Ha más dallamra

A lelkesen éneklő – akiből buzgón ömlik az ének –
nem nézi sem a helyet sem az időt ha kedve támad
lehet zsúfolt buszon csúcsforgalomban
munkakezdés előtt után reggel vagy este
lehet ágyában éjszaka esetleg egy presszóban dupla mellett
a nap bármely szakában hogyha rájön
a lelkesen éneklő énekelni kezd
persze úgy hogy nem hallja más csak ő maga
de aki ránéz s akinek van érzéke az ilyesmihez
tudja hogy valami fennkölt történik benne ünnepélyes
sőt ünnepi sőt ünnep (mondjuk: szerelem)
és ez az ünnep társas-ünnep-igényű azt kívánná
hogy ünnepeljen vele az egész világ
A lelkesen éneklő épp ezért ingerült
ingerült és elutasító ha nyűgös arcokat lát
ha más dallamra kornyikálnak fülébe s megzavarják
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]