Vers, őszire

Hova fut a nyári szél, a tavaszi szellő, ha hullik a falevél, az idő őszellő. Hát te, fázós, hova mész? Te erdő-didergő? – Most nyit a nagy OTP, aranyverő erdő. Hát te, öreg, hova mégy, a fényt fölkavarva? – Tele van a föld s az ég hullongó arannyal. Aki egy falevelet elkap, szerencsés lesz, boltba mehet, mindent vehet a szerencséjéhez. Cigijére parazsat, cicijére lángot, ha a tél hómadaras, jégvirágvilágot. Napbansütött kenyeret, hajnalhéjú verset, mosolygós sírás helyett sírásos jókedvet.