtt hisszük és együtt álmodjuk az életet! Az lenne a nagy baj, ha olyasminek kéne lenned, ami nem vagy! Légy, ami vagy!
ÁGACSKA
De micsoda? De mi vagyok én, nagy varázsló?
FESTŐ
Az vagy, ami nélkül nem nő az öreg fa! Ami nélkül elsorvad, ami nélkül nem tud nőni az ég felé! Te vagy az ékessége, tavaszi zöld reménysége! Tudod már, ki vagy? Tudod már, hol a helyed?
ÁGACSKA
Tudom már, nagy varázsló! Én vagyok az Ágacska! Öreg fának reménysége, tavaszi zöld ékessége! Letört a vihar, de most visszamegyek! Feláll, megköszöni. És köszönöm nektek a vándorlást, és köszönöm nektek a barátságot! Énekel.
| |
|
Tudom végre, értem végre, |
| |
|
Megköszönöm tiszta szívből |
BERCI
Mindjárt sírni kell, olyan gyönyörű!
EGÉR
Lárifári! Csak semmi elérzékenyülés! Megvan a vasfog! Mire várunk még? Tudom én is, hogy hol a helyem: vár a rét, a sok egérluk, benne az egerek! Mindent tudok, fog is megvan, gyerünk hát!
BERCI
Béka Bercinek is elég volt a mászkálásból! Szép volt, jó volt, de most már menjünk haza! Majd útközben jókat sírunk meg jókat nevetünk!
DANI
Én is azt mondom, hogy menjünk! Bár nem volt szemüvegem, de mégis sokat láttam a világból!
FESTŐ
Várjatok, adok egy ajándékot! Benyúl az ablakon, kivesz egy köpenyt, de nem mutatja a belsejét. Ráteríti Ágacskára) Ágacska, itt az útra való ajándékom. Ez az ajándék mindig meg fogja mutatni, hogy ki vagy! Repülj, Ágacska, suhanj, Ágacska! Ott a helyed a magasban!
Ágacska felmegy, vállán a köpeny. Énekelnek. Lassan szétnyitja a köpenyt, belül hatalmas, arany platánlevél csillog.
MIND
| |
|
Menjünk, menjünk, vigyük őt, |
| |
|
Menjünk, menjünk, vár reánk |
FESTŐ
Előrejön, énekel.
| |
|
nincs már hátra sok beszéd! |
MIND
| |
|
Halld meg, mi az igazság, |
| |
|
Hogyha tetszett, örülünk, |
| |
|
Menjünk, menjünk, vár reánk, |
Majd elsötétül a színpad, Ágacska kijön a köpenyből, valaki hátul megtartja. Fény: aranylik a nagy platánlevél.
Vége
|