Utazás a szempillám mögött

Zenés mesejáték két részben


Szereplők:
LACKÓ
MAMA
DÍSZTÖK
HANGYA
I. SEREGÉLY
II. SEREGÉLY
III. SEREGÉLY
PÓK
TANÍTÓ NÉNI
TORNATANÁR
IGAZGATÓ
I. SZÓNOK
II. SZÓNOK
III. SZÓNOK
KÁLMÁN BÁCSI
I. NYÚL
II. NYÚL
III. NYÚL
I. VAKONDOK
II. VAKONDOK
III. VAKONDOK
SÁNTA KUTYA
HANGUTÁNZÓ BAGOLY
PUKKANCS EGÉR

 

Első rész

Lackó szobája, egy ágy, kis könyvespolc, fiókos szekrény. Ajtó, ablak. A falon nagy falióra. Lackó pizsamában, négykézláb keresi az üveggolyót. Kirángatja a fiókokat, ledobálja a könyveket, nagy rendetlenséget csinál. Mikor a mamája beszól, az egészet berugdossa az ágy alá.

 

1.

LACKÓ

Hová gurult? Hova a csudába gurult? Itt sincs, itt sincs! Az ágy alatt sincs! A könyvek között sincs! Hol van? Hol keressem? Itt sincs, a fiókokban sincs! Az előbb még meg volt. Várjunk csak, gondolkozzunk csak. Mikor hazajöttem, még megvolt. Vagy már akkor sem volt meg? De, egészen biztos, megvolt! Hová a csodába tűnt? Még alig játszottam vele. A gyönyörű üveggolyóm! Ekkora! Piros, kék, zöld csíkok voltak benne! Ilyen gyönyörű nincs senkinek. Ilyen sem volt senkinek. Most nekem sincs. Egy csúzliért meg egy zseblámpakörtéért cseréltem. Jó csúzli volt, és a körte is egészen jó volt, és jó cserét csináltam. Ilyen szép üveggolyót ma már nem gyártanak. Antik darab. De hová gurult? Megőrülök! Bedilizek. Hol keressem? Itt sincs! Itt sincs!

MAMA

Kintről. Lackó! Lackó! Lefeküdtél már, kisfiam?! Alszol már? Mire bemegyek, ágyban legyél!

LACKÓ

Berugdos mindent az ágy alá, beugrik az ágyba, betakarózik. Ágyban vagyok. Már alszom! Erőltetetten horkol. Hrrr-hrrr-hrrr!

MAMA

Bejön. Jól van, ágyban vagy. Ezt már szeretem. Ne horkolj! Aludj rendesen! Álmodj szépet! Betakargatja. Ssss! Pssz! Pssz! Kimegy, leoltja a villanyt.

LACKÓ

Suttogva, elaludva. Hova a csudába tűnt? Hova a csudába…

 

Csönd. Az óra tiktakolása felerősödik, átmegy az álomzenébe.

 

2.

A csönd és a zene alatt megváltozik a szín: az Álomrét szélén vagyunk. A nagy kalapos, követkalapos dísztök van a színen. Krákog, erőlteti, hogy észrevegyék. Lackó jön arra pizsamában. Félhomály.

 

DÍSZTÖK

Erőlködve krákog. Khm! Hüm! Khm-khm-khm! Egész dallamot vág ki köhögésből-krákogásból, vidámat, mulatságosat. Kökökökökökö-khm! Kököm? Kökökökökököm! Khm!! Khmmmmmm!

LACKÓ

Mint aki álomból ébred, még nem látja. Ki szólt? Ki az?

DÍSZTÖK

Khm! Khm-khm!

 

Kivilágosodik. Lackó meglátja a dísztököt.

 

DÍSZTÖK

Khm?

LACKÓ

Nem látok senkit.

DÍSZTÖK

Khm!!

LACKÓ

Csak egy dísztököt! Egy kalapos dísztököt! Te szóltál?

DÍSZTÖK

Kicsit szószátyár. Na végre! Én! Persze hogy én! Ki más? Már egy félórája hümmögök meg krákogok, hogy méltóztassál végre észrevenni! Illetve megszólítani! Vagyis hogy én elsőnek nem beszélhetek! De másodiknak! Hehe! Akkor már igen. Engedd meg, hogy bemutatkozzam! Elhallgat, várakozón.

LACKÓ

Észbe kap. Megengedem! Vagyis kérlek!

DÍSZTÖK

Na végre. Én vagyok a követ! És ez itt mögöttem az Álomrét, Álomjátszótér vagy amit álmodni akarsz… De az biztos, hogy én vagyok a követ!

 

No. 1. A Nagykövet-dal

    A követ nem repül,
    a követ nem mozog,
    se rolleren, se biciklin,
    s főleg nem gyalog!

Refrén.

    Kiskövet és nagykövet
    mindenkiből nem lehet!
    Mert csak az lehet követ,
    akinél az üzenet!
   
    Én is álmodom,
    te is álmodod,
    ez leszel és az leszel, ha
    szemed lehunyod!

Refrén.

    Kiskövet és nagykövet
    mindenkiből nem lehet!
    Mert csak az lehet követ,
    akinél az üzenet!

LACKÓ

Követ? Miféle követ? És ráadásul te egy helyben álldogálsz! A követek pedig mozognak. Vonaton utaznak, repülőn repülnek, követségbe mennek!

DÍSZTÖK

Na és! Hát aztán? Mit számít az?! Egy helyben álldogáló követ vagyok! És tudtam, hogy te pont erre fogsz mozogni, habár nem vonaton és nem repülőn, hanem az apostolok lován, hehe, vagyis hogy erre fogsz gyalogolni álmodban! Erre fogsz utazni a szempillád mögött! Bizony! Vagyis minden rendben van: te erre jöttél, és én itt vártalak téged! Fő az, hogy találkoztunk!

 

No. 1. A Nagykövet-dal

 

DÍSZTÖK

Ének.

    A követ mindent tud,
    a követ mindent lát,
    mert a követ kijárta
    a követ-iskolát!

Refrén.

    Kiskövet és nagykövet
    mindenkiből nem lehet!
    Mert csak az lehet követ,
    akinél az üzenet!

LACKÓ

Te tudtad, hogy erre jövök?!

DÍSZTÖK

Haha! Hehe! Én még ennél sokkal többet is tudok! Azért vagyok követ! Például tudom a nevedet! Valamint az összes becenevedet… Hivatalosan. A fent nevezett személyt Lackónak hívják! Nevezik még továbbá: Lászlónak! Ezenkívül: Laci-Pacinak! Kedélyesen. Eddig igazam van?

LACKÓ

Eddig igen.

DÍSZTÖK

Várj! Várj! Azt is tudom, hogy ma kedd van! Várj! Várj! És azt is tudom, hogy mit keresel! Bizony.

LACKÓ

És mit keresek?

DÍSZTÖK

Az elgurult üveggolyót keresed! És hozzá kell tennem, hogy jó helyen keresed! Éppen azért vagyok itt, hogy átadjam az üzenetet! Vagyis ebből is láthatod, hogy én vagyok a követ! Vagyis minden összevág: itt vagy te, itt vagyok én… A fejére mutat. …és itt van az üzenet! Ki meri még tagadni, hogy én vagyok a követ?! Meghatalmazott, teljhatalmú, rendkívüli és kinevezett követ! Hm, ha egy kicsit nagyobb lennék, lehetnék nagykövet is. De a magasság nem számít!

 

A hangya jön be, négykézláb, pisszeg.

 

HANGYA

Pssz! Pssz! Pssz!

