Dona nobis pacem!

Jaj, ha magát bántja az ember,
az az igazi háborúság!
Más nem képes leérni bennünk
tőrrel, karddal, puskával, ördög
atombombával, más gyilokkal,
nem képes lényünkig leérni.
Adj nékünk békét, adj, Úristen!
Hogy a láb, mint kell, hordja testünk,
hogy a kéz is kedvünkbe járjon,
hogy máj, vese, tüdő, gyomor, szív
csak egymásért, ne egymás ellen.
Az agy bírjon javukra tenni
okos-szelíd fegyelmezéssel.
Adj nékünk békét, adj, Úristen!
Adj önmagunkban, szerveinkben,
működjenek, mint gondozott gép,
ne engedj semmit elromolni,
hogy emberarcunk szép maradjon,
ne torzuljon szét kínjainktól
– törött tükörkép –, s adj, Úristen,
békét nékünk érzelmeinkben,
melyek ki- vagy befele hatnak.
Dona nobis, Domine, pacem!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]