Nem akarom

Seregek őriznének itt
élő és élettelen seregek:
amazok hallható szavakkal
emezek emlékezetükkel
Ahogy nyilván őrzik a múlt napok
neves halottait: Simon Signoret-t
Yule Brunnert Orson Wellest vagy minálunk
Tóth Dezsőt
De hiába
Majd engem is hiába
Pedig én magam is
Mivel nem akarom
itthagyni még
sem a Damjanich utcát
sem a várost
sem a püspöki levéltár barokk
tornyáról késő délután
alátündöklő napsugárt
s még sok-sok egyebet
„Ave anima candida”
Kegyetlen kedvesség: „candida” „ave”
„ave” „ave”
De én nem akarom –
Mikorra egy-testté váltam tucatnyi más
testtel utcával házzal kerttel és
a kertben néhány görcsös-görbe fával
a napi piros-fekete hírekkel
feleséggel lányokkal unokákkal
irtóztató az „ave” –
Nem akarom
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]