Visszajárók

Fölkapja elviszi a szél valamerre
hegyek mezők erdők kicsi nagy városok
tengerek borzolódó vagy sima terepe fölé
aztán lehullanak ó szinte sose holtan
s új szélre ellenszélre várnak esetleg évtizedekig
fölkapja elhozza a szél visszahozza
hegyek mezők erdők kicsi nagy városok
tengerek borzolódó vagy sima terepéről
elhozza őket leteszi székedre asztalodra
ágyadra oly közel hozzád hogy beleérnek
belelógnak melledbe is fölismerik
régi helyük megélénkülnek elemükben
s hasonlítani kezdenek idézni
siratni kezdenek temetni szemrehányni
kíméletlen látogatók mégis öröm
minden szavuk és minden apró mozdulásuk
otthon-szag dől belőlük és kerek lesz
telisteli lesz tőlük újra a világ
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]