Vers nélkül

Szinte hajnalban lehevertem
e lobogó-zöld nyári kertben,
s unszoltam, vártam szeliden,
hogy a múzsa enyém legyen.
Most késő délutánra jár,
de papírom üresen áll;
s kár volna magam gyötrenem
sorokkal, verssel töltenem.
Szirt-nyugalom, kör-teljes-élet,
igaz állatok és növények!
Ilyen csodák közt mit keres-
ne, mire lenne jó a vers?
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]