LACKÓ

Keresgéli. Ki pisszegett?

HANGYA

Én, a hangya! Itt vagyok a fűben. Hajolj le, kérlek.

LACKÓ

Lehajol. Mit akarsz?

DÍSZTÖK

Mondja tovább, mint egy megakadt gramofon. Csak az számít… csak az számít…

HANGYA

Csak azt, hogy ne félj a Dísztöktől! Bolond egy kicsit, de különben ártalmatlan! Hihihi!

LACKÓ

Nem félek.

DÍSZTÖK

Egyszóval összefoglalva, csak az számít, hogy betartva az utasítást és alkalmazva az ilyenkor szokásos ceremóniákat, átadjam neked az üzenetet.

LACKÓ

És mi az üzenet?

DÍSZTÖK

Csak akkor mondhatom el, ha megtaláltad az üveggolyót!

HANGYA

Hihihi!

LACKÓ

És merre keressem az üveggolyót?

DÍSZTÖK

Gondolkozik. Arra… vagy arra… Egyenesen előre!

LACKÓ

Köszönöm! Én mindjárt láttam, hogy csakis te lehetsz a követ! Becsszóra!

DÍSZTÖK

Ugye? Ugye? És a külsőm is megfelelő! És a hangom is!

HANGYA

Hihihi!

DÍSZTÖK

Boldoggá tettél! Jó utat! És ne felejtsd, itt várlak az üzenettel!

LACKÓ

Nem felejtem! Te mit mondasz, merre keressem?

HANGYA

Hallottad! Egyenesen előre! Hihihi!

 

Elindulnak.

 

LACKÓ

Hát akkor egyenesen előre! Persze, gurulhatott jobbra is meg balra is meg félkörben meg cikcakkban! És miért ne gurulhatna egyenesen?

HANGYA

Hihihi! Miért ne?

DÍSZTÖK

Integet. Viszontlátásra! Eltűnik.

HANGYA

Lemarad. Várj meg! Várj meg! Ne siess annyira! Nem bírlak követni!

LACKÓ

Nem várja meg. Szedd a lábad!

HANGYA

Könnyű azt mondani… És hiába szedem: nagyon aprók! Hajaj, most loholhatok, míg utolérem!

 

3.

Egy ágon ülnek a szófacsaró seregélyek. Lackó egyedül jön.

 

I. SEREGÉLY

Én megmondtam, ti mindnyájan tökfilkók vagytok! Tökfilkók! Filkótök! Kófiltök!

II. SEREGÉLY

Lárifári! Fárilári! Ráróbáró! Káróbáró!

III. SEREGÉLY

Cserebere, belevele, kalevala, terefere! Meggymag! Meggymag! Kófic! Fickó! Kócfi!

I. SEREGÉLY

Állj! Valaki jön! Jalaki vön!

II. SEREGÉLY

Hol-hol-hol?

III. SEREGÉLY

Ott-ott-ott!

I. SEREGÉLY

Üdvözöllek! Üdvlövöldözlek! Lövöldözve, üdvözölve, dölvözöldve dőlt a földre, köldökőrre, zöld ökörre, főre, dőre, lőre főve… Hm. De azért érted, ugye?

LACKÓ

Hát… nem mindent.

I. SEREGÉLY

Mi vagyunk a Szófacsaró seregélyek, és imádunk beszélni!

LACKÓ

Aha! Nagyon vicces!

II. SEREGÉLY

Vicces? Ezt hallgasd meg!

 

No. 2. A seregélyek dala

 

II. SEREGÉLY

    Ha törököm töröm rönkön,
    köröm-öröm törökönkön!
    Vagyis: tönkön törött török
    feje búbján köröm-köröm!

MIND

    Törököm, törököm, törököm, hopp!
    Törököm, törököm, törököm, kopp!

I. SEREGÉLY

    Ha a kecske fecske volna,
    nem mekegne, csak dalolna,
    kecses fecske, kecses kecske,
    kerekecske gyermekecske!

MIND

    Kerekem, kerekem, kerekem, hipp!
    Kerekem, kerekem, kerekem, kipp!

III. SEREGÉLY

    A kikerics kukorékol,
    kukurikú kikericsol,
    kikeriki, kukurikú,
    virág-lábú, kokas-torkú!

MIND

    Kikeri, kikeri, kikeri, hú!
    Kikeri, kikeri, kikerikú!

III. SEREGÉLY

Na, milyen?

LACKÓ

Ez igen! Csuda jól tudtok bánni a szavakkal!

III. SEREGÉLY

Szavak! Mit jelentenek a szavak! Mit jelent az, hogy zöld vagy kék vagy bicikli? Jó, jó, tudom: zöldet, kéket, biciklit! Itt jön ki a könyökömön! De tudod-e, hogy mit jelent az, hogy zsengili? Vagy: kancillér?! He? Itt aztán meglódul az agyam! Képzelhetem ezt is, azt is! A zsengili például? Egy hangszer! Pengetős hangszer! Világos. A kancillér meg virág! Este nyílik, nagy kelyhe van! He? Ezt most találtam ki! Ez ám a játék! Ehhez kell ám fantázia! És az van! Fantáziánk van! De van ám! Hű, de mennyire, hogy van!

LACKÓ

Akkor segíthetnétek. Az üveggolyómat keresem!

I. SEREGÉLY

Boldogan! Ez éppen nekünk való! A puszta eszünkkel ki fogjuk találni, hogy hol van az üveggolyó!

II. SEREGÉLY

Golyó, golyó, golyó! Mi következik ebből? Most nem fontos, hogy üvegből van. Lényeg az, hogy golyó! Nos? Várj, várj, várj, majd én megmondom! A golyó gurul!

LACKÓ

Igen. Elgurult…

II. SEREGÉLY

Helyes, helyes! Ez azt jelenti, hogy jó a kiindulás! Második kérdés: honnan gurult el?

LACKÓ

Mutatja a lukas pizsamazsebet. Innen, a zsebemből. Este vettem észre, lefekvés előtt, hogy kilukadt a zsebem! Először arra gondoltam, hogy a téren gurult el játszás közben. De aztán rájöttem, hogy a téren nem a pizsamában voltam. És otthon még játszottam vele. Pizsamában. Itt szoktam tartani még éjszaka is! Mert ezt a golyót nagyon szeretem, és nem játszhat vele senki, csak én!

III. SEREGÉLY

Most én jövök! Harmadik kérdés: hova gurult a golyó?

LACKÓ

Én is erre vagyok kíváncsi!

III. SEREGÉLY

Helyben vagyunk! Ez az! Aki kíváncsi, annak már működik az agya! Akinek működik, annak már helye van a világban! És jegyezd meg jól, akinek mozog az agya, sosem fog unatkozni! Nincs nagyobb csapás, mint az unalom! Brr! Brr! Hol is hagytam abba?

LACKÓ

A harmadik kérdésnél, hogy hová gurult a golyó?

III. SEREGÉLY

Persze, persze. Ó, ez már semmi! Akarom mondani, gyerekjáték az egész! Figyelj jól! Háromfelé osztom a feladatot, mivel hárman vagyunk. Bár ami az én fejemben van, az se csekélység! Vagyis az is bőven elég lenne! Képzelheted, hogy nem szilvalekvár van a fejemben! De nem akarom, hogy ők ketten unatkozzanak vagy pedig összevissza locsogjanak és fecsegjenek, karattyoljanak és etyepetyéljenek, etyelepetyelézzenek, locsifecsegjenek és lepcses szájjal lepcseskedjenek!

 

A két seregély befogja a harmadik száját.

