Kívül

Elkelne a meg-megállás a pihenés visszatekintés:
kémények füstje hunyorító ablakok küldenék a lélek
vitaminját
vitaminját Keményedik a próba
Az idő nem ereszt magába
A nap-dzsungelok óra-erdők perc-bokrok hova lettek?
Kerítés-falak mindenütt és a falak külső fele
kerítés-falak tagolatlan-elnyúlók hűvösek
kerítés-falak köztük bongó éhenkórász bolond szelek
Elkelne a megállás olykor kezd a lélek megzavarodni
sietne mert nincs visszaút túl lenne inkább bárhogy is
lépcsőn nehéz lefele menni tűrni ésszel belenyugodni
hogy emelkedik szűkül a horizont elolvad az ég
Ó bölcsesség ó alkonyat illendő erénye iparkodj
duruzsolj fülembe szünet nélkül talán fog végre rajtam
vagy legalább nem hallom a rosszra bujtó tanácsokat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]