Nagypéntek
Most ezekben az órákban halott, |
most nagyon hideg van, nagy árvaság van. |
Jó, hogy kétfelé kacsintgathatok: |
elöl s hátul fény ég az éjszakában. |
|
Azon csodálkozom, hogy nyugaton |
ment le a nap ma is, hogy a növények, |
házak nem állnak tótágast, azon |
hogy még maradtak élők, akik élnek. |
|
A fő törvény kisiklott: bongva-csengve |
zuzódhat széjjel mind a többi rajta. |
A harangok némák – iszonytató! |
|
Csak három nap… Harminchárom ha lenne, |
a világra új jégkorszak szakadna. |
De holnap már harang zeng, szól a Szó. |
|
|
|