Vigalom ’78

Lázár Ervinnek

 
Vérük hogy túl-túl fölszaladt,
a csaj s krapek
nyugodtan ülve nem maradt:
táncolni ment
odább, ahol cement-
négyszög terült a láb alatt.
A többiek közé beállt
a csaj s krapek,
s elkezdte, (vagy mit is csinált):
ütemre rin-
gott hajló csípein,
s kicsinyt előre-hátra járt.
Egymásra nem nézett nagyon
a csaj s krapek,
nem is dumáltak – mondhatom.
Dolgos szerény
volt mindkét szende lény,
hajtotta őket buzgalom.
Tombolt a villamos zene,
a csaj s krapek
bizony nem állott ellene:
lojálisan
s illőn, szabályosan
el-eltombolgatott vele.
Aztán szünet lett, majd megint
a csaj s krapek
folytatta tisztesség szerint,
s folytatja még,
míg vére lánggal ég:
hol hátra, hol előre ring.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]