Árny és fény
Ravatalt láttam: morc a kedvem. |
– Szikrázva tündökölt a nap, |
száradt a föld és fölszakadt |
tüdőm nyomása: énekeltem. |
|
Ravatalt láttam: morc a kedvem. |
– Az utca bukfencet vetett |
és sorban mind az emberek, |
s a villanydrót szólt pengetetlen. |
|
Ravatalt láttam: morc a kedvem. |
– Ég volt a föld, föld volt az ég |
és együtt egy nagy-nagy fazék |
öröm-levessel szájig telten. |
|
Ravatalt láttam: morc a kedvem. |
Ablakon át; két gyertyaszál. |
állt két felén, két gyertyaszál. |
Ravatalt láttam, morc a kedvem. |
|
|
|