 

III. SEREGÉLY

Köszönöm. Kicsit elragadott a nyelvem. Vagyis háromfelé osztom a feladatot! Mert hova gurulhat egy golyó? A földön, a föld alatt és a levegőben! Enyém a föld! Övé a levegő! És övé a föld mélye!

LACKÓ

A levegőben hogy gurul? Nem gurulhat a levegőben!

I. SEREGÉLY

Dehogynem! Gondolkozz egy kicsit! Például mondjuk, ha egy tolvaj szarka a csőrébe kapta! Világos, hogy akkor a levegőben gurul! Érted?

LACKÓ

Értem… És a föld alatt hogy gurulhat?

II. SEREGÉLY

Semmiség! Olyan könnyű a feladat, hogy szinte már szégyellem. Ha mondjuk, belepottyant egy lejtős alagútba, vakondlyukba vagy ilyesmibe, akkor a föld alatt gurul! Világos?

LACKÓ

Világos. És hol keressem?

III. SEREGÉLY

Ez aztán egyszerű kérdés! Akár a levegőben gurult, akár a föld alatt, te csak a földön mehetsz utána! Mivel repülni nem tudsz, sem a föld alatt furakodni! Marad a föld! Farad a möld! Illetve, billentve, füllentve és föllebegtetve, fele telente, fele nyaranta, etelente és atalanta…

 

Befogják a csőrét.

 

III. SEREGÉLY

Kösz! Megint elragadott ez a pampula csőröm! Jobbra keresd!

LACKÓ

És te mit mondasz?

II. SEREGÉLY

Int, hogy hajoljon oda. Ne hallgass rá! Balra keresd!

LACKÓ

És te mit tanácsolsz?

I. SEREGÉLY

Világos, hogy félkörben kell keresni!

LACKÓ

Világos! Köszönöm, seregélyek! Viszontlátásra!

I. SEREGÉLY

Jónapot!

II. SEREGÉLY

Pojantopt!

III. SEREGÉLY

Topphajó!

 

4.

Eltűnnek a seregélyek. A hangya jön lihegve.

 

HANGYA

Várj! Várjál meg!

LACKÓ

Hol voltál?

HANGYA

Hol voltam, hol voltam! Utánad siettem! Sőt: rohantam! Csak hát picik a lábaim… Hihihi! Mit mondtak a szófacsaró seregélyek? Hol keressük a golyót?

LACKÓ

Azt mondták, hogy kereshetjük jobbra is, balra is, félkörben is!

HANGYA

Hihihi!

LACKÓ

Cikcakkot senki se mondott! Cikcakkot én mondok! Cikcakkban fogjuk keresni! Cikcakk! Cikcakk!

HANGYA

Nagyon jó ötlet! Hihihi! Cikcakk! Itt sincs! Hihihi! Cikcakk! Itt sincs! Hihihi!

 

Cikcakkban ugrálnak.

A pókhoz érnek, egy bokornál lapul. A bokor mögött folyik a kísérlet. A bokrot majd félrehúzzák, s látjuk mögötte a tisztást.

 

LACKÓ

Cikcakk! Cikcakk!

HANGYA

Cikcakk! Cikcakk! Hihihi!

PÓK

Sss! Sss! Csend legyen! Fogjátok már be a szátokat!

LACKÓ

Jól van, befogjuk. De hol vagy? De ki vagy?

PÓK

Itt vagyok a bokorban.

LACKÓ

Ni, egy pók!

HANGYA

Ni, egy pók! Hihihi!

PÓK

Semmi „Ni, egy pók!” Több komolyságot kérek! És több csöndet! Mit keresel erre? De sss! Csak halkan!

LACKÓ

Halkan. Az elgurult üveggolyót keressük.

PÓK

Téves! Itt nincs semmiféle üveggolyó! Itt egészen más van! Nem is tudom különben, hogy mászkálhatsz-e itt egyáltalán? Erre nem szabad mászkálni!! Sss!

LACKÓ

Hogyhogy nem szabad?

HANGYA

Mondd csak meg neki, hogy ez a te álmod! Hihihi!

LACKÓ

Így van! Te álmodsz engem, vagy én álmodlak téged?!

HANGYA

Ez az! Hihihi! Móst fején találtad a szöget!

PÓK

Igaz, igaz! Ez vitathatatlanul a te álmod! Vagyis jogod van erre mászkálni! Vitathatatlanul jogod van! Bár itt elég kényes kísérlet folyik! Sss!

HANGYA

Hihihi! Kísértet! Kényes kísértet!

PÓK

Nem kísértet, te együgyű hangya! Kísérlet!

LACKÓ

Milyen kísérlet?

PÓK

Megmutathatom… De senkinek egy szót se! Meg kell fogadnod! Sss!

LACKÓ

Fogadom!

HANGYA

Én is fogadom, hihihi!

PÓK

Na gyere ide. Ide, itt jobban látsz! Sss!

 

Elhúzzák a bokrot, mögötte a tisztáson egy pad, a padon összekötözve Kálmán bácsi, a parkőr. Később a három nyúl.

 

LACKÓ

De hiszen ez Kálmán bácsi! A parkőr a térről! De milyen kicsi!

PÓK

Hm… Le kellett egy kicsit kicsinyíteni. Meg, hm, egy kicsit meg kellett kötözni…

LACKÓ

És mit csináltatok vele?

PÓK

Mosolyogni tanítjuk! Minden éjjel! A nyulak tanítják, azok úgyis olyan vihogósak. Már egészen jól haladunk! Egyszer már majdnem elmosolyogta magát! Észrevehetően félre húzódott a szája! Füttyent egyet. Előjöhettek! Folytassátok tovább!

 

Előugrik a három vigyori nyúl. Vihognak, mókáznak, fintorognak. Majd sóhajtozva, komolyan, panaszkodva.

 

I. NYÚL

Hajaj! Ilyen nehéz esetünk még nem volt! Van, akinek elég egy-két lecke, és úgy nevet, olyan szívből hahotázik, hogy öröm hallgatni! De ezzel a Kálmán bácsival nehéz dolgunk van! Haj-haj! De még milyen nehéz!

II. NYÚL

Savanyú, goromba, kérges szívű és dörmögős! Hajaj!

LACKÓ

Ismerem. Hahah! Folyton veszekszik a játszótéren! Nem lehet könnyű dolgotok! Kíváncsi vagyok, hogyan csináljátok?

I. NYÚL

Figyelj, figyelj, folytatjuk az oktatást. Először eléneklünk egy vidám dalt!

 

No. 3. A nyulak dala

 

I-II-III. NYÚL

    Nyúl-papa így veszekszik,
    így korholja Nyúl Lexit:
    szétrágtad a lexikont,
    kapsz tíz pofont!
    Hogy találom Mexikont,
    Urugvajt és Paragvájt,
    fecskerajt és birkanyájt
    meg a réti pipitért,
    kapsz még tíz pofont ezért!
   
    Külön azért öt pofont,
    honnan tudjam most meg mondd,
    az óceán merre fekszik,
    hogyha felfaltad a lexi-
    lexi-, lexi-, lexikont!

I. NYÚL

Kálmán bácsihoz ugrál, egy ággal csiklandozza. Csiklandozás következik! Hipp! Hipp! Hipp! Csik! Csik! Csik! Kuc! Kuc! Kuc!

KÁLMÁN BÁCSI

Mérgesen. Azért se nevetek! Azért se nevetek! Mérges képet vágok! Morcos pofát vágok! Ráncolom a szemöldököm! Csúnyán nézek a szememmel! Hadonászok a botommal! Gorombán beszélek! Csikorgatom a fogaimat! Doberdó!!! Doberdóóó!!! Azért se nevetek! Azért se nevetek!

