Volt sógorom („volt”, mert meghalt szegény) |
jó papként élt korai s végzetes |
betegség-okozta haláláig, |
méghozzá jó katolikus papul. |
Viszont alig merném állítani, hogy egyben |
jámborként is a szó szokott |
értelmében (lásd: öregasszonyok). |
A katolikus jelzőt sem sokan |
tennék nyugodtan a „pap” név elé. |
De én megesküszöm, ha kell, |
a keresztények (keresztyének) Úr- |
istene papjait képzelheti. |
Ennyit jogom van kijelenteni, |
mert a nagy Nyájba (bár más pásztorok |
alá), én is csak beletartozom |
Kálvin-hitemmel s nagyjából tudom, |
a fő-fő Pásztor mit s hogyan szeret – |
|
Történt egyszer – de hogy pontos legyek, |
előre kell bocsátanom: szegény |
sógor valamiféle rendhagyó |
új-ősi szerzetesrend tagjaként |
indult a pályán: napi kétszeres |
étkezés, deszkán-alvás, szigorú |
hallgatási fogadalom, alig |
alvás, kemény munka, imádkozás |
és más nyalánkságok, (mint mondaná a szleng). |
E szerzetet feloszlatták, akár |
a többit, internálótáborok |
fogadták őket, bár… nem folytatom |
egy szó mint száz: a sógor megszökött, |
hozzánk szökött, és ott elrejtezett. |
„De a Nagy Gazság Kicsiket Fial” |
„a Szeretett Vezért” „a Bölcs Atyát” |
féltő szomszéd a rendőrségre ment |
e szörnyű bűntettet jelenteni. |
Hát egyik éjfél-tájt nyolc-tíz dali |
legény a házat körbevette, néhány |
az ajtónknak rohant, és verni kezdte, |
míg én mezítláb, és hosszú, fehér |
hálóingben ki nem mentem s kinyitottam. |
Igazolványt (?) és valami papírt |
lobogtatva vagy három-négy vitéz |
betódult. |
A szegény sógort hamar |
elkapták aztán adj neki! vadul |
fölforgattak mindent, miközben én |
mezítláb, hálóingben ott valék |
mellettük (mert úgy rendelték), hogy a |
törvényesség betartassék, mivel, |
ha tán egy fürdőköpenyt, lábbelit |
fölvenni mennék, könnyen meglehet, |
hogy közben a rendszert megingatom. |
Az egyik éber közben boldogan |
föllelte a levélcsomót, amit |
Itáliából majd félév alatt |
ifjú nejemnek írtam: túl-tele |
szerelemmel s lelkesedéssel a |
csodákon – pátoszos, de részletes |
beszámolókat. |
Egy perc és a dús |
fejekben készen volt az épület: |
„Pap… szökevény… Róma… római |
pápa… köteg levél… szervezkedés |
a hatalom megdöntésére… tiszta ügy, |
hogy őfőszentsége, a Pápa Úr |
mint reformátust engemet szemelt ki |
gaz terve cinkosául” |
Úgy körül- |
belül reggel négyig tartott a szép |
vizit, aztán egy forma-űrlapot |
löktek elém aláírásra, és |
a sógort a levelekkel s mi más |
egyébbel, azt már nem nagyon tudom, |
elhurcolták. |
A sógor hónapok |
múltán szabad lett, ám leveleim |
végképp elvesztek, s velük bennem is |
sok minden s nem lett meg többé soha. |
|
|