1991. szeptember

Szeptember vége tenyerét
szorítja még a gazdag is:
a szegénységtől fél szegény
Hiába is kötözné sziklakőhöz
elvész minden (jaj! „Elhull a virág”)
De aki valóban szegény?
Aki egy évvel ezelőtt is…
Szeptemberben s még mindig
most is…
A napéjegyenlőség után
a hosszabbodó éjszakák
és a levelek a virágok
a megszokhatatlan szokás
Előre hátra sivatag
sárga por a kerteken is
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]