HANGYA

Tényleg nem nevet! Hihihi! Hallhatóan csikorgatja a fogát!

II. NYÚL

Figyelem! Bukfenc következik! Hopp! Hopp! Hopp! Hopp! Bukfencezik.

KÁLMÁN BÁCSI

Ráripakodik. Tilos a füvön bukfencezni! Nem hallod?! Tilos! Tilos! Tilos!

HANGYA

Hű! Hogy tud kiabálni!

III. NYÚL

Kálmán bácsi elé áll. Figyelem! Tapsolni fogok a fülemmel! Hopp! Hopp! Hopp!

KÁLMÁN BÁCSI

Tapsolni is tilos!

III. NYÚL

Fintorog. Figyelem! Fintorogni fogok az orommal! Kacsingat. Nymmm! Nymm! Kacsingatok!

KÁLMÁN BÁCSI

Fintorogni is tilos! Pofákat vágni is tilos! Nyúlszájat csinálni is tilos! Kacsingatni is tilos! Minden tilos! Minden tilos!

 

A nyulak a vállukat vonogatják csüggedten. A pókra néznek.

 

PÓK

Jól van, pihenjetek egy kicsit. Lackónak. Gyere arrébb, mert nézni se bírom! Előrejönnek, a bokor eltakarja a tisztást. Mi türelmesek vagyunk. És meg is tanítjuk nevetni. De most nem bírom hallgatni, valahogy az idegeimre megy.

LACKÓ

Nem csodálom.

HANGYA

Én se! Hihi!

LACKÓ

És miért kicsinyítetted le?

PÓK

Hogy jobban hasonlítson a gyerekekhez! Érted? Kívülről is! Hátha így könnyebben megtanul nevetni…

LACKÓ

Értem… És felnagyítani is tudsz? Gyerekből felnőttet?

PÓK

Persze hogy tudok! Semmiség az egész.

HANGYA

Hihi! Persze hogy tud!

LACKÓ

És… engem is fel tudnál nagyítani?

PÓK

Persze hogy fel tudnálak! De nem ajánlom.

HANGYA

Hihihi! Nem ajánlja!

LACKÓ

Miért? Miért nem?

PÓK

Nem szabad türelmetlennek lenni! Mindennek eljön az ideje.

LACKÓ

És ha megkérlek? Csak egy picit! Csak egy icipicit! Úgy szeretném! Úgy szeretnék nagyobb lenni!

PÓK

Lesz idő, amikor majd újra gyerek szeretnél lenni! Milyen türelmetlenek vagytok ti, emberek! Az idő sohasem fogy el. Mindig ugyanannyi lesz előtted, mint mögötted! Vagyis mindig középen fogsz állni. Mindig ugyanannyi lesz az emléked, mint amennyi a kíváncsiságod! Erre ti mit csináltok? Naptárakat rajzoltok és ébresztőórákat szerkesztetek, gyűjtitek, méritek és zsugorgatjátok, ami elfogyhatatlan.

LACKÓ

Úgy szeretném!

HANGYA

Ez különben is a te álmod! Hihihi! Mondd csak meg neki!

LACKÓ

Ez az én álmom!

PÓK

Na jó, nem bánom. De gyerünk arrébb, hogy ne zavarjuk a többieket. Kezdődik az idővarázsolás!

 

Félrehúzódnak. A színpadon elöl ágálnak, majd elvonulnak a jövőbeli figurák.

 

TANÍTÓ NÉNI

Átmegy, könyvvel a kezében. Lackó! Lackó! Megcsináltad a leckédet?! Megtanultad a verset? Megtanultad az egyszeregyet? Gyerünk, felelni, felelni, felelni!

LACKÓ

Súgva. Ő kicsoda?

PÓK

Súgva. Ő lesz majd a tanító nénid!

HANGYA

Hihihi! Majd megtanít az egyszeregyre!

TORNATANÁR

Trikóban, vezényel, fütyül, tornázik. Egy-kettő! Egy-kettő! Állj! Mellet ki, hasat be! Egyenesen állj! Sza-bá-lyo-san lé-le-gezz! Egy-kettő! Egy-kettő! Békaügetés! Fekvőtámasz! Laza futás emelt térdekkel! Egy-kettő! Egy-kettő! Kimegy.

LACKÓ

És ő kicsoda?

PÓK

A tornatanár! Ő az, aki majd megtanít egyenesen állni meg szabályosan lélegezni! Meg csupa ilyen fontos dologra!

IGAZGATÓ

Nagy papírlap a kezében, szónokol. Most, hogy kiléptek az életbe! Most, hogy az életbe kiléptek! Most, hogy léptek egyet az életbe ki! Az életbe, hogy kiléptek most! Khm! Vagyis! Most, hogy kiléptek!

LACKÓ

Súgva. És ő? Ő kicsoda?

PÓK

Súgva. Ő az igazgató bácsi! Éppen búcsúztat!

LACKÓ

Súgva. És hova lépünk ki?

HANGYA

Hallottad, az életbe! Hihihi!

PÓK

Sss! Ne zavarjuk!

IGAZGATÓ

És ehhez kívánok sok sikert! El.

LACKÓ

És mi lesz, ha kiléptem az életbe?

PÓK

Figyelj!

 

Jön a két szónok, egymás után. Nagy érmet, vázát, koszorút hoznak. Úgy tesznek, mintha átadnák, de persze kiviszik.

 

I. SZÓNOK

Átadom a legnagyobb díjat a híres feltalálónak, az emberiség jótevőjének, aki feltalálta a kifogyhatatlan fagylaltot! El.

HANGYA

Éljen! Éljen! Hihihi!

II. SZÓNOK

Egy óriási zsebkendővel jön, szemét törli, az orrát fújja a meghatottságtól. Én pedig átadom ezt a babérkoszorút a világ legjobb festőjének, akihez képest minden rajztanár, khm, khm, kezdő, aki behunyt szemmel tíz másodperc alatt le tud festeni egy lovat vagy egy bálnát vagy egy ketrec nyulat vagy egy ruhaszárító kötelet tele ruhával vagy egy játékbolt kirakatát! És én olyan meghatott vagyok, olyan meghatott vagyok! El.

HANGYA

Éljen! Éljen! Élen! Hihihi! És olyan meghatott vagyok!

PÓK

Hm. Ennyi elég! Álljon meg a varázslat! Vissza!

LACKÓ

Ez mind én leszek? Ez mind én?! Jaj, de érdekes!

PÓK

Te leszel. És hidd el, minden érdekesebb lesz a maga idejében! Minden sokkal érdekesebb!

HANGYA

Hihihi! Pssz! Az üveggolyó! Kérdezd meg ezt a jövőbelátót! Hihihi!

LACKÓ

Te mindent tudsz, mondd meg, hogy merre keressem az üveggolyót!?

PÓK

Igaz, hogy sok mindent tudok, de ezt véletlenül nem tudom! Hm, hm, talán kérdezd meg az igazmondó vakondokokat! Itt laknak nem messze! Arra! Én megyek vissza Kálmán bácsihoz! Jó utat! Szerencsés utat! El.

LACKÓ

Köszönöm! Mindent köszönök! Keressük meg az igazmondó vakondokokat!

HANGYA

Keressük! Hihi!

 

5.

Lépegetnek, majd megállnak. Előjön, egymás kezét fogva a három vakondok. Nem látnak. Nagyon meleg hangon beszélnek, s nem engedik el egymás kezét.

