Átlátszik rajta
Ez bizony már a kisebbik csapat: |
két fiú, két lány, aki itt maradt. |
Három fiú, két lány s anya, apa: |
túl a család nagyobbik hányada. |
|
Az öt gyerek most már nyugodt lehet: |
szülők őrködnek életük felett |
vagy hát holtuk felett… Vagy hát az ott |
miféle ismeretlen állapot? |
|
És a szülők? Két asszony-lány keze |
gyűrt napjaik az fényesíti be, |
s három bátor fiú áll oldaluk |
mellett, ne essék semmiképp bajuk. |
|
S mi négyen itt, a szétroncsolt család. – |
A súlypontunk nekünk is odaát, |
köröttünk e világ elvékonyul, |
s átlátszik rajta mindinkább a túl. |
|
|
|