Vigyázzon, aki él

Égő erdő-koronák fölött kuszált madársereg –,   mi lett a hűséges szavakkal? Guggolnak a tárgyak, a dolgok szürkén és fénytelen:   alkonyat elé készülődnek. A „Fiat lux” előtti éjjel építi tájait   félemlítő iparkodással. Él s áll a törvény, s engedelmes a törvény gyermeke,   a mag s a lényeg engedelmes. De áruló a szó és ringyó: barátja s ura van:   úgy táncol, ahogy ők fütyülnek, de áruló a szó és ringyó: a tékozló fiak   nem ismerik szülőiket sem. A „Fiat lux” előtti éjjel építi tájait,   rossz szelek zúgnak, kavarognak. Vigyázzon, aki él, vigyázzon! ne nézzen fölfelé,   ne nézzen a kápráztatókra! Rossz szelek zúgnak, kavarognak: a lényeg és a mag   szilárd csak és rendíthetetlen. Vigyázzon, aki él, vigyázzon! a lényeg és a mag   legyen a holdja és a napja; a lépés és a kéz mozgása és a szem villámai   vezessék a nehéz sötétben! Hessentse el a kerge szókat: ringyók és árulók:   nem vihet jóra jótanácsuk. Rossz szelek zúgnak, kavarognak: homály építkezik:   vigyázzon, aki él, vigyázzon! Guggolnak a tárgyak, a dolgok. Széttéphetetlenül   tapadjon megtartó szívükhöz. 1944