Unokáim közt

Mindent bele! A földre ülni
a valóból kipenderülni
le- (vagy fel-) szállni közibük
átugrani a küszöbük
egy-az-egyben mint ők arasszal
magasabbnak látni az asztalt
hosszabbnak éjet és napot
bácsiknak holdat és napot
toporzékolni hogyha víz kell
durcáskodni étellel ízzel
mesét majszolni csak mesét
fogni a felnőttek kezét
vérük szívni akik szeretnek
lenni aggálytalan gyereknek
hogy magukhoz fogadjanak
cinkosul ki ne adjanak…
Hanem a lélekre a testre
rá nőve és nem rája festve
torz ütközők köröskörül
s nagy szándékkal sem sikerül
megtérni a paradicsomba
kapuja végképp beomolva
sose benn többé sose benn
már vér szerinti idegen
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]