Gyermekversek

 

 

 

 

Jércike, kakaska

Jércike, kakaska
vágyott a magasba
– kikiri, pity, pity, pity –,
s felröppent a kasba.
Jércike, kakaska
felröppent a kasba
– nyiaú, nyá, nyá, nyá –,
ott aludt a macska.
Fölébredt a macska
– nyiaú, nyá, nyá, nyá –,
jércike, kakaska
fütyült már a kasra.
Leugrott, szaladt a
bokorba, lugasba
- kikiri, pity-pity-pity -
jércike, kakaska.

 

 

 

Három pösze lány

Egy faluban, ahol a nap
reggel kél, és este megy le,
élt egy házban három nagylány,
semmi híjuk színre-szemre.
Három testvér, semmi híjuk
hacsak az nem, hogy szegények
pöszék voltak mind a hárman.
– De csak akkor, ha beszéltek.
Hát egyszercsak híre jár, hogy
komoly kérő jön a házba.
Nosza, öltöznek a lányok
puccos ünneplő ruhába.
De keményen megfogadják,
szóra sem nyitják a szájuk.
– Jön a legény, mosolyognak,
ők reája, az reájuk.
Bodri is az ágy alá fut,
s onnan morran. Nem sokáig:
ágy alatt a lisztes láda,
belekóstol, s nyalja váltig.
Megrémül a legnagyobb lány:
„Eti a tuta a littet!”
Rá a másik: „Ott a töprü,
ütt oda jól neti eddet!”
A harmadik örömében
szinte nem tud hova lenni:
„Én ed tót te tótam, én nem, –
én fodot mott férhed menni!”
A legény csak ámul-bámul,
nem is köszön, sarkon fordul,
s nagyot kacag, jókedvében
még a könnye is kicsordul.

 

 

 

Altató

Öreg este feketül,
alszik a világ.
Csijja, csijja, te se hallgasd,
te se hallgasd az unalmas
tücsök-muzsikát!
Öreg este feketül,
alszik a világ.
Csijja-csijja, éjszakára
fordul immár nemsokára,
vár a kicsi ágy.
Öreg este feketül,
csukd le két szemed.
Csijja-csijja, szépet álmodj,
reggel elszáll majd az álmod,
s újra kezdheted.

 

 

 

Két kis egér

Egér Ede, Egér Elek,
 
hajja!
fürge két szép egérgyerek
 
hajja!
egy öreg ház közelében
élt a nagy kert közepében.
Történt egyszer, Egér Elek
 
hajja!
lyukat talált, s belélesett,
 
hajja!
lyukon át a ház falába,
s onnan bújt a kamarába.
Sonka, kolbász, cukor, dió,
 
hajja!
szemnek, szájnak ezernyi jó,
 
hajja!
Egér Elek úgy belakott,
visszabújni alig tudott.
Szegény Ede irigykedett,
 
hajja!
„Elek bátyám, megyek veled!”
 
hajja!
Egér Elek mégse vitte,
Ede részét is megette.
Hát egyszer, hogy Egér Elek,
 
hajja!
a kamrában legénykedett,
 
hajja!
nyílt az ajtó, s uccu! rajta
cica bújt be tarka-fajta.
Szalad Elek a lyuk felé,
 
hajja!
nagy a pocak, nem fér belé,
 
hajja!
Cirmos se rest, megragadja,
szervusz világ, hamm! bekapja.

 

 

 

Eső után

Záporeső hullott,
nagy a víz, nagy a sár.
Három kislány, hat cipőcske
ide jár, oda jár.
Félve lépegetnek,
tipi-top, tipi-top,
szép szivárvány íve bomlik,
a nap is mosolyog.
Keresik az utat,
de seholse lelik.
Csunya lesz a hat cipőcske,
van eszük: levetik.
Hat kicsi mezitláb,
tocsogó, szaladó. –
Várja őket, várja már a
kapuban nagyanyó.

 

 

 

Csali vers

Mérgesített a kutya
elkaptam a macskát
nem tojott a kicsi tyuk
űztem a kakaskát
hej a liba megijedt
elszaladt a kácsa
erdő mélyén tért szegény
nyuszi nyugovásra
éhes voltam rajta csak
két kancsót kiittam
almafánkról jókora
körtét szakítottam
csináltattam bőréből
csizmát három párat
felhúztam a lábára
kilenc katonának
hát a hetven jó vitéz
uccu be a tóba
megaludtak a füvön
másnap virradóra
és amikor ébredtek
a paplanos ágyban
gulyáságyút fogtak rám
s ellőtték a szárnyam

 

 

 

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]