Steve
Csak mástól, csak hírből tudom |
lakókocsiban élte. Nem szegény-fokon, |
sőt épp, mert bátran élhetett |
fő-hobbijának: szinte folyvást |
úton volt, s így otthont talán |
nem is kívánt úgy igazán, |
s félt is hogy tárgyai lefogják. |
|
Vagy mert sosem volt otthona |
(rokon család nevelte fel), |
vagy mert alig tartotta a haza |
és szó nélkül engedte el. |
S ha mégis lett lakása végül |
csak épphogy, és csak mert szokás |
meg hogy a postát a lakás – |
Cím is lehet címzettje nélkül. |
|
Haza jött olykor s hidegen |
fölött, hasonlítgatta ridegen, |
hogy másutt… s hogy mik milyenek |
s hogy itt gyalázat és hogy eztán |
lábát többé be nem teszi, |
s ha elmegy, csak azt élvezi, |
hogy képes volt átélni tisztán. |
|
De újra jött és újra jött, |
és váltig méltatlankodott, |
holott a konkolyok között |
talált egy-egy termő magot. |
Jött minthogy csak dühét kiadja. |
Ám furcsán csillogott szeme: |
és szelídült mindegyre útja. |
|
készült pedig megint haza. |
|
Steve Pista onnét a halálon |
akárhol vagy: egy porszemed |
ó bárcsak, én szegény barátom! |
|
|
|