Ártatlan dal
Ha már egy haver se szeret, |
e Lordok Házának nevezett |
|
mit heccből nekem rendelt |
egy nő, ki aztán elköszönt, |
|
s ha már teljesen este lesz |
|
– az éjtől – kérek egy csillagot, |
|
mert nem lesz egy vasam se, |
|
s reggel, mikor az ablakok |
nagy sikkesen beslisszolok |
|
Utóirat:
Ártatlan egy dal ez, bizony, |
Kívül gyöngy, befele iszony. |
No, de kinek volt köze hozzám?! |
|
|
|