 

LACKÓ

Hó! Hahó! Van itt valaki?

I. VAKOND

Meleg hangon. Van. Itt vagyunk.

LACKÓ

Jó napot kívánok!

II. VAKOND

Meleg hangon. Nem jó.

LACKÓ

Mi nem jó?

II. VAKOND

Amit mondtál. Ugyanis éjszaka van. És így nem kívánhatsz jó napot! És ha nem kívánhatsz, nem mondhatod, hogy kívánok! Látod, mennyi kalamajka van egy apró füllentésből is? Mindig igazat kell mondani!

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

LACKÓ

Bocsánat! Jó éjszakát kívánok!

I. VAKOND

Így már mindjárt más! Ugye hogy milyen jó érzés, ha az ember igazat mond?

II. VAKOND

Könnyű a lelke, tiszta az elméje! Bizony!

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

HANGYA

Súgva. Hihihi! Most min töprengsz? De csak az igazat!

LACKÓ

Súgva. Azon töprengek, hogy kihez hasonlítanak?

HANGYA

Súgva. És kihez hasonlítanak?

LACKÓ

Súgva. A három nagynénémre. Azok is mindig ezt mondják nekem!

HANGYA

Hihihi!

I. VAKOND

Mi csak akkor nevetünk, ha valóban okunk van nevetni!

II. VAKOND

És csak akkor sírunk, ha valóban okunk van sírni!

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

I. VAKOND

Mi vagyunk az igazmondók!

II. VAKOND

És nem füllentünk!

LACKÓ

Kicsit se?

I. VAKOND

Kicsit se.

II. VAKOND

Soha.

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

LACKÓ

Én szoktam… Néha… Itt-ott… Nem tagadom!

I. VAKOND

Helytelen!

II. VAKOND

Mert jegyezd meg: a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát!

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

LACKÓ

Igen, igen… Ne haragudjatok!

I. VAKOND

Így már más!

II. VAKOND

Így már egészen más! Így már megértjük egymást! Meg, meg. Vagyis tudunk beszélgetni.

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

LACKÓ

Akkor beszélgessünk! Akkor biztos tudjátok! És ha tudjátok, biztos megmondjátok! Mivelhogy mindig igazat mondtok!

I. VAKOND

Úgy van! Úgy van! De mit kell megmondanunk?

LACKÓ

Hogy merre gurult az üveggolyóm?

I. VAKOND

Bízhatsz bennünk!

II. VAKOND

Mi mindig az igazat mondjuk! Csakis a tiszta igazat!

III. VAKOND

Legjobb az egyenes út!

LACKÓ

Akkor, kérlek, mondjátok meg, hogy merre gurult?

I. VAKOND

Nem tudjuk, mivelhogy rosszul látunk.

II. VAKOND

Semmit se látunk! Egyáltalán semmit. Majdnem vakok vagyunk.

I. VAKOND

De adunk egy jó tanácsot!

II. VAKOND

Jól jegyezd meg! A hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát!

III. VAKOND

És legjobb az egyenes út!

LACKÓ

Sóhajtva. Azért mindenesetre köszönöm!

I. VAKOND

Szívesen, máskor is!

 

Összefogózva elmegy a három vakond.

 

6.

LACKÓ

Püff neki! Sokra megyek a jó tanácsokkal! Mindjárt megvirrad, és még sehol semmi!

HANGYA

Jót akartak…

LACKÓ

Jót akartak! Jót akartak! Én meg az üveggolyómat akarom! A szép, csíkos üveggolyómat!

HANGYA

Egyedül senki se lehet elég okos…

LACKÓ

Nem lehet, nem lehet! Vedd tudomásul, hogy én egyedül is elég okos vagyok! Én vagyok a legokosabb a játszótéren! Hahaha! Azután meg ezek a seregélyek… hahaha, a locsi-fecsi seregélyek! Csak az időt pocsékoltam velük! Minek is álltam szóba velük?

HANGYA

Mindenkivel szóba kell állni…

LACKÓ

Persze, persze, mindenkivel szóba kell állni! Nekem nem kell! Láttad te is, hogy milyen jövő vár rám! Én leszek a legerősebb, a legokosabb és a legnagyobb művész! Minden díjat megkapok, minden kitüntetés az enyém lesz! Megmondta a pók! Haha, a pók! Mintha nem tudnám magamtól is! Mintha magamtól nem lenne elég eszem!

HANGYA

Senkinek sem elég a maga esze…

LACKÓ

Nekem elég! És nem is tudom, hogy miért vitatkozom veled?! Mi vagy te?! Egy hangya! Egy kurta lábú hangya! Mit látsz te a fűben?! Mit tudsz te? Minek akaszkodsz rám? Ki hívott?

HANGYA

Én el is mehetek… Én el is megyek… Egyetlen barátod volt, habár kurta lábú, de azt is kicsúfoltad! Majd megbánod még… Hát akkor megyek…

LACKÓ

Menj, menj! Nincs szükségem barátra!

HANGYA

Akkor elmegyek… El.

LACKÓ

Menj csak! Megtalálom én egyedül is az üveggolyómat! Nincs szükségem senkire! Elegem van a jó tanácsokból meg a barátokból! De merre keressem? Észrevehetően sötétedik. Erre? Erre? Mi ez a sötét?! Nem látok! Félek! Hol vagyok? Nincs itt senki? Kiabál. Hangya! Hangya! Gyere vissza! Ne haragudj! Bocsáss meg!

 

Függöny

 

Második rész

 

1.

Mikor felmegy a függöny, még sötét van. Mikor megszólal a hangya, kivilágosodik. Marad az Álomrét.

 

LACKÓ

Halkan, félve. Hangya! Hol vagy? Gyere vissza, megbántam, amit az előbb mondtam…

HANGYA

Vidáman. Ha megbántad, akkor itt vagyok! Kivilágosodik.

LACKÓ

Hangya! Drága hangya! Úgy örülök neked! Drága jó barátom! De jó, hogy itt vagy! Gyerünk gyorsan, már alig van időnk!

HANGYA

Ha megbántad, nem számít az idő! Akkor van idő!

LACKÓ

De merre keressük az üveggolyót?

HANGYA

Hihihi! Mit is mondtak a vakondokok?

LACKÓ

Hogy legjobb az egyenes út!

HANGYA

Hihihi! És még mit mondtak?

LACKÓ

Hogy a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát!

HANGYA

Ez az! Ez a jó tanács! Hihihi! Csak ki kell hámozni a velejét! Gyerünk, keressük meg a sánta kutyát!

SÁNTA KUTYA

Bejön, vidám. Engem kerestek?

HANGYA

Téged! Hihihi!

LACKÓ

De jó, hogy ilyen hamar megtaláltunk!

SÁNTA KUTYA

Nincs ebben semmi boszorkányság! Itt szoktam pihenni az igazmondó vakondokok környékén. Itt senki se akar utolérni. Érted, ugye? Hadd szagoljalak meg egy kicsit. Megszaglássza. Tudod, mi kutyák inkább bízunk az orrunkban!

LACKÓ

Miért nem akarnak itt utolérni?

SÁNTA KUTYA

Azért nem, mivel itt mindig igazat mondanak, és nem kell bizonyítanom!

LACKÓ

Mit nem kell bizonyítanod?

SÁNTA KUTYA

Hát hogy engem nehezebben lehet utolérni! A hazug embert meg könnyebben! És mikor bizonyítanom kell, akkor aztán uzsgyi, futhatok! Hogy nehogy utolérjenek! Pedig nem nagyon szeretek szaladgálni! Sánta is vagyok. Nem kenyerem a futkosás! Nem, nem…

HANGYA

Hihihi!

