Éjjel az utcán
az aszfalton, s a falra mászik: |
a járda ferdén csíkozott. |
Ötödik, vagy hatodik házig |
|
aztán újak vágják keresztbe, |
– Kis szellő sincsen eleresztve, |
|
csak sarkam hallik, hogy kopog |
az utca tüdőbeteg mellén. |
zord kisérőkként állnak mellém. |
|
Már épp elég álmos vagyok; |
későre jár, éjfélen onnan. |
bágyadt lábomban tört karomban. |
|
– Szellőcske ered valahol, |
s az utcán gyáván végigsetten. |
s a sok árnyék szédül ijedten. |
|
|
|