Jussak

Az ötvenéves Fodor Andrásnak

Nincs kedvem elaludni

mert nincs kedvem aludni

így visszaszámláláskor

már minden perc nagy érték

kioktattak a tárgyak

személyek események

tudom a jól fölépült

idő gazdag vetését

tudom hogy ami rám vár

hogy én csak senki más azt

kinyitni és kinyílni

utolsó pórusom s -ig

ha adni nem nagyon megy

kapni határtalan megy

kapni halálomig megy

gyöngén még alva is megy

ébren sokszorta jobban

hogy legalább az ajtón

jussak a küszöbön túl

a varázsház-világba

varázskastély-világba

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]