Istennek
mélység, torkos, nagy éj. |
|
Hegymászó jó kötél gyanánt |
Isten felé: legyen, ha kell, |
|
törvény: a lendület, mely ím |
|
én nem tudom. De nyirkos éj |
erőm fölfalják csakhamar, |
|
dobott kincsem csavard fel: a |
|
a másik végét nyújtsd nekem, |
örök görcsöt bocsáss belé: |
|
légben megálljak, mint aki |
|
|
|