Karácsony előtt

Lám lám a téli föld
facies Hippokraticája
A Jakabhegy felől
szél zúdul amit ér cibálja
Elbújhatok négy fal között melegben
hol dongó kályhák lángja lebben
vagy ki is léphetek
és tapasztalhatom
a tű-körmű hideg
ujjait hátamon
Számolom
négy nap még karácsony
Számolom
s dideregni kezd a szó a számon
Az emlékezés emlékké teszi
az eljövendőt
hogy tépték meg az idő kései
a jövő ilyenkor merengőt
Ki tavaly a fenyő tövében
most holtan holt anyja ölében
tűz soha többé a szivében
szív se beroskadt kebelében
És még hányan s hányféleképpen! – –
Számolom
négy nap még karácsony
Ne most történjék számadásom!
Elég elég nekem ma már a
tél-nyúzta föld
facies Hippokraticája
s a Jakabhegy felől
üvöltő szél vad árapálya.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]