SÁNTA KUTYA

Én igazán szívből, tudod mit szeretek?

LACKÓ

Mit szeretsz?

SÁNTA KUTYA

Szaglászni! Szimatolni! Szagot fogni! Nyomot keresni! Azt igen! Azt nagyon szeretek! Ott aztán nem számít a sántaság! De nem ám! Nem akarok hencegni, de ebben verhetetlen vagyok!

SÁNTA KUTYA

De itt? Itt hétszámra nincs semmi szagolnivaló! Semmi szimatolnivaló! Semmi, de semmi nyomoznivaló! Egyáltalán semmi, csak a nagy futkosás, amit utálok. Már mindent kiszimatoltam, megszagoltam, kinyomoztam, töviről hegyire. Úgy ismerek itt mindent, mint a tenyeremet! Akarom mondani, mint a talpamat. Hidd el, néha már arra fanyalodom, hogy eldugok valamit, és aztán megkeresem! De hát ez nem az igazi! Azért csinálom csak, hogy ki ne jöjjek a gyakorlatból.

LACKÓ

Én tudnék valamit.

SÁNTA KUTYA

Mit? Mondd azonnal! Ne csigázd a kíváncsiságomat!

LACKÓ

Vagyis segítenél nekem?

SÁNTA KUTYA

Persze hogy segítenék! Csak mondd már! Valami szimatolnivaló! Valami nyomoznivaló?

LACKÓ

Igen. Valami olyasmi. Határozottan az: nyomoznivaló!

SÁNTA KUTYA

Te jó ég! Ha belegondolok, hogy milyen régen… Mondd azonnal!

LACKÓ

Mondom. Az üveggolyómat keresem. Kiesett a zsebemből. Most már biztos, hogy csakis a zsebemből esett ki.

SÁNTA KUTYA

Stop! Vagyis állj! Ne is mondd tovább! Először tisztázzunk valamit. Melyik zsebedből?

LACKÓ

Mutatja. Ebből.

SÁNTA KUTYA

Aha! Vagyis lyukas. Tehát kiesett belőle az üveggolyó.

HANGYA

Hihihi! Egyből kitalálta!

LACKÓ

Igen, kiesett. Most mondom…

SÁNTA KUTYA

Most ne zavarjatok! Most koncentrálok, vagyis összeszedem az eszemet, amennyire csak bírom. Mint egy nagy detektív. Vagyis ott hagytuk abba, hogy kiesett. De előbb benne volt! Világos! Ha pedig benne volt, akkor feltétlenül hagyott maga után nyomot! Világos? Ne, ne zavarjatok. Többféle nyomot hagyhatott, de engem most csak egy érdekel. Hagyott-e maga után valamilyen szagot, illatot? Haha! Bizony! Nekem nem kell se nagyító, se pisztoly! Se ujjlenyomat, mint a híres, sőt világhírű detektíveknek! Haha! De nem ám! Próbáljanak egyszer ők szagolni! Ők szimatolni! Majd meglátjuk, ki nyeri a versenyt?! Haha!

HANGYA

Utánozza. Haha… Hihihi!

SÁNTA KUTYA

Engedd meg, hogy megszagoljam a lyukas zsebedet! A nyomozás érdekében.

LACKÓ

Tessék. Ez a lyukas.

SÁNTA KUTYA

Szagolgatja. Aha! Aha! Na még egy kicsit! Ez az! Megvan a szag. Itt van az orromban.

HANGYA

Hihihi! Akkor nyomás! Akkor szimatolj, te verhetetlen világbajnok!

SÁNTA KUTYA

Szagol, szimatol, először a levegőben, majd a földön. Itt sincs, itt sincs… Aha, aha, aha! Itt! Itt! Megvan! Megvan! Arra gurult. Gyertek utánam! Csak óvatosan.

 

Elindulnak a szaglászó kutya után.

 

LACKÓ

Mégiscsak jó, hogy találkoztunk egy igazi detektívvel! Egy igazi orrnyomozóval!

HANGYA

Hihihi! Egy verhetetlen orrvadásszal!

 

2.

Ahogy mennek, megszólal a biciklicsengő. Majd az autóduda. A hangutánzó bagoly szórakozik.

 

LACKÓ

Mi ez?

SÁNTA KUTYA

Állj!

HANGYA

Biciklicsengő! Hihihi!

 

Megszólal az autóduda.

 

SÁNTA KUTYA

Ez meg mi?

LACKÓ

Autóduda!

HANGYA

Hihihi! Micsoda forgalom! Először egy bicikli! Azután meg egy autó! Csak el ne üssön!

 

Biciklicsengő, autóduda.

 

LACKÓ

Nem látok se biciklit, se autót!

SÁNTA KUTYA

Én se! Sőt nem is érzem a szagát! Sőt egészen másnak érzem a szagát!

 

Biciklicsengő, autóduda.

 

LACKÓ

Pedig egész közel szól.

 

Biciklicsengő, autóduda.

Bejön a hangutánzó bagoly.

 

LACKÓ

Ni, egy bagoly!

HANGYA

Hihihi! Egy bagoly!

SÁNTA KUTYA

Ez csak egy bagoly. De hol az autó?

 

A bagoly csönget, dudál.

 

HANGYA

Hihihi! Egy csöngető Bagoly!

SÁNTA KUTYA

A kutyafáját! Egy dudáló Bagoly!

LACKÓ

Te csöngettél? Te dudáltál?

BAGOLY

Én. Á, semmiség az egész! A csengetés meg a dudálás nekem csak ennyi!

LACKÓ

Pedig egészen olyan volt, mint az igazi!

BAGOLY

Ugye? Ugye? Ugye, olyan volt, mint az igazi? Te is azt mondod?

HANGYA

Én is! Hihihi!

BAGOLY

Te is azt mondod?

SÁNTA KUTYA

A teremburáját, pontosan olyan volt! Detektív becsületszavamra! Még engem is megtévesztett!

BAGOLY

Pedig ha tudnátok, hogy még mit tudok!

LACKÓ

Mit tudsz még? Még ennél is többet tudsz?

BAGOLY

Többet! Persze hogy többet! Minden létező hangot tudok utánozni! Mindet! Bizony! Nem hiszed? Na figyelj!

 

Rigófütty.

 

BAGOLY

Mi volt ez?

LACKÓ

Rigófütty!

SÁNTA KUTYA

A teremburáját, tényleg az volt!

 

Tehénbőgés.

 

BAGOLY

És ez?

LACKÓ

Tehénbőgés! Hahahaha!

HANGYA

Hihihi!

SÁNTA KUTYA

A teremburáját! Az volt!

 

Kotkodácsolás.

 

BAGOLY

És ez?

LACKÓ

Kotkodácsolás!

BAGOLY

Ének.

 

No. 4. Hangutánzó dal

    Füty-füty, bú-ú,
    füty-füty, bú-ú,
    tülülű, tülülű,
    figyelj ide, nagyfülű!
   
    Kotkot-kotkodács,
    kotkot-kotkodács,
    a kakas és a tyúk
    fecsegését hallhatjuk!
   
    Csengő cseng, cseng,
    csengő cseng, cseng,
    nyekereg a duda,
    ide fülelj, ne oda!
   
    Vau, vau, vak, vak,
    vau, vau, vak, vak!
    Szíved nyisd, füled tárd,
    csupa zene a világ!

 

Kutyaugatás.

 

BAGOLY

És ez? Na?

SÁNTA KUTYA

A teremburáját! Kutyaugatás! Valódi kutyaugatás! Én aztán csak tudom!

