Visszahívó
Délután történt ez az első éjszakád ott kedves halott |
kíntól kivégzett tested egy klinika célszerűen |
berendezett fagyasztójában nyugszik bizonnyal fölszerelve |
a szükséges megkülönböztető jelekkel adatokkal |
A földúlt szerkezet megzavarodott működése |
mely annyira ijesztő látvány volt a veled s érted aggódók |
folyton nedves szemének hisz sem a szokvány- sem a kivételes |
alkalmak nem késztettek eddig ilyen bicsaklott figurákra |
a földúlt szerkezet bolond működése elcsöndesült |
a bőrön belüli vihar amelyet szintén bőrön belüli |
erők támasztottak mikéntha szélcsöndes levegőben |
magától kezdene a tenger összevissza hullámzani |
Kedves halott ott fekszel hát tőled hozzád se így se úgy |
mert a tőled is a hozzád is véget ért mindörökre |
aminthogy a te is ami e kettőnek alapja volt |
Hogy az a testen túli meg mit általában léleknek neveznek |
létezik-e egyáltalán s azzal egyáltalán mi van? |
De ez az első éjszakád ott s a mi első éjszakánk nélküled |
s csak olyan tehetetlen őrzőkhöz tudnánk folyamodni |
mint egy félig ivott bögre tejeskávé talán az ajkad |
mintájával a peremén vagy lepedőd szokatlan ráncai |
vagy a kiejtett pohár vízfoltja ágyad közepén |
Nekem viszont nekünk viszont több kellene ezen az éjszakán |
az kellene hogy valami komolyabb formában jelenj meg |
kísértetként akár mint ódon angol kastélyok volt lakói |
Éjfél felé jár szemem a sötétbe szúrom bútorroppanáskor |
reménykedve figyelek hogy melyik jel jelzi visszajöttöd |
Ó nem félnék kedves halott boldogan nézném daliás |
termeted (olyan volt amíg a betegség válladra nem |
tette két súlyos öklét és nem törte be derekadat) |
boldogan fürkészném szelíd tekinteted hogy újra össze- |
akasszam az enyémmel a végén ez már nem sikerült |
szívesen fogadnám ha ágyam szélére ülnél szépen elmesélnéd |
hogyan is teltek igazában ezek az utolsó napok |
mi csak kívülről és riadva bámulhattunk észre se vettél |
most már túl s onnan bizonyára higgadtan tudnál szólni róluk |
Kedves halott ne késlekedjél nyilván te is még kettős szívvel |
kettős lélekkel imbolyogsz az ismeretlen tájakon |
hisz kicsit még ehhez a földi birodalomhoz tartozol |
kedves halott ne késlekedjél két szemgödrömben két parázs |
s talán készül a kakas is már s akkor nagyon nehéz napom lesz |
|
|