Sors

Vásárban egyedül alkudni nézni csak sodródni ésszerű cél nélkül (igazán nagy céllal) nagy céllal) Fáj az árus lába a lacikonyhás almát eszik tömik itt is a kismalackát Ó a vásár a vásár ő bennem benne én sehogy másképp csak így Akartam elhibáztam hívtam és elfogadtam s jó is – daráltam egyre Lassan mégis magam után csak már után friss sebfelületekkel százszoros árvasággal horpadt soványka zsákkal végképp gyógyíthatatlan