Kísértés

Kilenc óra körül van. Este.
Most zúgott el a villamos mellettem
üresen. Szele fölseperte
a port és furcsa vágyat keltett bennem.
Egyetlen gyors ugrás elébe,
de hamar vége volna minden bajnak!
Az utca holt, a rendőr lépte
messzebb kopog. A sinek búgva csalnak.
– Édesanyám mostantájt készül
lefeküdni. Ágya mellett az álom
várja már, hogy felejtetésül
mulatságára tréfákat csináljon.
– Új villamos jön. Futva vágok
előle át a másik utcaszélre.
Mennyi, mennyi szomorúságot
loccsantana a hír anyám szívére!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]