Visszajött P.
Kell Petőfi és kell az ünnep |
s hol Petőfi – ott mindig ünnep |
|
Az ünnep nem halt meg vigyázva |
beköltözött egy tiszta házba |
|
S ott várta hogy őszinte szókkal |
|
Petőfi arcát úgy mutatták |
ahogy kis kóklerek tanulták |
|
Verseit úgy rakták csokorba |
miként fondor szándék akarta |
|
S ő csak nézett és tőr-szemével |
átszúrt álarcon maszka-képen |
|
|
|