|
Regényekből, érzelmes emlékekből kiszól valaki.
A napszak, az időjárás, a környezet, a forgalom vagy a szoba berendezése minden porcikájában oda illik.
Ó szépséges-szép tisztaság, a gyermek tisztaságánál is több mert az már telítve a lucsok százféle lehetőségével.
Karácsonyi szív szívek a nagypéntek leghalványabb sejtelme nélkül.
Az örökkévalóság sejteket átjáró hitével.
Ami győzhetetlenséget jelent.
Ami végtelenséget jelent.
Ami lebegést jelent.
Ami hosszú-hosszú és nehéz utak hiábavaló bejárását jelenti, türelmes-meddő várakozásokat; a lélek éhezését és szomjúhozását; és a test végtelen kimerülését, de úgy, hogy a visszatérésre is marad még erő.
Ami szép szavak lelkes faragását és fölkínálását jelenti, s képességet a törmelék (a forgács) alázatos összegyűjtésére, ha egy ideges ököl kiveri kezünkből.
Ami a magunk megnövesztését jelenti olyan bőséges túlzással, hogy tetszés szerint toldhatunk, egészíthetünk ki fogyatékosságokat anélkül, hogy torzulnánk parányit is.
Ami alkalmassá tesz arra, hogy a legértékesebbet is kárvallás nélkül veszítsük el, mert szuverénné és sérthetetlenné válunk.
Ami a legsalaktalanabb részvétet tudja kidajkálni belőlünk, száz százalékos sajnálattal, egyetlen százalék önzés nélkül.
Hogy természetes nyomunk valakiben meg ne romoljék, és mérgével bosszút ne álljon. Legyen inkább békességes párna a dacosan, vagy akár undorral elforduló fejnek is.
Ó ha a páros baj egyessé tudna válni, s ha megadatna nekünk a nemes zsákmány: a gyötrelmek zsákmánya!
|