 

Mozsárcsörgés.

 

BAGOLY

És ez?

LACKÓ

Törik a mákot! Törik a diót! Mozsárcsengés!

BAGOLY

Akkor most hallgassátok meg mindet egyszerre!

 

No. 4. Hangutánzó dal

Csengővel, dudával, kotkodácsolással stb. kísérve.

 

LACKÓ

Nahát! Nahát! Te fantasztikusan utánzod a hangokat! Becsszóra! Egy kiló fagylaltra mondom!

BAGOLY

Igazán mondod? Komolyan mondod? Te is? Te is?

HANGYA

Pssz! Siessünk, siessünk, mert mindjárt megvirrad! Elkotkodáljuk az időt! Gyerünk, gyerünk!

LACKÓ

Igazad van. Gyerünk.

BAGOLY

Hova mentek?

LACKÓ

Az üveggolyót keressük! Nem láttál egy üveggolyót?

 

Csilingel.

 

BAGOLY

Ilyesmit? Sajnos nem láttam. De felismerem a hangját, bárhol felismerem a hangját! Veletek mehetek?

LACKÓ

Velünk jöhetsz! Hátha éppen hang után találjuk meg! Addig is csöngess és dudálj, hogy kitérjenek az utunkból!

BAGOLY

Csöngetek! Dudálok! Esetleg ne kukorékoljak?

HANGYA

Ne, mert még megvirrad! Elég, ha csöngetsz meg dudálsz, hihihi! Nyomás! Gyerünk!

 

Elindulnak, a bagoly csönget, dudál.

 

3.

Mennek, nyomoznak, a sánta kutya elöl szimatol.

 

HANGYA

Mi lesz már? Mi lesz már?

SÁNTA KUTYA

Hopp! Már nyomon vagyok!

HANGYA

Igen? Jaj de jó! Akkor rajta! Gyerünk! Mire várunk? Fényképészre? Nyomás előre! Hajrá! Mi van? Mi van? Bedugult az orrod? Én még ilyen lassú kutyát nem láttam! Hihihi!

 

Mennek körbe. Csöngetés, dudálás, szimatolás. Megáll a sánta kutya.

 

SÁNTA KUTYA

Stop! Vagyis állj! Véget ért a szag! Nincs tovább!

HANGYA

Véget ért, véget ért! Legjobb lenne, ha kifújnád az orrod! Vagy nincs zsebkendőd? Hihihi!

LACKÓ

Véget ért?

SÁNTA KUTYA

Véget. És ez nem azt jelenti, hogy az orrommal van baj! Hogy eldugult! Nem, nem! És különben is van zsebkendőm! Mutatja. Hanem azt jelenti, te vihogós Hangya, hogy valahol itt kell lenni az üveggolyónak!

LACKÓ

Itt? De hol?

BAGOLY

Brekeke!

LACKÓ

Mit brekegsz? Beszélj rendesen!

BAGOLY

Bocsánat… Mindig összekeverem ezt a sok idegen nyelvet! Vagyis: hangot! Csak azt akartam mondani, hogy kérdezzük meg: nem látta-e valaki az üveggolyót?

HANGYA

Kérdezzük meg? De kitől kérdezzük meg? Nincs itt senki!

BAGOLY

Akkor is kérdezzük meg!

SÁNTA KUTYA

Mi lenne, ha egy kicsit csendben lennétek? Mi lenne, ha egy kicsit befognátok a szátokat?

HANGYA

Már befogtuk, hihihi!

LACKÓ

Látsz valamit? Bagoly, hallasz valamit?

BAGOLY

Hallok! Ha erre tartom a fülemet, határozottan hallok valamit!

LACKÓ

Mit hallasz?

BAGOLY

Hangokat!

HANGYA

Hihihi! Már azt hittem, színeket!

BAGOLY

Eh! Figyelj! Erre tartsd a füled!

LACKÓ

Már én is hallom! Tompán szól, mintha a föld alól jönne!

HANGYA

Mégis igaza volt a seregélynek! Hihihi! Keresd a föld alatt!

LACKÓ

Pssz! Légy egy kicsit csendben! Onnan jön!

PUKKANCS EGÉR

Hol vagyok, hol vagyok? Itt vagyok az egérlyukban. Tompán, de érthetően. Hogy az ördög bújjon bele! Hogy az ördög szánkázzon a hátán! Hogy az ördög hasítson szíjat a bőréből! Hogy a mennykő csapjon bele! A csuda vigye el! A nyavalya törje ki! A holló vájja ki a szemét! A lapos guta üsse meg! Verje el a jégeső! Rúgja meg a tehén!

HANGYA

Hű de mérges!

LACKÓ

Ki az? Mi az? Hol vagy? Mi bajod van?

PUKKANCS EGÉR

Hol vagyok, hol vagyok? Itt vagyok az egérlyukban!

LACKÓ

Gyere ki!

PUKKANCS EGÉR

Hát éppen ez az! Nem tudok kijönni! Hogy a bolha csípje meg! Hogy a hóhér vágja hátba! Huuu!

LACKÓ

És miért nem tudsz kijönni?

PUKKANCS EGÉR

Mert begurult az egérlyukba ez a fránya üveggolyó, és elzárta az utat! Hogy repedne száz darabra! Kapjon hascsikarást a lakodalomban!

LACKÓ

Az üveggolyó?

SÁNTA KUTYA

Az üveggolyó?

HANGYA

Az üveggolyó! Hihihi!

PUKKANCS EGÉR

Hallottad, nem? Vigye el a kánya! Vigye el a végrehajtó!

LACKÓ

Az az enyém! Az én üveggolyóm!

PUKKANCS EGÉR

Ha a tiéd, vidd el te! De tüstént! Mert epeömlést kapok a méregtől! Sárgaságot kapok a dühtől! Meg kiütést! Meg viszketést!

LACKÓ

Viszem, viszem, várj!

HANGYA

Visszük, visszük, várj! Nehogy epeömlést kapj! Nehogy sárgaságot kapj! Hihihi!

SÁNTA KUTYA

Visszük, visszük!

BAGOLY

Kukurikuuuú!

 

Oldalt mennek, erőlködve, lehajolva kiveszik az üveggolyót. Szép, nagy. Tartják, behozzák, megcsodálják.

 

LACKÓ

Az üveggolyó!

HANGYA

De szép! De gyönyörű!

SÁNTA KUTYA

Ez igen! Ez egy valódi üveggolyó! Megszagolja. Ez az igazi!

BAGOLY

Kukurikú!

PUKKANCS EGÉR

Bejön. Na végre! Már azt hittem, ott öregszem meg, az egérlyukban!

SÁNTA KUTYA

Ni, egy egér!

HANGYA

Egy pukkancs egér! Hihihi!

BAGOLY

Nyáu!

PUKKANCS EGÉR

Te is pukkancs lennél, ha beszorítana egy üveggolyó! Miért gurigázol vele összevissza?

LACKÓ

Az üveggolyó arra való, hogy gurigázzunk vele!

HANGYA

Hallottad!

PUKKANCS EGÉR

És a végén elgurul!

HANGYA

Ez nagyon szeret vitatkozni! Hihihi!

LACKÓ

Néha az is előfordul, hogy elgurul! Elismerem!

HANGYA

Hallottad!

PUKKANCS EGÉR

És pont az én házamba! Miért pont az én házamba?! Mért? Mért? Mért?

HANGYA

Mindjárt megüti a guta!

LACKÓ

Ne haragudj… Véletlenül gurult el. És véletlenül gurult a te házadba.

