Portréfilm
| Mikor rólam portréfilmet csinált |
| a Tv, más egyéb helyszín között |
| elvittek egy kis faluba is, a |
| Duna mellé, mert gyermekségem és |
| ifjúságom tucat boldog nyarát |
| töltöttem ott, s úgy látszott, s joggal úgy, |
| hogy a teljesség kedvéért nem árt |
| néhány ottani kép s néhány személy, |
| ki most is ott él, s el tud mondani |
| közös múltunkról egy s mást. |
| közös múltunkról egy s mást. |
Mielőtt |
| bementünk volna a faluba, kint |
| a partszélen filmeztek még kicsit: |
| a fűzfák közül teátrálisan |
| néztem a délelőtti, hézagos |
| árnyékú víztükröt. |
Míg járt a gép, |
| megpillantottam pár méternyire |
| a stáb hangmérnökét: a partszegély |
| fölött, drótjánál fogva, szinte már |
| a vízbe lógatott egy mikrofont, |
| s tartotta áhítattal; majd mikor |
| utána megkérdeztem tőle, mit |
| bűvészkedett, mosolygott egy kicsit, |
| s azt válaszolta, hogy vízcsobogást |
| rögzített hang-aláfestésül az |
| előbbi néma képsorhoz. |
A fel- |
| vételt később folytattuk, bent, gyerek- |
| kori barátom házánál gyerek- |
| kori barátaimmal, lelkesen |
| s versengve mondtak rólam szépeket, |
| de én mindjobban szégyelltem magam, |
| mert egyre inkább foglalkoztatott |
| a gondolat, hogy mily fölösleges |
| és nevetséges az igyekezet |
| „megörökítésemre”, s hogy csupán |
| a vízcsobogást, azt volt érdemes |
| fölvenni, (bár azt meg vajon minek, |
| hiszen amúgy is örökkévaló). |
|
|