Én híveim
Fel akarok ülni fáj nem sikerül |
le akarok feküdni fáj alig megy |
Egy-két lépést akarok tenni szédülök |
Pedig akarok nagyon akarok |
|
(esetleg szélkönnyű vágyam termékei) |
nem mozgathatják már kedvem szerint |
a bunkó testet melynek még álmaim |
bozontos bokrai között is |
valamiképp szabályos rendje volt |
|
(„Nem érdekli a nyomorom”) |
nem tudtam elképzelni sem |
elvált egymástól a lélek s a test |
és mindkettő saját útjára tért |
|
villámcsapás idézi vissza bennem |
az emberhez méltó hajdani |
katonás fölé-alárendelést |
|
|
|