PUKKANCS EGÉR

Már nem haragszom. Csak tudod, egy kicsit indulatos vagyok. Hogy a macska rúgja meg! Ismered azt a verset, amit rólam írtak?

LACKÓ

Nem ismerem. Mondd el!

PUKKANCS EGÉR

Naná, majd nem mondom el! Persze hogy elmondom!

HANGYA

Fogadjunk, hogy elmondja! Hihihi!

PUKKANCS EGÉR

Nem írnak mindenkiről verset! Például egy ilyen kis röhögős hangyáról nem is érdemes… Rólam írtak! Figyelj! Ti is figyeljetek!

LACKÓ

Figyelünk.

SÁNTA KUTYA

Mi is figyelünk.

 

No. 5. Az egér dala

 

PUKKANCS EGÉR

    Dohogott az egér,
    sosincsen friss kenyér!
    Ahogy mondom, ezér
    dohogott az egér!
   
    A boltba bandukolt,
    csukva volt az a bolt.
    Ahogy mondom, úgy volt,
    csukva volt az a bolt!
   
    Végül is mit csinált?
    Hát morzsát rágicsált.
    Egyebet nem csinált,
    csak morzsát rágicsált!

PUKKANCS EGÉR

Na, milyen? Na, milyen? Hogy tetszett?

LACKÓ

Szép! Nagyon szép! Gyönyörű!

SÁNTA KUTYA

És valóban rólad szólt!

PUKKANCS EGÉR

Ugye? Ugye? És neked hogy tetszett?

HANGYA

Én majdnem sírva fakadtam, olyan szép volt, olyan megható volt! Hihihi!

PUKKANCS EGÉR

És neked?

BAGOLY

Nyáu!

PUKKANCS EGÉR

Na, na! Ez hülye vicc!

BAGOLY

Bocsáss meg, megint összekevertem! Borzasztóan tetszett!

PUKKANCS EGÉR

Köszönöm! Azért az egér is valaki! Verset írnak róla! Bizony! Lánchordta és teringette! És ezer tejfeles köcsög!

HANGYA

Lackónak. Pssz! Pssz! Hajolj közelebb!

LACKÓ

Mi az? Mit akarsz?

HANGYA

Siessünk! Mindjárt megvirrad! Vár az üzenet!

LACKÓ

Igazad van. Az egérhez. Köszönöm az üveggolyót!

PUKKANCS EGÉR

Szívesen… vagyis lehetőleg többször ne! És ne nekem köszönd, mert nem én találtam meg! Nekem csak a fejemre esett! Hogy az a kacskaringós vitézkötés! Ezt nem haragból mondtam!

HANGYA

Siessünk, siessünk! Most nem érünk rá köszöngetni! Gyerünk, gyerünk! Fussunk, fussunk! Mert mindjárt megvirrad! És még meg kell hallgatnunk a titkos üzenetet!

LACKÓ

Megyünk, sietünk, futunk! Az egérhez. Te nem jössz? Nem vagy kíváncsi az üzenetre?

PUKKANCS EGÉR

Megyek, persze hogy megyek! Úgyis annyit kuksoltam az üveggolyó alatt, hogy teljesen megmacskásodott a lábam! Hogy a bolha csípje meg!

 

4.

Elindulnak, zenére menetelnek, sietnek, rohannak. A hangya tereli őket, mint egy pulikutya. A verset mondják-énekelik.

 

No. 6. Menetelő-dal

    Menjünk, menjünk, gyorsan, gyorsan,
    mindjárt, mindjárt megvirrad!
    Elröpül az álom, hogyha
    a szemünkbe süt a nap!
   
    Menjünk, menjünk, gyorsan, gyorsan,
    vár reánk az üzenet!
    Vár reánk a helybenálló
    rendkívüli nagykövet!

HANGYA

Siess már! Ne maradj le!

SÁNTA KUTYA

Megint ez a futkosás!

HANGYA

Azt hittem, hogy az egerek jobban futnak!

PUKKANCS EGÉR

Lárifári, ezt te mondod nekem, te törpe hangya!

HANGYA

Hihihi! Érj utol, ha tudsz! Előrefut. Megvan még az üveggolyó?

LACKÓ

Meg. Messze vagyunk még?

HANGYA

Nem. Pont itt vagyunk! Állj!

 

Megállnak, nézelődnek.

 

LACKÓ

Nem látok semmit! Nem látok senkit!

HANGYA

A sötétbe. Köhögj már egy kicsit! Hadd tudjuk, merre vagy!

DÍSZTÖK

Khm! Khm! Kühkühkühkühkm! Khm!

HANGYA

Szólítsd meg, mert még megfullad! Tudod, hogy ő nem beszélhet elsőnek! De másodiknak! Hihihi!

LACKÓ

Üdvözöllek, nagykövet!

DÍSZTÖK

Látjuk. Komolyan gondolod? Komolyan? Ugye, az első pillanatban is annak látszom? És nem számít, ugye nem számít, hogy ilyen kicsi vagyok? Attól még lehetek nagykövet! Meghatalmazott és rendkívüli nagykövet!

HANGYA

Hihihi! Egy kis termetű nagykövet!

LACKÓ

Ne törődj vele!

DÍSZTÖK

Nem is törődőm! Ennél sokkal fontosabb dolgom van! Át kell adnom az üzenetet! És át is fogom adni az üzenetet! Még ha egyesek csúfolódnak is!

HANGYA

Hihihi! Add már át! Mindjárt megvirrad!

DÍSZTÖK

Én is tudom, hogy mindjárt megvirrad! És hogy még előtte át kell adni! Épp ezért most át is adom! Vagyis átadom az üzenetet! Így szól az üzenet: Ha az üveggolyóba nézel, mindig megtalálsz minket! Ez az üzenet!

LACKÓ

Köszönöm az üzenetet! Szép üzenet! És köszönöm nektek, hogy segítettetek! Ennyi barátom még sose volt!

SÁNTA KUTYA

Én köszönöm a nyomozást! Jó kis szimatolás volt! Sokáig emlékezni fogok rá! Te jó szagú, ha belegondolok, hogy mikor lesz megint egy kis szimatolnivaló! Meg nyomoznivaló!

HANGYA

Siess, siess, mindjárt megvirrad! És ha legközelebb erre jársz, engem keress meg először! Hihihi! Hiába, hogy én vagyok a legkisebb, nekem van itt a legtöbb eszem!

LACKÓ

Megkereslek!

PUKKANCS EGÉR

Ezer macskafarok! Már nem haragszom! Gyere bármikor!

LACKÓ

Jövök.

BAGOLY

Brekekeke! Buuú! Nyihaha! Ne felejtsd el a hangutánzó baglyot!

LACKÓ

Nem felejtem!

 

Finálé indul. Lackó integetve, hátra-hátrafordulva elmegy.

A többiek a búcsúdalt éneklik.

 

(No. 7. Búcsúdal)

    Meglátsz minket, meglátsz minket,
    hogyha szemed lehunyod,
    a sötétből, az álomból
    vidám arcunk felragyog.
   
    Kint is világ, bent is világ,
    egy kis napfény, egy kis köd,
    utazgatunk ébren, alva,
    lehunyt szempillád mögött!
   
    Itt a vége, fuss el véle,
    mindenhova követünk!
    Utolér, bár meg sem moccan,
    a mi kis nagykövetünk!
   
    Meglátsz minket, meglátsz minket,
    hogyha szemed lehunyod,
    a sötétből, az álomból
    vidám arcunk felragyog!

 

Amikor vége van, megvirrad, kakas szól, kivilágosodik.

 

Vége

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]